A kihágásokról szóló magyar büntető-törvények és az azokra vonatkozó eljárási szabályok magyarázata
Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse. A jogi tanfolyamot 1864-ben végezte Budapesten; 1864-től 1867-ig mint jogtanító működött Szirákon gróf Degenfeld-Schonburg Lajos és József mellett. 1867-ben jogi doktori és ügyvédi oklevelet nyert; 1867-től 1871 végéig mint pest megyei alügyész a központban, majd a Szegedre delegált bíróságnál volt alkalmazva. 1872-től 1883-ig mint királyi ügyész a szegedi várban, Aradon, Budapesten és Pécsett működött. Részt vett a betyárvilág és az alföldi rablóbandák felszámolásában, Rózsa Sándor ügyében is ő volt az vád képviselője. 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyezték. Ezen súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi és írói működésében és így ugyanazon évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett, és mint gyakorló ügyvéd 1885 június végéig kiválóan működött bűnügyekben. Azután Aradon folytatta az ügyvédkedést; 1888 végén a fővárosba költözött és ott nyitott ügyvédi irodát. Jogi írásai mellett több szépirodalmi művet is alkotott. 1889 és 1916 között a Budapesti Hírlapban állandó jelleggel jelentek meg cikkei büntetőjogi és közjogi témákban. 1918-ban királyi udvari tanácsosi címet kapott.
"A jelen mű kiegészíti «A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata» czímű kézikönyvemet. Mindazonáltal önállóan s előbbi művemtől egészen függetlenül kellett feldolgoznom a kihágásokra vonatkozó törvényeket: mert egyfelől a kihágások természete sok tekintetben más, mint a bűntetteké és vétségeké, s másfelől az utóbbiak aránylag sokkal ritkábban fordulnak elő az életben, mint amazok... Az utóbbiak csak kivételes jelenségek a rendezett társadalomban: a kihágások egészen össze vannak fonódva a társadalmi együttéléssel. Ezért alig van ember, kinek a kihágásokra vonatkozó törvényeket ismernie ne kellene. Minthogy a jelen mű egyik rendeltetése az, hogy e téren oly körökben is terjeszsze a szükséges tudni-valókat, a melyekben a magasabb büntetőjogi műveltséget feltételeznünk nem lehet: ez okból mindazt befoglaltam keretébe, a mi a jogászt és nemjogászt a szóban forgó törvények megértése és alkalmazása iránt teljesen tájékoztatja, a nélkül, hogy e végett valamely kisegítő könyvhöz vagy törvénygyűjteményhez kellene folyamodnia..."
Hivatkozott törvénycikk: 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | büntetőjog |
tárgy | szabálysértési jog |
tárgy | szabálysértések |
tárgy | szabálysértési eljárás |
tárgy | jogszabályok |
tárgy | jogszabály-magyarázatok |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Dr. Edvi Illés Károly (1842-1919) |
kiadó | Singer és Wolfner |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Magyarország |
térbeli vonatkozás | Osztrák-Magyar Monarchia |
térbeli vonatkozás | Magyar Királyság |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1892 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 559 p |
méret | 24 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Országgyűlési Könyvtár |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Országgyűlési Könyvtár |
leltári szám/regisztrációs szám | OGYK jelzet: B5/871 |
leltári szám/regisztrációs szám | 0415975 |