Thonet-udvar
A Duna-korzó hét koraeklektikus háza közül egyetlenként fennmaradt, 1869-71-ben épült palotát a hajlított székeivel hatalmas vagyonra szert tett Thonet testvérpár építtette. Tervezője Skalnitzky Antal és Koch Henrik építõ cége volt (amelynél a 22 éves Hauszmann Alajos is töltötte inaséveit, és ennek az építkezésnek is művezetője volt). A kivitelezést Wagner János építőmester végezte el. A Vigadó tér északi oldalán álló, olasz reneszánsz stílusú, két telek összevonásával létrejött, négy utcára néző, szabadon álló épület teljes háztömböt alkot. A homlokzatok eredetileg sem voltak azonosak. A Vigadó tér felé néző főhomlokzaton a saroktengelyek és a középső axisok rizalitként ugranak előre. 1898-ban az épület egy részét tűzvész pusztította, aminek áldozata lett az itteni Thonet-szék lerakat is. 1933-34-ben a Phönix Életbiztosító Társaság jelentős átalakítási munkálatokat végzett, elsősorban az Apáczai Csere János utcai szárnyat érintve, és bauxitbeton szerkezeteket is beépítve. A jelen korban, az 1980-as évekre az épület vakolata, gipsz díszkonzoljai, oszlopfaragásai már nagyon tönkrementek. Felújítására 2003-tól került sor. A Duna-korzó koraeklektikus palotái közül csak ez vészelte át Budapest 1944/1945-ös ostromát. 1934-től a ház híres lakója volt Illyés Gyula (1902-1983) Európa-szerte ünnepelt író, aki ekkor még a Phönix Életbiztosító hivatalnokaként kereste a kenyerét. Itt lakott báró Láng Lajos miniszter, almási dr. Balogh Tihamér orvos. A földszintjén több sörcsarnok is működött: Keresztes Ede Pilseni Étterme, Baár József és Petanovits József sörcsarnoka. A Duna-part, a Duna-korzó, a környékbeli szállodák és a Vigadó miatt sokan látogatták és élvezték a jó sört és a jó levegőt. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”. (www.egykor.hu) A képeslapot 1906 szeptember 18.-án adták fel Tátra-Lomnicba. Zöld színű 5 filléres bélyeggel.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | sörcsarnok |
tárgy | sör |
tárgy | kerthelyiség |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Budapest V. kerület Vigadó tér 3. |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1906 szeptember 18. |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 9 x 14 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_18827 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_28_a_E_O-ZS |