Kossuth-kultusz

Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül.

Kossuth Lajos azt üzente..

Kossuth Lajos neve fogalom ma is. Majdnem végigélt egy egész évszázadot, de nemcsak létezett, formálta is azt. Nemesember volt, de polgári módon élt, bár soha nem volt katona, nevéhez fűződik a magyar honvédség megteremtése. Egész tevékenységével a nemzeti függetlenségért és a rendi kiváltságok felszámolásáért küzdött. Nem véletlen, hogy alakja egyet jelentett a szabadság eszméjével. Ahogy az sem, hogy a címben idézett népdal záró motívuma az – "Éljen a szabadság! Éljen a haza!" – a Magyar Rádió Kossuth adójának szünetjel szignálja volt egészen 2007-ig. A reformkorban, a szabadságharcban, majd később a dualizmus korában több száz mű szólt hozzá, vagy épp róla. Talán nincs még egy ilyen államférfi, akihez a magyar népet ilyen személyes viszony fűzte. Tárgyai valóságos ereklyék, ahogy a róla elnevezett bankó, a szakállviselete, vagy épp a kalapja.

A ceglédi Kossuth-kultusz hagyománya

Érdekes, hogy a legkülönlegesebb, Kossuth Lajos tevékenységéhez, utóéletéhez kötődő kultusz épp Cegléden alakult ki. A hagyomány szerint kultusza a politikus 1848. szeptember 24-én mondott toborzóbeszédével kezdődik, a város lakóira nagy hatással lehetett, hiszen már 1867-ben díszpolgárrá választották. Amikor a város országgyűlési képviselője elhunyt, 1877-ben küldöttség utazott Torinóba (Turin), hogy felkérjék az emigrációban élő államférfit. Végül Kossuth nem jött haza, de a "turini" százak, majd leszármazottjaik később minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. A kultusz pedig az 1917-ben alapított Kossuth Múzeummal teljesedett ki.

A világ első Kossuth-szobra

A világ első köztéri Kossuth-szobrát Siómaroson (ma Balatonszabadival összeépült település) közadakozásból állíttatták, az itt élő felszabadított jobbágyok. Az első szoborállítási hullám halála után, a második születésének 100. évfordulója alkalmából, később 1948-ban, a szabadságharc centenáriuma okán indult.
A ceglédi Kossuth-szobor ünnepélyes felavatására az államférfi születésének 100. évfordulóján, 1902-ben került sor. Horvay János szobrászművész háromalakos alkotásán a központi figura természetesen maga Kossuth, a talapzatán lévő további két figura egy lobogót tartó fiatal katona és a katonát búcsúztató édesapa. Horvay 1902 és 1908 között évente két-három szobrot, portrét, szoborcsoportot készített a szabadságharc vezéréről, mondhatjuk, hogy a Kossuth-szobrok "specialistája" lett.

Talán leghíresebb alkotása a Kossuth téren látható. Eredetijét 1927-ben állították fel, a szocializmus idején azonban, mint "pesszimista, nem méltó" művet eltávolíttattak, azóta Dombóváron pihen. A szobrász tengerentúli megbízásokat is teljesített, New York-i alkotásának a ceglédi szobrát választotta alapul. Az obeliszk-szerű talapzaton álló Kossuth bal kezében Washington kardját tartja, melynek másolatát bostoni tartózkodása alatt ajándékozták neki. A szobor lábánál egy fiatal magyar katona kezet nyújt egy idős parasztnak, szimbolikusan jelképezve, hogy kiemeli a szolgaságból. A honvéd zászlóján lévő felirat: „Velünk a szent szabadság istene" olvasható.

Új megközelítés, új szobrász

Kisfaludi Strobl Zsigmond, akit csak a Szabadság-szobor alkotójaként ismerünk, először a Millenniumi emlékmű Kossuth alak elkészítésére kapott megbízást, majd 1952-ben a Parlament melletti Kossuth szobor elkészítésére is. A szoborcsoport (szemben a Horvay-féle "negatív" szemléletével) éppen lendületes jelenetet ábrázol, Kossuth alakja mögött a "nép" képviselői, a '48-as eszme a forradalmiságot, mint harcias lelkesedést mutat. Az emlékmű a rendszerváltás után furcsamód a helyén maradt, a megemlékezéseket, koszorúzásokat változatlanul megtartották a megfelelő alkalmakkor. Amikor 2011-ben döntöttek a Kossuth tér rekonstrukciójáról, elvitték az alkotást, jelenleg a Ludovika Campus mellett, a főbejárattal majdnem szemben található, igaz jellegzetes vöröskő talapzata nélkül.

Bár Kossuth nimbusza kissé megkopott, alakja megkerülhetetlen és nemcsak fizikailag.

TÉ

Forrás:

https://mult-kor.hu/20081231_osszegyujtik_a_hazai_kossuthszobrok_fenykepet

https://www.kozterkep.hu/2416/kossuth-emlekmu

Kossuth Lajos, 1802-1894 : Kossuth Lajos és kortársai / [... szerzői: Basics Beatrix et al.] ; [az előszót írta Hermann Róbert], Budapest, Kossuth Kiadó, 2002.

Ajánló

300.!

Nem spártai, de 300 virtuális kiállítás. Ez még gombócból is sok. A századik összeállításunk mintájára ismét kedvenceinkkel ünnepelünk. Válogatásunkkal visszatekintünk az elmúlt évek legjobb, legkedvesebb írásaira.

A Völgy története és a Kapolcsi Egylet gyűjteménye

1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt egy kapolcsi utca közepén, Márvány Elliék kapuja előtt, majd kiszállt a kocsiból egy fiatalember, akinek az első kérdése az volt: "Van eladó ház a faluban? Szerencséje volt, mert pont akkoriban üresedett meg egy nagyon szép kis parasztház”, amit amint megnéztek, megvettek! Ez volt Kapolcs találkozása Márta Istvánnal, amit a Kapolcsi Egylet és vele együtt a Művészetek Völgye fesztivál létrejötte követett. E kiállításunkban a kapolcsi fesztivál kezdeteit és a Kapolcsi Egylet gyűjteményét mutatjuk be.

Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

Mesterművek a bankjegytervezés aranykorából

A pengő és a korona művészeti szempontból különleges bankjegytervezési megoldásaikkal koruk igazi mesterműveinek számítottak. Az aprólékosan kidolgozott mintázatokon túl, amelyek a kor kifinomult grafikai-művészeti kultúráját tükrözik, sajátosságuk, hogy portrérajzaikon, neves személyeken túl (mint például Tinódi Lantos Sebestyén), egyszerű közemberek is láthatók, többek között Rudas Valéria, bényi palóclány, illetve Tóth Rózsi az 5-pengősön, vagy Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos, aki az egymilliárd millpengősön pózolt. Ismeretlenségük ellenére a „pénzmodellek" személye néha a média és a közérdeklődés tárgyává vált.

"Azelőtt kővel, most virággal akarnak agyonütni" – Görgei Artúr

Áruló? Bűnbak? Élő vértanú? Hadvezér? Tudós? Szinte valamennyi. Görgei Artúr megítélése a mai napig vitákat gerjeszt, de élete során a felsorolt jelzők közül nem akadt olyan, amelyet ne aggattak volna rá. Ugyanakkor tény, hogy a ma 200 éve született Görgei, leginkább a világosi fegyverletétellel vált híressé, vagy inkább hírhedtté. Aktuális összeállításunkban, arra keressük a választ, hogy ki volt ő? Mi motiválta arra, hogy megváljon nevének nemesi származására utaló -y végződésétől? Hogyan élte meg, hogy életre ítéltetett?

Tudósítások és emlékképek: sajtószemle a múltból – Pozsony, Késmárk, Lőcse, Tata, Budapest

Révhelyi Elemér fotógyűjteményében – melyet korábban már bemutattunk – az épület és díszítőmotívumokat ábrázoló képek, továbbá az életképek és városképek mellett számos különleges művészi, illetve mérnöki igényességgel készült grafika, térkép, tervrajz és látványterv is található. Heti kiállításunkban főként ez utóbbiak közül válogattunk, amelyek mellé régmúlt idők – a képeken látható helyszínekhez kapcsolódó – sajtócikkeiből idézünk.

További tematikus virtuális kiállításaink