Magyaregregyi képeslap. Utcarészlet, falu látképe, Máré vára, Szent kút. 1856. október végén a Torma-völgyben keletkezett a kút. Már akkor számos zarándok kereste fel. Jankó János kárászi plébános az egyre érkező zarándokok elhelyezésére 1859-ben deszkából kápolnát építtetett, téglából oltárt emeltetett és gipszből Szűz-Mária szobrot készíttetett. 1864-1867 között tartósabb anyagból építettek kápolnát, amelyet 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján szenteltek fel. 1884-ben felújították a rossz állapotba került építményt. 1948-ban Szentes Károly plébános határozta el egy új kéttornyú kápolna felépítését. Terve még ebben az évben megvalósult. A kápolna felújítása 1998-ban kezdődött el. A hagyomány szerint az egregyi kútnál főleg szembetegek kerestek gyógyulást. A forráshoz Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Bács megyékből valamint a távoli Szlavóniából és Horvátországból érkeztek zarándokok. A szent kút mellett faragott homokkő kereszt áll. A búcsújárók a kápolnához Szűz Mária születés- és neve napján (szeptember 8., 12.) érkeznek tömegesen. A Máré vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek a helyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcső vezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsosház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.