Ill., színes fekvő képeslap. Bogdi Pap-kúria: A Kálvin utca 4. sz. alatt található a Győrffy István Nagykun Múzeum a volt Bogdi Pap-kúria szabadon álló, nagyméretű, 1830 körül épült klasszicista épülete. Az épületet Kálmán Sándor emeltette. A nemes Kálmán család Karcag városának régi redemptus családja volt. Kálmán Sámuel földbirtokos a város jegyzőjeként és a Jászkun kerületek pénztárnokaként működött. Fia, Kálmán Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten a királyi ítélőtáblánál viselt hivatalt. 1825-tőltől Karcag főjegyzője, 1828-tól a Jászkun Kerületek tiszti alügyésze, 1832-től tiszti főügyésze lett és megkapta a nádori táblabírói címet is. A Jászkun Kerületek országgyűlési követeként is tevékenykedett a reformkorban, majd 1845-ben jászkun alkapitánnyá is kinevezték. 1855-ös halála után unokaöccse bogdi Pap Móric örökölte vagyonát, a kúriát és a földbirtokot. Pap Móric Debrecenben jogot végzett, majd 1848-ban a Jászkun Kerületek alügyésze lett és az országgyűlésbe is bekerült a karcagi választókerület képviselőjeként. A szabadságharc bukása után a saját karcagi birtokán gazdálkodott, amelyhez megörökölte Kálmán Sándor birtokait is. 1855-ben Karcag főbírájává választották, emelett ő lett a város közbirtokosságának az elnöke is. 1861-ben a nagykun kerület táblabírója lett, valamint a karcagi országgyűlési képviselővé is kinevezték. 1867-ben már a jászladányi választókerületben is ő lett az országgyűlési képviselő. 1868-tól jászkun alkapitányi, 1869-től a Jászkun Kerületek királyi tanfelügyelői, 1873-tól pedig a karcagi törvényszék elnöki posztját töltötte be. A bogdi Pap család nemesi címét Pap Mihály kapta 1609-ben somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Pap Móric 1895-ben bekövetkezett halála után fiai, Sándor, karcagi m. kir. közjegyző, és Móric, kúriai tanácselnök örökölték vagyonát. A kúriát a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe bogdi Pap Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. A két, akkor már nagyon idős hölgyet az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig. A háború végén, illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. A kúria mostani parkja már újratelepített, az egykori gazdasági épületek sincsenek már meg. A parkban Györffy István szobra látható, az épület falán dr. Mándoky Kongur István relifjét és Szűcs Sándor emléktábláját helyezték el. A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak, az eredeti pálcarács több ablakon ma is látható. A széleket toszkán pilaszterek díszítik, a rizalitokon az ablakokat is kisméretű toszkán pilaszterek tagolják. A főhomlokzaton 8 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódik, középrésze elé 4 toszkán jellegű oszlopon nyugvó portikusz lép ki. A timpanonját címer díszíti. A pillérek között vasrács húzódik, a portikuszokhoz lépcső vezet fel. Az oldalrizalitok ablakai egyenes záródásúak, a hátsó homlokzat többi ablaka félköríves kiképzést és félköríves keretelést kapott. A hátsó homlokzat lábazatában kisméretű, téglalap alakú pinceablakok nyílnak. A kúria alatt csehsüveg-boltozatos pince húzódik.; Postai futás nélkül.;

Postcards, Museum, Castle, Monuments