Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse. A jogi tanfolyamot 1864-ben végezte Budapesten; 1864-től 1867-ig mint jogtanító működött Szirákon gróf Degenfeld-Schonburg Lajos és József mellett. 1867-ben jogi doktori és ügyvédi oklevelet nyert; 1867-től 1871 végéig mint pest megyei alügyész a központban, majd a Szegedre delegált bíróságnál volt alkalmazva. 1872-től 1883-ig mint királyi ügyész a szegedi várban, Aradon, Budapesten és Pécsett működött. Részt vett a betyárvilág és az alföldi rablóbandák felszámolásában, Rózsa Sándor ügyében is ő volt az vád képviselője. 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyezték. Ezen súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi és írói működésében és így ugyanazon évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett, és mint gyakorló ügyvéd 1885 június végéig kiválóan működött bűnügyekben. Azután Aradon folytatta az ügyvédkedést; 1888 végén a fővárosba költözött és ott nyitott ügyvédi irodát. Jogi írásai mellett több szépirodalmi művet is alkotott. 1889 és 1916 között a Budapesti Hírlapban állandó jelleggel jelentek meg cikkei büntetőjogi és közjogi témákban. 1918-ban királyi udvari tanácsosi címet kapott.

"A magyar anyagi büntető törvények a törvénytár külömböző helyein fordulnak elő. Föforrásuk az 1878 : V. és az 1879 : XL. t.-cz., vagyis a két büntető- törvénykönyv a bűntettekről, vétségekről és kihágásokról. E két kódex nyitja meg a jelen kötetet. Vannak azonban más törvényeink is, a melyek részint önállóan, részint mellékesen büntető határozatokat tartalmaznak. Az előbbieknek helye van e gyűjteményben, mig az utóbbiak ennek keretéből kiszorultak... Az egyéb törvényekben foglalt büntető határozatok egy része mellékesen fel van véve az egyik vagy másik büntető törvénykönyv oly §-ához, a melylyel szoros összefüggésben áll..."

A 4. kiadás hivatkozott törvénycikkei: 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekrő; 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról; 1880. évi XXXVII. törvénycikk a magyar büntető-törvénykönyvek (1878:V. törvénycikk és 1879:XL. törvénycikk) életbeléptetéséről; 1883. évi XXV. törvénycikk az uzsoráról és káros hitelügyletekről; 1888. évi XII. törvénycikk a tenger alatti kábelek védelme iránti büntető határozatok megállapitása tárgyában; 1890. évi XXI. törvénycikk a katonai behívási parancs iránt tanusított engedetlenség és az erre csábítás megbüntetéséről; 1891. évi XLI. törvénycikk a határ- és földmérési jelek büntetőjogi védelméről; 1897. évi XXXVII. törvénycikk a büntető-törvénykönyv (1878. évi V. törvénycikk) 412. § és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879. évi XL. törvénycikk) 59. §-ának módosításáról; 1848. évi XVIII. törvénycikk a sajtótörvény.