Hétfői lapszemle 1914-ből – Keszthelyi Hírlap 1914. szeptember 20.

2021.09.20. 08:00

Mi minden volt hír sok-sok évtizeddel ezelőtt? Vajon változott-e ez idő alatt, hogy mit tekintenek a szerkesztők, valamint az olvasók hírértékűnek? Ezen a hétfőn is elmerülünk a Keszthelyi Hírlap híreiben.

A hadisegélyező hivatal kérése. A hadisegélyező hivatal hazafias tevékenysége sikerei érdekében figyelmeztet arra, hogy nekünk, akik most itthon maradtunk, kötelességünk mindent megtenni, ami az értünk küzdő katonáknak harcképességét fokozza. Vannak olyan tárgyak, amelyekből a készlet már elfogyott, úgy, hogy azokat vétel útján megszerezni fölötte nehéz. Ilyen a jó távcső is, mely úgy tisztjeinknek, mint altisztjeinknek a harctéren megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. A hadsegélyező hivatal fölkéri azokat, akik bárminő látcső birtokában vannak, s azt nélkülözhetik, küldjék azokat a hadsegélyező hivatalhoz (Budapest, 4. Váci utca 36. sz.). A hadsegélyező hivatalnak küldött adományok a postán portómentesség kedvezményben részesülnek.

kh_140920_ad

Izgatásért elítélt két esztendőre. Novák Antal 66 éves zalamegyei lakos az általános mozgósítás idején a gutorföldi korcsmában többek előtt szidta a magyarokat, dicsőítette a szerbeket és kijelentette, hogy okosan tennék a szerbek, ha a zimonyi hidat felrobbantanák. Novák stájerországi születésű ember, aki hosszabb ideig Szerbiában tartózkodott, korcsmában lévők közül feljelentették Novákot, s így az ügy a bíróság elé került. A zalaegerszegi kir. törvényszék a napokban ítélkezett Novák felett, akit izgatásért két évi börtönre ítélt.

Levél a harctérre. Az itt következő levél Kaposvárról ment a harctérre Bosznia zeg-zugos bércei közé. Egy 13 esztendős kaposvári fiú írta a levelet édesapjának, aki mint népfelkelő vonult be. Lehetetlen meghatottság nélkül elolvasni ezt az írást, amelyben a kicsi fiú buzdítja apját kitartásra és hazafiságra. A levél szó szerint a következő:

Kedves apám! Levelét megkaptuk, mely rendkívül lehangolt. Nem tudunk mást tenni, mint hogy az Istent kérjük, hogy hozza vissza. Vigyázzon jól magára ott a királygyilkosok között, nehogy ott fejezze be életét, hisz oly rideg volna az élet árván. – Kedves apám, magának a harcba kellett menni, s bár vérző szívvel vettem búcsút, nem panaszkodtam, mert tudtam, hogy a haza iránti kötelessége szólította harcba, s e szent kötelességének engedelmeskedni kell mindenkinek, akiben egy csepp magyar vér van, mi csak az Istent kérhetjük, hogy hozza vissza, de ha meg kell halni, haljon meg a hazájáért, haljon meg dicsőn e szóval az ajkán: Éljen a haza! Milliószor csókolja szerető fia.

kh_140920_footer

Keszthelyi Hírlap - Harminchetedik évfolyam, 38. szám – 1914. szeptember 20.

Fejér György Városi Könyvtár PDM