Gerbeaud centenárium alkalmából kiadott képes levelezőlap, amely a Magyar Kereskedelmi és vendéglátóipari Múzeum (MKVM) ajándékaként, családi múzeumi belépőjegyként szolgált. Képes felén a Vörösmarty Cukrászda egyik részlete látható. Baloldalt a falon Conrad Gyula olajportréja Kugler Henrikről. Alatta Gerbeaud Emil által az 1900-as párizsi világkiállításról hozatott neobarokk, szecessziós, rocaille motívumos és spirálfonatos lábú asztalkák látszanak. Egy kis magyarázat szükségeltetik. Az 1984-ben a Vörösmarty téren lévő Vörösmarty Cukrászda eredetileg Gerbeaud Cukrászda volt. 1948-ban államosították és kapta a Vörösmarty Cukrászda nevet, amelyet egészen 1984-ig viselt, amikor is újra felvette a Gerbeaud nevet. Azonban a Gerbeaud története Kugler Henrikkel kezdődött. Egy soproni cukrászdinasztia harmadik generációjának képviselőjeként, folytatva a családi tradíciót Pesten nyitotta meg cukrászdáját 1858-ban, a József nádor téren. 1870-ben költözött át az akkor még Régi Színház térre, amely 1874-ben Gizella térre keresztelnek (Ferenc József idősebbik lánya). Erre az időre már városszerte ismert volt, és útikönyvek ajánlották a városba látogató utazóknak. Az ekkor már idősödő, nőtlen Kugler, utódját keresve találkozott egyik ismerőse révén 1882-ben találkozott Gerbeaud Emillel. A találkozásnál olyan jó benyomást tett az energikus fiatalember, hogy már 1884-ben átvehette az üzlet irányítását. Mindez természetesen fokozatosan történt, Kugler neve még sokáig szerepel a céggel kapcsolatos termékeken. Neve olyannyira jócsengőnek bizonyult, hogy Gerbeaud halála után is jó ideig használta a "Kugler Henrik utóda" kifejezést (pl. az 1926-os Gerbeaud részvényen is). Így hát, mivel 1884-ben vette át az üzletet Gerbeaud Kuglertől, ennek az eseménynek a százéves évfordulójának alkalmából készült a múzeumi belépőjegy. Valamivel később még, 1984-ben a cukrászda újra felvette a Gerbeaud nevet.

Vörösmarty Confectionery at 7-9 Vörösmarty Square of Budapest originally started by Emil Gerbeaud, 1984. The confectionery was called Vörösmarty between 1948 and 1984.