Kirándulás a digitális jövőbe és a zettabyte-ok világába
Az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizálás és elektronikus hozzáférés címen adott helyet 2014. október 8-án a K2 kísérleti műhely konferenciájának a magyarországi digitalizációs trendek és projektek legújabb fejleményeiről, illetve jövőjéről.
A konferencia bevezetőjében Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója beszámolt az intézmény digitalizációs tevékenységéről, illetve a tömeges digitalizált anyagot, köztük régi könyveket, folyóiratokat, aprónyomtatványokat, archív fotókat és képeslapokat is összegyűjtő, szolgáltató és publikáló MaNDA adatbázis gyarapodásáról. A munka közel 150 partnerintézménnyel kezdődött meg. Egy vagy akár több dokumentumot rejtő nyilvános rekordjainak jelenlegi száma 150-160 000 között van. Ez a mennyiség napról napra növekszik. Az MaNDA adatbázis különleges dokumentumtípusai a 3D-s modellek, amelyek segítségével ízelítőt kaptunk többek között a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Szépművészeti Múzeum 3D-ben digitalizált, forgatható műtárgyaiból. Lovas Lajos a jövőbeli fejlesztéseket, terveket is felvázolta, amelyek között szerepel az OSZK-val való együttműködés az ELDORADO-projekt keretében, a Digitális Kulturális Kataszter működésének és a hosszútávú megőrzés feltételeinek kiépítése, a MaNDA adatbázis megújuló felülete új szolgáltatásokkal, illetve az Online mozi, amelyben szinte jelképes összegért magyar filmek sokasága várja majd a nézőket. Mindemellett kitért arra, hogy Ózdon egy olyan többfunkciós közösségi épület valósul meg, amely a digitális kultúra otthonaként és módszertani központként szolgál majd.
Káldos János (az Országos Széchényi Könyvtár Különgyűjteményi Igazgatóság igazgatója) a jelenlegi digitalizálási ütemet és a 2050-re várható fejleményeket vázolta fel. A magyarországi könyvtárakban az analóg, megfogható dokumentumokat kb. 111 millió egységnyire becsülik. Ennek közel 3,2%-a digitalizálandó a tervek szerint. Ez a „csekély” mennyiség is 7,6 petabyte-ot (PB) tesz ki, amely körülbelül 1,62 millió DVD lemez tárhelyének felel meg (1 PB = 1 millió GB). Összehasonlításképpen 2014-ben az eddigi internetes adatforgalom 4,4 zettabyte (ZB) volt (1 ZB = 1 millió PB, azaz 1 billió GB). Hat év múlva, 2020-ra ez elérheti a 70 ZB-ot, 2050-re pedig akár elérkezhetünk a korlátlan információtárolás korába – hangzott el a konferencián.
Bánki Zsolt, a Petői Irodalmi Múzeum könyvtár-informatikai főosztályvezetője az internetes felhasználói, illetve kultúrafogyasztási szokások, elvárások változására hívta fel a figyelmet. A digitális bevándorlók és bennszülöttek korában nagy feladat vár a könyvtárakra, a múzeumokra, a kreatív tartalmakat létrehozó „kreatív iparra”, hogy élmény alapú szolgáltatásokkal, interaktív terekkel, digitális tartalmakkal megújítsa a kultúra közegeit. Az elmélet alátámasztásaként, illusztrációjaként megismerkedtünk a GUIDE@HAND hangos idegenvezető alkalmazással, amely okostelefonon keresztül kalauzol minket séta vagy városnézés alkalmával, akár egy virtuális útikönyv. Nemcsak térben, hanem időben is barangolhatunk: az 1930-as évek Budapestjén a Hajnali háztetők című Ottlik Géza regény kapcsán tehetünk irodalmi sétát, szintén a fent említett lokatív alkalmazás segítségével.
Két kreatív weboldallal is megismerkedtünk. Az Inventing Europe egy Európa-szerte népszerű tudományos-technikai jellegű digitális gyűjtemény, illetve virtuális kiállítótér. A VanGoYourself oldalán pedig klasszikus festményeket, fotókat gondolhatunk újra, és akár saját főszereplésünkkel oszthatunk meg a nagyközönséggel.
A magyarországi digitalizáció sikereként a DélmagyArchiv-projektben a szegedi Délmagyarország című napilap 1910-től 1945-ig kiadott lapszámai lettek digitális formában rögzítve és online hozzáférhetőek. Az éppen 100 éves újság folyamatban lévő digitalizálási munkálatainak köszönhetően jött létre az online archívum. Az eredményekről Sándor Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának osztályvezetője számolt be.
Egy másik magyarországi digitalizációs projekt keretében, a Miskolci Egyetem könyvtára által működik a Borsodi Ipari Képarchívum. A digitális képtár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészen az őskorig visszanyúló iparainak történetébe, emlékeibe nyújt betekintést, annak digitalizált dokumentációján (képeken, fotókon, szórólapokon) keresztül. A weboldalt Burmeister Erzsébet, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumának főigazgatója mutatta be.
Takács Eszter