Akik okostelefonjuk, vagy az intézmény technikájának segítségével „szerepelhetnek” egy-egy ismert filmalkotásban, e „filmes karaoke” során belebújhatnak akár Hyppolit, a lakáj libériájába, de lehetnek ’56-os forradalmárok is egy T-34-es tankon robogva.

Az Észak Magyarországi Regionális Program keretében 927,4 millió forintot fordíthattak az ipari műemlékké nyilvánított hatalmas csarnok és az úgynevezett fejépület rekonstrukciójára. A meglehetősen szűkreszabott, alig egy esztendős határidő tartását nagyban nehezítette, hogy már az első felméréseknél kiderült, meg kell erősíteni az „ózdi Millenáris” alapjait is. A MaNDA főigazgatója, Lovas Lajos kitért az uniós projektekkel járó nagy adminisztrációs terhekre is, amit sikerrel oldották meg a MaNDA munkatársai. Emellett a kivitelezők is tartották a határidőket, így jövő év elején működni tud már a négy nemzet interaktív filmtörténeti élményparkja. Mert az ózdi fejlesztés a magyar mellett szerepelteti a lengyel, a szlovák és a cseh filmművészet kiemelkedő alkotásait is. Ennek kapcsán a főigazgató emlékeztetett Ózd jelentős, 100 ezres átmenő turistaforgalmára, aminek zömét a lengyelek és a szlovákok teszik ki. Ezért a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet felvette a kapcsolatot a lengyel, szlovák és cseh társintézményekkel, akik képviseltetik magukat a projektben.

Ami megfelel az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kezdeményezett, a közgyűjtemények „társadalmasításáról” szóló programnak, amely szerint a raktárak polcain porosodó múzeumi tárgyakat, anyagokat el kell juttatni az emberekhez. Így kerül majd háttérnek a MaNDÁ-ban őrzött filmtekercsek egy része is a csarnok klimatizált folyosójára, és láthatóak lesznek az eddig intézményben őrzött filmes relikviák, régi kamerák és eszközök, díszletek, jelmezek és ezek eredeti tervei is. A látogató korábban elektromos elosztóként működő háromszintes fejépületen keresztül érkezik majd, itt lesz a kiállítás és látogatás végén a kialakított kis stúdiókban itt meg is vághatja saját filmrészletét. Az 1500 négyzetméteres csarnok jobb oldalára Haragos Péter, a kiállítás tervezője egy 80 méter hosszú greenboxot helyezett, a csarnok másik felén pedig a filmek között, a folyosón végighaladva, tíz, tizenegy, a csarnokfal síkjából kiugró dobozban, kubusban követheti végig a négy ország filmtörténetének nagy korszakait az 1910-es, 20-as évek némafilmjeitől elindulva. A filmstúdió méretű csarnokban fejkamerával, kötélpályán ereszkedve is lehet filmezni, de rendelkezésre állnak majd a szokásos eszközök: a fahrtkocsi és a krán is. A greenbox technika, a kezdetben 10-12 filmből kivett háttér kiegészítéséként igazi díszletek is készülnek, és a korabeli autók mellett lesz a csarnokban a Hadtörténeti Múzeum jóvoltából egy T-34-es harckocsi is. 

Aminek Tallai Gábor projektmenedzser szerint különleges szerepe lehet majd jövőre, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján, hiszen így olyan privát rövidfilmek is készülhetnek, amelyek a forradalmárként harcoló látogatóról szólnak majd. A térség központi fejlesztési terveiben 2018-ra egy kétszer kétsávos Bátonyterenyétől induló autóút is szerepel, így jócskán, másfél órára rövidül majd az utazás a főváros és Ózd között. Tárgyalások zajlanak a Filmművészeti Egyetemmel, és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is a lehetséges együttműködés kereteiről, így Tallai Gábor szerint nagyon is valószínű, hogy majd Ózdra érkezve az osztálykirándulásokon előkerülnek az okostelefonok, elindulnak a beépített kamerák. És akkor az intézmény már el is érte egyik célját, felkeltette a felnövekvő generációk figyelmét a filmművészet, a filmkészítés iránt. Az intézmény 11 közalkalmazottat foglalkoztat majd, az álláspályázatok január elején jelennek meg. 

Pálffy Lajos

2015.11.26.