Nemzeti színházaink
A színházi világban a „nemzeti" kifejezés kezdetben megkülönböztető jelzőként volt használatos. Napjainkban a nemzeti színházak már sokkal összetettebb jelentéstartalommal bírnak. Művészeti programjukban központi szerepet kap a regionális és nemzeti értékek legmagasabb színvonalon történő képviselete. Válogatásunkban a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház történetéről olvashatnak.
A Pécsi Nemzeti Színháztól a budapesti Nemzeti Színházig
A pécsi Színügyi Bizottság 1880-ban döntött úgy, hogy kizárólag magyar színtársulatoknak ad előadási lehetőséget. Innen ered a színház nevében található „nemzeti” jelző, ugyanis ekkor mondták ki, hogy a színház legfőbb célja a „magyar színészet, a nemzetiség, a nemzeti nyelv és általános műveltség terjesztése”. Ezzel a döntéssel a város kultúrtörténetében több, mint 150 éves múlttal rendelkező német színművészet ért véget.
Pécs lakosainak ettől kezdve volt lehetősége nemzeti nyelvű előadásokat nézni, csak épp a helyszínben volt egy kis hiba, az bizony nem volt ideális. Az új színház megépítéséről jelentős halogatás után, 1886 áprilisában döntöttek, miután életveszélyesnek nyilvánították az addigi Mária utcai színházat. Nem volt egyszerű megtalálni a város új színházának helyét. Az ádáz keresés végül 1889-ben ért véget, ekkor találtak rá a Király utcai telekre.
A szükséges forrást végül bankhitelekből biztosították, a tervpályázatot pedig 1890 májusában írták ki. 1892 elején hirdették ki a győzteseket: Steinhardt Antal és Lang Adolf budapesti építészeket. Ahogy Márfi írja, a tervező párost azért is választották, mert pályázatukban „kevesebb költségvetési összeget tüntettek fel”.
A város gazdasági nehézségei ellenére elkötelezett volt az új kőszínház építése mellett, azonban az építkezés árának egy részét megpróbálta felajánlásokból biztosítani. Tudjuk, hogy egy pécsi építési vállalkozó 5 ezer téglát ajánlott fel, Zsolnay Vilmos pedig egy kutat szeretett volna felépíteni a színház előtti téren. Ez a kút, ma az Irgalmasok temploma előtt áll, és csak azért nem a Színház téren, mert az túl szűk lett volna hozzá. A konkrét építkezés 1893. június 3-án kezdődött el, ekkor bontották le a telken álló katonai kórházat.
Maga az épület eklektikus stílusú és 1150 férőhelyes volt, de ebből 400 állóhely volt. Bizony, ekkor még nem a pótszékek voltak divatban, hanem egyesek állva nézték a darabokat. Idővel a bővülő zenekari árok miatt ezek megszűntek, a megmaradt helyre pedig mozgatható székeket kerültek.
A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a sznínházat. A társulat ebből az alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mely hatalmas sikert aratott.
A teátrum későbbi sorsa nem alakult ilyen szerencsése, az életveszélyessé vált épületet 1986-ban bezárták, a felújítása egészen 1991 júniusáig tartott. Egy évtized múlva, 2011 nyarán ismét felújításra szorult az épület. A munkálatok magukba foglalták az erkély megerősítését, kicserélték a teljesen elkorrodált tartókonzolokat. Visszahelyezték, és részben újragyártatták az erkély díszítőelemeit és a kupolát is újrabádogozták. A színház ma is Pécs egyik ékköve.
Győri Nemzeti Színház
A hagyományok szerint a 18. század közepétől kerek két évszázadon keresztül a Rába folyó kis szigetén állt a győri színház, először fából, később téglából-kőből átépítve, melynek tervezője Fruhmann Antal volt. A színház egy idő után már nem felelt meg rendeltetésének és a város lakói egy új színházt kívántak építtetni maguknak.
A tervezésig egészen 1903-ig kellett várni, az ajánlatot nem más, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek adták. A remélt megbízás azonban elmaradt: Győr városának döntése értelmében: „kizárólag hazai művészek részvételével” tervpályázat kiírása mellett döntött.
Bár a neves építész párosnak Győrben éppen nem, más városunkban több színháza ma is áll. Csak néhány az általuk tervezett színházakból: Vígszínház, Operettszínház, kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, nagyváradi Szigligeti Színház, pozsonyi és a kolozsvári Nemzeti Színház, és a budapesti Népszínház.
Végül 1929-ben egy új színház megtervezésére hirdettek tervpályázatot, azonban ezt a tervet a gazdasági válság meghiúsította. Ideiglenes megoldásként az 1930-as évek közepén felépült kultúrházban folytatta tevékenységét a város társulata, végül majdnem 40 évig a kultúrház adott otthont a győri színháznak.
A ma is álló színház épületét a Győri Tervező Vállalat készítette, a vezető építész Vincze Kálmán és Harmati János volt, a belsőépítészet Horváth István, míg a szerkezetek tervezése Filippovits Ferenc nevéhez fűződik. Az építkezés 1973-ban indult el és öt évig tartott. A modern stílusú, több mint 4000 négyzetméter alapterületű épület főtömegét a függesztett kábel tetőszerkezet adja, melyek egyesek szerin egy sísáncra hasonlít leginkább. Érdekesség az északi és déli homlokzatot díszítő Victor Vasarely alkotás.
Nemzeti Színház
1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. Az épülete ma a Rákóczi úton, akkor Kerepesi úton állt. A közadakozásból felépített teátrum, a negyedik a magyar nyelvű színházaink sorában; Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. Érdekesség, hogy eközben német színház már 1812 óta működött Pesten. Fontos változás 1840-ben történt, amikor országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább.
1908 nyarán az épületet életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották.
A Nemzeti a Népszínház Blaha Lujza téri épületébe költözött, melyet a már emlegetett Ferdinand Fellner és Heinrich Helmer tervezett, és annak ellenére, hogy a tervek szerint ezt csak ideiglenes jelleggel tette, mégis több mint ötven éven át maradt. A kormány 1964 februárjában bejelentette: lebontják azt a metróépítés miatt. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását.
1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben - a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén - kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata.
1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. Az új Nemzeti Színházunk végül, a Duna partján, 2002. március 15-én talált otthonra.
TÉ
Forrás:
Pécsi Szemle Pécsi Szemle, 2001 (4. évfolyam, 1-4. szám)2001 / 2. szám
Magyar Építőművészet, 1979 (28. évfolyam, 1-6. szám) 1979 / 3. szám
