Magyaregregyi képeslap. Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén. Komlótól 15 km-re, Pécstől 36 km-re található. A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt. 1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom. A település rengeteg természeti értékkel is büszkélkedhet, a védett Duna-Dráva nemzeti park és a Mecsekbe vezető erdei utak, tanösvények során védett növények, állatok, természeti ritkaságok figyelhetők meg. A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. Máré-vár történelmi falai a török világot idézik, a templom és környéke a valamikori jelentős egyházi búcsúhelynek állít emléket. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban. 1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.