ferences templom a mellette épült kolostorral a város egyik meghatározó barokk stílusú műemlékegyüttese. A műemléki tábla a templom főhomlokzatán található. IV. Sixtus pápa (1414-1484) 1472-ben kikiáltott bullával adott engedélyt a ferenceseknek, hogy a Jászberényben akkor épült csúcsíves templmot bírtokba vehetik. A ferencesek első temploma 1560-ban egy tűzben megsemmisült. Majd a török megszállás alatt a kolostort és a környékét földvárrá alakították, melynek "Dzsánfeda" volt a török neve. A ferencesek a 18. század elején visszatértek Jászberénybe és újjáépítették a templomot 1723 és 1755 között barokk stílusban, amely őrzi az erdeti 1472-ben emelt gótikus templom építészeti emlékeit. A megújult templomot Jézus neve tiszteletére szentelték fel. A régi gótikus templomból megmaradtak támpilléres falak, a padlástérben látható gótikus ablakkeretek és a gyóntató folyosón egy szépen tagolt csúcsíves ajtókeret. A magas, támpillérekkel tagolt hajóhoz keskenyebb, szögletes szentély csatlakozik. A templom bejáratánál a két sarokpillér közé épített sima falfelülete monumentális hatású. Jó arányú barokk kapuját magas pilléreken álló két szobor díszíti. Eredeti tornyát a szél 1845-ben ledöntötte, a helyette emelt egyszerű sátortetőt 1892-ben váltotta fel a ma látható vasbádog toronysisak. A ferences templom közadakozásból kivitelezett nagyarányú felújítása 1926-ban történt. Erre utal a templom apszisának falán található márványtábla. A templom barokk berendezése megmaradt. A templomban 13 oltár volt, amelyekből ma 7 látható. Az oltárképet Hollós Endre budapesti festőművész, a neobarokk falképeket pedig Steffek Albin szombathelyi mester festette 1929-ben. A főoltárképen Jézus előtt hódolnak a világ népeit megszemélyesítő alakok. A gyóntató folyosó gótikus ajtókerete felé 1948-ban Kontuly Béla készített freskót a jászberényi ferencesek életéről. A templom barokk orgonája a Nagytemplomból került át 1888-ban.