MNK 5 A nemzetközi ATU (=Aarne-Thompson : The Types of the Folktale, Hans Jörg Uther által 2004-ben javított, bővített, átdolgozott kiadású) katalógusrendszerében elhelyezett, az egész magyar nyelvterületről az 1800-as évektől napjainkig gyűjtött rászedett ördög-mesék és a Hidegvérűszolga mesék közül A rászedett ördög meseanyag a következő fő típuscsoportokba van elosztva: Ember és szörny társulása esetén a szegény ember az ördög szolgája: termés-, zsákmányelosztáskor víz és fa-, szalma-, hordó-, facipelésben, búzaőrléskor, faaprításban vagy meghajlításban, kicsavarásban, vadkanvadászatkor; Verseny az ember és ördög/sárkány/óriás között, amikor a feladat: kőből vizet facsarni, lábat földbeverni, kőharapás, kő-, toll-, buzogány-, zsákhajítás, virágszagolás, kalapáló-, birkózó-, futó-, lóhordozó verseny, rokon vagy állatsegítők csalással nyert versenye, párbaj hosszú rúddal és furkósbottal, a sövényen keresztül, vasvillával és nyárssal, kiáltási, (durrantási)-, gödör átugrási-, evési-, pálinkaivási-, cséplési verseny, verseny, hogy ki tud egy ismeretlen fajtájú lovat, házat, magot, mutatni/hozni? Ki tudja kitalálni az ördög titokzatos növényének: a dohánynak a nevét, az ember életkorát, Átkozódási-, csípési-, varró-, házépítési, széleresztési, hugyozási-, köpési verseny, ki fog nagyobb bolhát/tetűt?; Kísérlet a hős meggyilkolására gyilkossági próbálkozással/megégetési kísérlet által; A szörny megijed és elmenekül: Az ember erősebbé teszi az ördögöt kasztrálással, leforrázással, sebforrasztási kísérlettel, Polyphemos, az óriás bántalmazásával, elijesztése az állatok hangjával, elkergetése, megfenyegetése, a gonosz asszony (Belfagor)/székely asszony által, ördög és az ember/farkas/róka szövetséget köt, ördögűzés tömjénezéssel. ; Az ember eladja a lelkét az ördögnek ha lehetetlen kívánságokat (szőrszálat kiegyenesíteni, fingra csomót kötni stb) teljesít. A rászedett ördög mesék a tompa, buta, de természetfölötti tulajdonságokkal (pl. rendkívüli erővel) jellemzett ördög, sárkány, óriás stb. és furfangos, talpraesett, de gyenge, hétköznapi sajátságú mester-, cigány-, szegényember szembenállásán alapszanak. Ez az ellentét megmutatkozik a két szembenálló szereplő lakhelyében, családi állapotában, őket körülvevő és általuk használt tárgyakban, jellemző cselekedeteikben, kinézetükben, öltözékükben, ételeikben, táplálkozási szokásaikban, mozgásuk-, közlekedésük sajátságaiban versengésük, vagy feladatvégzésük esetén kozmikus ill. hétköznapi eredményességükben, tér/idő vonatkozásaikban stb. Írta: Benedek Katalin

The Catalogue of Hungarian Folktales 5. SÜVEGH, V. (ed. by) : The Types of Hungarian Stupid-Ogre Tales. AaTh 1030-1199. (in Hungarian with in English & in German Summary)