D. Éva a Kammer-testvérek által alapított textilgyárban dolgozott Budapesten, a Gyömrői úton. 1944 februárjában a gyár igazgatóját, O. Györgyöt a békepárti Magyar Ottó (mozgalmi nevén Csont Ferenc), megkérte röplapjaik sokszorosítására. O. György hazavitt egy példányt a gépelt dokumentumból, s bár elégette, miután végigolvasta, takarítónője megtalálta a kályhában az irat megmaradt lapjait, s a rendőrségre vitte azokat. A visszaemlékezés szerzőjét ekkor kísérték először kihallgatásra. W. Tibor a Magyar Királyi Államrendőrség hírhedt detektíve vallatta. Két nap múlva hazaengedték a fogdából. A német megszállást követően tartóztatták ismét le – feltehetően ugyanezért az ügyért -. A Mosonyi Utcai Rendőr Főkapitányságra vitték. Egy 1944. április 29-én induló transzportvonat vitte Auschwitz – Birkenau lágerkomplexumába. Május 18-án innen továbbították a mai Csehország területén fekvő Žacléřba, ahol az első hónapokban gyári munkát végzett, a front közeledtével azonban árokásásra, erődítésre rendelték ki társaival együtt a német őrök. A felszabadulás után egy fuvarozó cég szívességből kölcsönadott teherautójával indult Magyarország felé. Oppelnnél szovjet csapatok állták a társaság útját, akik egy táborba szállították őket, mely egykori hadifoglyok számára volt fenntartva. Vöröskeresztes vonattal utazott hazáig.

Ms. Éva D. worked in the textile-factory founded by the Kammer-brothers in Gyömrői street, Budapest. Mr. György O., the director of the factory was asked to multiply some leaflets by the Peace-party Ottó Magyar (who was known in the movement as Ferenc Csont). Mr. György O. took a copy of the typed document home and had it burnt after reading it. However, the cleaning lady found the remaining pages of the document in the stove, and took them to the police. This was the first time, when the author of the memoir was accompanied to the police station for questioning. Detective Tibor W., the infamous Hungarian Royal Police detective interrogated him. He was released after two days in jail. After the German invasion he was arrested again - presumably for the same reason as the first time. He was taken to the Mosonyi Street Police Chief. On 29 April, 1944, he was carried to Auschwitz – Birkenau Lager-complex by train transport. On the 18th of May, was he forwarded to Žacléř, in the territory of the present Czech Republic, where he worked in the factory during the first months, but as the front got closer, he had to perform ditch digging and was ordered for fortification along with their fellows by the German guards. After the liberation, he started to Hungary by a truck that was lent him by courtesy. Soviet troops stopped him at Oppeln and he again was transported to a camp, which was reserved for former prisoners of war. He traveled home by a Red Cross train.