Karcag

kép

Ill., színes fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható egy felső, valamint 3 alsó elrendezésben. A két sort vékony vízszintes világos sárga csík választja el. Felső kép: Bogdi Pap-kúria: A Kálvin utca 4. sz. alatt található a Győrffy István Nagykun Múzeum a volt Bogdi Pap-kúria szabadon álló, nagyméretű, 1830 körül épült klasszicista épülete. Az épületet Kálmán Sándor emeltette. A nemes Kálmán család Karcag városának régi redemptus családja volt. Kálmán Sámuel földbirtokos a város jegyzőjeként és a Jászkun kerületek pénztárnokaként működött. Fia, Kálmán Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten a királyi ítélőtáblánál viselt hivatalt. 1825-tőltől Karcag főjegyzője, 1828-tól a Jászkun Kerületek tiszti alügyésze, 1832-től tiszti főügyésze lett és megkapta a nádori táblabírói címet is. A Jászkun Kerületek országgyűlési követeként is tevékenykedett a reformkorban, majd 1845-ben jászkun alkapitánnyá is kinevezték. 1855-ös halála után unokaöccse bogdi Pap Móric örökölte vagyonát, a kúriát és a földbirtokot. Pap Móric Debrecenben jogot végzett, majd 1848-ban a Jászkun Kerületek alügyésze lett és az országgyűlésbe is bekerült a karcagi választókerület képviselőjeként. A szabadságharc bukása után a saját karcagi birtokán gazdálkodott, amelyhez megörökölte Kálmán Sándor birtokait is. 1855-ben Karcag főbírájává választották, emelett ő lett a város közbirtokosságának az elnöke is. 1861-ben a nagykun kerület táblabírója lett, valamint a karcagi országgyűlési képviselővé is kinevezték. 1867-ben már a jászladányi választókerületben is ő lett az országgyűlési képviselő. 1868-tól jászkun alkapitányi, 1869-től a Jászkun Kerületek királyi tanfelügyelői, 1873-tól pedig a karcagi törvényszék elnöki posztját töltötte be. A bogdi Pap család nemesi címét Pap Mihály kapta 1609-ben somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Pap Móric 1895-ben bekövetkezett halála után fiai, Sándor, karcagi m. kir. közjegyző, és Móric, kúriai tanácselnök örökölték vagyonát. A kúriát a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe bogdi Pap Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. A két, akkor már nagyon idős hölgyet az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig. A háború végén, illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. A kúria mostani parkja már újratelepített, az egykori gazdasági épületek sincsenek már meg. A parkban Györffy István szobra látható, az épület falán dr. Mándoky Kongur István relifjét és Szűcs Sándor emléktábláját helyezték el. A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak, az eredeti pálcarács több ablakon ma is látható. A széleket toszkán pilaszterek díszítik, a rizalitokon az ablakokat is kisméretű toszkán pilaszterek tagolják. A főhomlokzaton 8 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódik, középrésze elé 4 toszkán jellegű oszlopon nyugvó portikusz lép ki. A timpanonját címer díszíti. A pillérek között vasrács húzódik, a portikuszokhoz lépcső vezet fel. Az oldalrizalitok ablakai egyenes záródásúak, a hátsó homlokzat többi ablaka félköríves kiképzést és félköríves keretelést kapott. A hátsó homlokzat lábazatában kisméretű, téglalap alakú pinceablakok nyílnak. A kúria alatt csehsüveg-boltozatos pince húzódik.; Bal alsó kép: 2. világháborús hősi emlékmű ("Kun piéta"): A református templom és a városháza közötti parkban elhelyezett emlékmű posztamensen álló, félkörben elhelyezett hat toszkán jellegű 510 cm magas oszlop által tartott tört, csonka párkány előtti kőburkolatú, kör alakú térben álló kétalakos, Győrfi Sándor által 1992-ben készített szoborkompozíció. A szobor egy haldokló katonát és az anyját ábrázolja. Egy hatszög alakú, 210 cm magas sötétszürke gránittal fedett talapzaton láthatjuk őket. A talapzaton az áldozatok neveit, és korát olvashatjuk ábécérendben. Az alsó részen az egyik oldalon olvashatjuk az alábbiakat: "Örök emlékül a haláltáborokban és munkaszolgálatosokként meggyilkolt 446 karcagi zsidó mártírnak."; Alsó középső kép: Redemptiós harang: A Jászkun Emléknapon, 2016. május 6-án avatták fel Karcagon a Millenniumi Emlékparkban a Jászkun Redemptio Emlékharangját. A harang Győrfi Sándor alkotása.; Jobb alsó kép: Györffy István szobor: A múzeumalapító másfélszeres életnagyságú szobra. A Györffy István Nagykun Múzeumot még 1907-ben alapította Györffy István néprajzkutató. 1944-ben a gyűjtemény szinte teljesen megsemmisült a 2. világháborúban. A karcagi emberek újra összegyűjtötték a helyi néprajzi anyagot. 1951-ben nyílt meg újra, de ebbe az épületbe majd csak 1968-ban költözött. A szobrot, mely Győrfi Sándor alkotása, a tudós 100. születésnapján, 1984-ben leplezték le.; Postai futás nélkül.;

Postcards, Museum, Castle, Statue, Bell, Monuments

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Múzeumok, Kúriák, Szobrok, Harangok, Emlékművek, Műemlékek
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó MPRESS Plussz Kft.
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Szolnok
térbeli vonatkozás Karcag
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 14,8 x 10,5 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos MPRESS Plussz Kft.
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419295a
azonosító 50100419295b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419295