Bármily meglepő a női köztéri szobrok közül az egyházi szobrok a legrégebbiek, a női szenteket ábrázoló szobrok ábrázolásának ugyanis évezredes hagyományai vannak, amelyek között Szűz Mária alakja a legelterjedtebb.

Fekvő hölgyek köztéren

Mégis, a legemlékezetesebb nőalakok azok, amelyek csak úgy hanyagul hátradőlve fekszenek, állnak, támaszkodnak mintha csupán „lakóhelyük” szépségeiben gyönyörködnének, lehetőséget adva arra, hogy mi pedig őket csodálhassuk meg.

Úgy tűnik, Pécs városában igen elterjedtek a köztéri hölgyszobrok, a Hajnóczy utcában például egy eredetileg kútszobornak készülő fekvő nőalak szobra emeli a játszótér és környezete szépségét. A Kerényi Jenő tervezte hölgy 1963-ban került Pécsre. A szobor úgy tűnik, hogy a mester kedvelt plasztikai zsánere volt, mert számtalan fekvő, félkarra ereszkedő, félredőlő alak fűződik a nevéhez. Érdekesség, hogy már a szobrász halála után avatták fel Miskolcon ugyanennek a műnek a bronzból készült változatát.

A köztéri nőalakok jellegzetes típusa a „napozó” elnevezést viselő csoport. Ezekkel az alkotásokkal nem csupán tóparti településeken, strandokon, és parkokban találkozhatunk. Pécsett, Uránvárosban az egykori Olympia étterem előtt található a Napbanéző. A szobor alkotója hazánk egyik legnevesebb művésze Borsos Miklós. Az Olympia étterem eredetileg a római olimpia idején épült még 1960-ban és az épület elkészültével egyidőben, annak kiegészítő elemeként került felállításra a szobor. Ez a telt idomú ruhátlan nőalak azonban nem aratott osztatlan sikert a városban. A közvélemény nehezen fogadta el, hogy a szobrász így ábrázolta az erőtől duzzadó fiatalságot.

Pécsett ott vannak még a „támaszkodó nők”: Kárpáti Anna Támaszkodó (1963) című alkotása a PTE Botanikus kertjében, és Bencsik István Támaszkodó (1964) című szobra a Fenyves szálló előtt.

Szobrok víz közelben

A díszkutak és díszszobrok esetében szintén a kellemes testi adottságú és kevés ruhát viselő hölgyek alakjait láthatja a városlakó. A szobrok egykori modelljeinek kiléte azonban rendszerint homályba vész.

A Néreidák kútja Pest város első művészi közkútja. amely ma a Ferenciek terén áll. Két korsós női alakot ábrázoló szobor, a néreidákat ábrázolja, akik a tengerek, források, kutak gondozói a görög mitológiában, így világos és helyénvaló egy közkúton való ábrázolásuk. A szobor sajnos 1944-ben megsemmisült, de szerencsére újrafaragták és ma is megcsodálhatjuk, ha a 15-ös buszra várunk.

Egy szobor néha olyan népszerű, hogy több város is szívesen osztozik rajta, ez történt Kucs Béla Ivó lány – Szomjúság című szobrával. Az ózdi születésű művész alkotása eredetileg Szentendrén a 11-es út mellett oltotta szomját. A szolnoki másolatot 1972-ben állították fel az MSZMP-székház előtt, de Nagyatádon, Csurgón és Ózdon is felbukkant. Hogy a szobor témája, vagy szobrász népszerűsége okán vált ilyen elterjedtté ez az alkotása, nem tudni.

Múzsák és Justitia-szobrok

A nőszobrok elit csoportjába tartoznak a múzsák és Justitia-szobrok. Melyek általában épületdíszek, vagy szoborcsoportok mellékalakjai. Így van ez a budapesti Széchenyi-emlékművel is, ahol Minerva a tudomány és művészet, Ceres pedig a földművelés allegóriája. A szoborcsoport leírása szerint ezek az ágak, ahol Széchenyi munkássága következtében fejlődés következett be hazánkban, persze Vulcanus, és Neptunus mellett. A szobrászművész Engel József volt, aki Izsó Miklóssal versenyzett az emlékszobor elkészítéséért. Bármilyen meglepő, ez az alkotás sem nyerte el mindenki tetszését, egy korabeli újságcikk szerint „Ez a mű hazai szobrászatunk gyermekéveire emlékeztet, s hazánk nagy fiát méltó módon nem örökíti meg, úgy hogy hova-tovább újabb átdolgozásnak fog helyet adni.” Ez az átdolgozás szerencsére nem történt meg.

A klasszikus erények allegóriáit csodálhatjuk meg a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti épület (a Puskin mozi épülete) szobraiban, ezek: a Törvény, a Hit, a Dicsőség és a Tudás allegóriái, Szabó Antal alkotásai. Az egykori Tudományegyetemi Alap impozáns bérpalotáját 1895-ben emelték Czigler Győző tervei alapján.

Magyarországon jelenleg csaknem másfél tucatnyi művészi értékű Justitia-szobor és Justitiát ábrázoló épületdísz lelhető fel nyilvános terekben. A budapesti szobrok közül az egyik Huszár Adolf Deák-emlékművének talapzatán látható.

A híresek

Akadnak neves hölgyek, akik már kortársaik körében is elismertek voltak. Veres Pálné, Beniczky Hermin a magyar nőnevelés úttörőjeként kapott szobrot Budapesten. Emlékműve Kiss György budapesti szobrászművész alkotása volt és eredetileg az Erzsébet téren állt. Ma, a róla elnevezett utcában áll, vagyis ül, ott ahol, megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, mely a hazai nőnevelés előmozdítását tűzte ki célul.

Erzsébet királyné szobra ma az Erzsébet-híd budai hídfőjénél áll. Eredetileg emlékművét az Eskü térre tervezték, 1932. szeptember 25-én itt is avatták fel Zala György szobrát egy gloriette-ben, melyet Hikisch Rezső műépítész tervezett. A gloriette igen erős negatív visszhangot váltott ki a kortársakból. Egyesek szerint egyáltalán nem illett a szoborhoz, voltak, akik a templomszerűségét kifogásolták, de olyanok is akadtak, akik szerint egyszerűen elvonta a figyelmet a Plébániatemplomról. 1945 után Sisi, mint a Habsburg család tagja, nemkívánatos személlyé vált. Szobrát eltávolították, de a gloriette még 1956-ig maradhatott. Igaz, ekkor már egy másik szobor állt benne, Strobl Alajos Halászlány c. alkotása. Így váltotta egyik nő a másikat, egy ismeretlen az ismertet.

TÉ

Források:

https://www.kozterkep.hu/8628/ivo-lany-szomjusag

https://www.kozterkep.hu/1107/tamaszkodo-szobor#

https://www.kozterkep.hu/7885

https://www.pecsma.hu/abszolut-no/pecsi-szobraszat-erotika-es-szentseg/