Boszorkányok és Grimm-mesék vidékén – A Harz hegység

A Harz hegység titokzatos tájai számos mesét és rémtörténetet ihlettek, többek között a Grimm testvérek történeteit és a Goethe Faustjában bemutatott Boszorkányéjt. A vidék jellegzetes fagerendás házai valóban mesébe illő miliőt teremtenek. A tündérmesék mellett gazdag és szövevényes történelemi múlt is jellemző a Harz körüli városokra.

bad_harzburg_339519.jpgA Harz a Német-középhegység legészakibb része a hegyvidék és az Északnémet-alföld határán. Főként gránit alkotja, amely jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. 1990-ben nemzeti parkot hoztak létre területén, népszerű turistacélpont, gyönyörű erdőségeit számos kirándulni vágyó keresi fel, lankái pedig a hegységek szerelmeseit csábítják, főként, hogy ez az egyetlen hegység Észak-Németországban.

A Harz és egyben Észak-Németország legmagasabb pontja az 1141 méter magas Brocken, amelyet neveznek Blocksbergnek is. A csúcsnak különleges mikroklímája van, magasságához képest jóval hidegebb és csapadékosabb időjárás jellemzi, mint például a hasonló magasságú Kékesünket. Ebből kifolyólag a hegytetőn már csak kevés növény él meg, a hosszúra nyúlt, extrém hideg és szeles télen pedig vastag hótakaró borítja. A csúcs közelébe gőzmozdony vontatta kisvasúttal is föl lehet jutni, a Brockenbahn némi megszakítással 1899 óta üzemel. A terület az 1960-as évektől közel három évtizeden át az NDK és az NSZK közvetlen határa volt, illetve fontos magaslati stratégiai pont és megfigyelőállomás, így turisták nem látogathatták.

goethe_180978.jpgA kultúrtörténetben is számos alkalommal találkozhatunk a hegységgel. Carl Friedrich Gauss matematikus háromszögeléssel kapcsolatos kísérleteket végzett a Brocken és két távolabbi magaslat között. Heinrich Heine Utazás a Harz hegységben c. útirajzában írta meg élményeit a túrákról és a hegymászásról. Nagy hatással volt a helyszín Johann Wolfgang von Goethe-re. 1777 végén a fiatal költő egy utazást tett a Harzban, egyfajta elvonulásként, amelynek gyümölcse lett a Téli utazás a Harz-hegységben c. költeménye. Fő művében, a Faustban a boszorkányszombat, a Walpurgis-éj színhelye a Brockenhez közeli Schierke és Elend körüli terület, itt vesz részt Faust és Mefisztó az ördögi mulatságon. Goethe természetesen járt a Brockenen is, az utókor az egyik csúcsra vezető túraútvonalat a költő után nevezte el Goethewegnek (Goethe út).

thale_652015.jpgA Walpurgis-éj az április 30-ról május 1-re virradó éjszakán tartott pogány gyökerű tavaszünnep. Manapság minden évben megrendezik, boszorkányoknak és ördögi lényeknek öltözött jelmezesek mulatságot tartanak, illetve a hegyi kisvasúton elvonatoznak a hegyre. A környék városaiban óriási boszorkánykultusz alakult ki, a mesebeli lények megjelennek dekorációként a házak ablakaiban, a szuvenírboltok kirakataiban, tematikus éttermekben. A boszorkány-hagyományokra utalnak a természeti képződmények elnevezései, pl. a Thale melletti homokkő sziklaformáció Teufelsmauer (Ördögfal), illetve az ugyancsak innen megközelíthető Hexentanzplatz (Boszorkánytánctér); a 450 méter magasan fekvő fennsík a Brocken mellett a környék másik legfontosabb pogány kultikus helye.

Megemlítendő, hogy a budapesti Gellért-hegy neve németül Blocksberg, a német telepesek nevezték el így. Az egyik magyarázat szerint a betelepülő németeket emlékeztette a Brockenre, illetve a szájhagyomány szerint a Gellért-hegy is boszorkánygyűlések színhelye volt, így a párhuzam még erősebb.

rammelsberg_238222.jpgGoslar a hegység északi oldalán található. Egyike azon városoknak, ahol a legtöbb faszerkezetes ház áll még ma is; a város legidősebbje, a St. Annenhaus 1488-ban épült (a Fackwerkhaus-okról korábbi kiállításunkban írtunk). Óvárosa a világörökség része. A települést a 10. században alapította I. (Madarász) Henrik király, akinek uralkodása fontos mérföldkő volt a német királyság történetében. Magyar vonatkozása is van a történetnek: Madarász Henrik folyamatos harcban állt a Szászországba be-betörő magyarokkal, 9 évnyi fegyverszünet után, a békéért hadisarccal fizető király megtagadta a további adózást, és 933-ban a merseburgi csatában a megerősített német sereggel végül vereséget mért a magyarokra. Henrik fia, I. (Nagy) Ottó király (a későbbiekben német-római császár) 955-ben szintén legyőzte a magyarokat az augsburgi csatában, amely a nyugat-európai hadjáratok végét jelentette; ennek kapcsán született a Lehel kürtje monda is.

Visszatérve Goslar történetére: a várost a közeli Rammelsberg nevű hegyen lévő ezüst és ólomércbányák tették gazdaggá. Közel egy évezred után, 1988-ban szűnt meg a bányászati tevékenység, majd a bánya múzeumként működött tovább. Az egyik legfőbb látnivaló a császári palota (Kaiserpfalz) épülete, ugyanis a település gazdagságának köszönhetően császári székhely volt. A palotát a 11. században építtette III. Henrik német-római császár, akinek szíve azóta is a palotához tartozó kápolnában nyugszik. Goslar óvárosa mellett Rammelsberg és a császári palota is a világörökség részét képezi.

gejza_69137.jpgGoslartól 60 km-re dél-keletre található Quedlinburg, amely a német történelem másik fontos városa, királyi székhely volt. Szerencsésen vészelte át a történelem viharait, így a különösen nagyszámú, több mint kétezer fagerendás épülete igazi középkori hangulatot áraszt. Ma már szintén az UNESCO világörökséghez tartozik. Első írásos említése Madarász Henrik egyik okmányából származik a 10. századból. A király és felesége, Ringelheimi Szent Matilda végső nyughelye is itt van, a Szent Szerváciusz templom alatt. Gyermekük, I. Ottó uralkodásának csúcspontján, 973-ban tartották meg a Quedlinburgi Birodalmi Gyűlést, amelyre Európa minden keresztény államából – és az akkor még pogány Magyar Fejedelemségből is – érkeztek küldöttek. Géza magyar fejedelem nem sokkal ezelőtt jelezte a császárnak szándékát a keresztség felvételére, majd később, a jó diplomáciai kapcsolatok kialakítása végett Civakodó Henrik bajor herceg lánya, Gizella kezét kérte meg fia, Vajk számára (Civakodó Henrik a fent említett Madarász Henrik és Ringelheimi Matilda unokája volt).

A Grimm testvérek Jancsi és Juliskája (Hänsel und Gretel) még egy szálon kapcsolódik a városhoz (a fivérek sok évig a Harzhoz közeli Kasselben és Göttingenben éltek). Hans Traxler illusztrátor egy fiktív író, Georg Ossegg bőrébe bújva 1963-ban megírta a Jancsi és Juliska igaz története c. bestsellerré vált könyvét, amelyben Katharina Schraderin quedlinburgi pék 17. századi boszorkányperére hivatkozva rajzolta újra az esetet. Az asszonyt híres gyömbéres süteményreceptjéért először boszorkánysággal vádolta meg kollégája, Hans Metzler, majd húga segítségével meggyilkolta. A mű természetesen fikció.

bad_harzburg_479237.jpgBad Harzburg inkább természetközeliségével vonzza a turistákat, igazi hegyi fürdőváros. Lombkoronasétánya egyben szabadtéri bemutatótér, a környék flóráját és faunáját ismerhetjük meg itt. Ha végigjárjuk a sétányt, egy kis plusz erdei emelkedővel elérjük a várhegy csúcsát, ahol az egykori vár romjait szemlélhetjük meg, és páratlan kilátás tárul a szemünk elé. A település gyógyvizét 1852-től alkalmazzák gyógyászati célokra, azonban a századforduló tájékán vált népszerű turistacélponttá szállodákkal, szanatóriumokkal.

TEJ

Forrás:

Báthori Csaba: Titkos jóváhagyás (Johann Wolfgang Goethe: Téli utazás a Harz-hegységben). In: Műhely. Főszerk. Villányi László. 38 (2015) 3. Elektronikus Periodika Archívum
http://epa.oszk.hu/02900/02978/00052/pdf/EPA02978_muhely_2015_03_05-13.pdf

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. Szerk. Dr. Némethy Károly és Dr. Bodó Jusztin. 7 (1939) Elektronikus Periodika Archívum
http://epa.oszk.hu/02100/02120/00007/pdf/BPTM_TBM_07_092-111.pdf

Aki elhitette, hogy Jancsi és Juliska a valóságban egy 17. századi gyilkos pék testvérpár volt. Múlt-kor
https://mult-kor.hu/aki-elhitette-hogy-jancsi-es-juliska-a-valosagban-egy-17-szazadi-gyilkos-pek-testverpar-volt-20190712

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!