1961-ben, a Vízrajzi Atlasz sorozat 2. kötetében adtuk közre a Hármas-Körös vízrajzi adatait. A kiadvány megjelenése felhívta a figyelmet arra, hogy a Körösök teljes vízrendszerének ismeretéhez elengedhetetlenek a további felvételek. Hasonló igénnyel jelentkezett – az ismétlődő árvizek miatt – az árvízvédelem is. Ezért került sor a Kettős-, Fekete - és Fehér-Körösök, valamint a Sebes-Körös vízrajzi felvételére. A felvételek eredményeit a Vízrajzi Atlasz sorozat 9-10. kötete tartalmazza. A most kiadásra kerülő 9. kötet fontos állomás Vízrajzi Atlaszaink sorozatában. Először fordul elő ugyanis, hogy a felvétel és az Atlasz összeállítása külön erre a célra készült légi-fényképezés, légi-háromszögelés és fotótérképek alapján történt. Ennek köszönhető többek között a felvételi és feldolgozási módszerek korszerűsítése, egyszerűsítése, a kiadott helyszínrajzok minőségének lényeges javulása.(Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 9. Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös - Előszó)