Ajánlom Psota Irént. Nem a magánszemélyt. Nem ajánlatos ugyanis a kitörni kész Etnával nyugovóra térni, vagy kétperces lágy tojást reggelizni vele napsütötte teraszon. Ajánlom azonban a közfogyasztásra elkészített Psotát. A színházi Psotát. A film-Psotát. Vagy Psota Irént a televízióban, hangversenypódiumon, esztráddobogón. Közelebbről és konkrétan ajánlom ezúttal a Hungarotonnál nem túl szerencsés címmel (Psota, te édes - lásd: Irma, la douce) megjelent kazettáját és CD-jét.