Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja. A gimnáziumi osztályokat Nagykanizsán végezte, majd a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, mint honvéd tüzérhadnagy; az 1849. július 2-ai nagy honvédcsatában Görgei Artúr az ő két kartácslövésével állíttatta helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi fegyverletétel után Pesten beiratkozott az egyetemre; bölcsészeti és jogi tanulmányainak befejezése után 1857-ben jogi doktor és 1859-ben (az ügyvédi vizsga letétele után) ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A kodifikáció terén kifejtett munkásságáért 1874-ben királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. osztályú Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1873. május 21-én levelező, 1884. június 5-én rendes tagjává választotta. 1878-tól haláláig a letenyei kerület kormánypárti országgyűlési képviselője volt.

"A kereskedelmi forgalom szempontjából mulhatlanul szükségesnek mutatkozik, hogy kellő szabályozást nyerjenek azon jogviszonyok, melyek a fizetési tehetlenségből származnak; más szavakkal: hogy a többi törvényeknél sokkal hiányosabb csődtörvényünk egy, a modern jogszolgáltatás követelményeit teljesen kielégítő csődtörvény által pótoltassék... Az első részben megállapittatnak a csődnyitásból eredő jogviszonyok ... Az első czimben a csődnyitás joghatályai, a közadós által kötött jogügyletek teljesítése és ezek megtámadása, a beszámítás és végre a csődnyitás joghatálya a közadós polgári és egyéb viszonyaira állapíttatnak meg ... A második czim kizárólag a hitelezők érdekeivel foglalkozva, külön szabályozza a visszakövetelési jogot, a tömeg hitelezőinek, a zálogos és végre a csődhitelezőknek igényeit s ezeknek mikénti osztályozását... A második rész ... a csődeljárást szabályozza... a csődnyitás eseteit, a csőd elrendelését és közzétételét, a tömeg biztosítását, s annak ideiglenes kezelését tárgyazó intézkedések állapíttatnak meg; ezeket a követelések megállapítására, a tömeg kezelésére és értékesítésére, nemkülönben a csőd befejezésére vonatkozó határozatok követik és egészítik ki... Mindezeket vegyes intézkedések czime alatt a sommás eljárás, a kézbesítések, határozatok, jogorvoslatok, a visszahelyezés, végre a fenyitő eljárásra vonatkozó intézkedések s azon szabályok egészítik ki, melyek esetleg a bukás minőségének megítélésénél irányadóul szolgálhatnak... ha időközben az uj büntetőtörvény azokat feleslegesekké nem teendi."