Ill., fekete-fehér álló képeslap. A képeslapon 3 kép látható, közöttük fehér csík húzódik. Felső kép: Református parókia és hátterében a református templom. Református parókia: Az épületet Szeghalmy Bálint tervezte a tájra nem jellemző kalotaszegi stílusban. Ezzel a gesztussal Kós Károly építész (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) munkássága előtt kívánt tisztelegni.; Református templom: A 12. században épült román stílusú templomot 1360 körül már romjaiból kellett helyre állítani. Ebben az időben telepedtek le a kunok, akik Szent Mihály arkangyal tiszteletére kőből és téglából építették újjá a régi templomot. A rácok 1705-ben a környéket feldúlták, a kétségbeesett lakosság a templomban próbált menedékre lelni és elbújni a rácok elől, akik bezárták oda őket és rájuk gyújtották a templomot. A Rákóczi-szabadságharc idején a romok között kuruc csapatok tanyáztak és csak 1729-re rendeződött annyira a helyzet, hogy lelkészi vezetéssel ismét egyházi életet élhessenek a hívek. Első lépésben megtisztították a templom falait a romoktól és egy kis tornyot építettek a megmaradt falakra. 1765-ben karzattal szerették volna kibővíteni a szűkös templomot, de egy vihar ledöntötte a tetőt és a tornyot is, így a következő évben megkezdték a templom felújítását. 1806-1807-ben jelentős átalakításon esett át a templom. Régi stílusát és külső képét teljesen megváltoztatták. A régi templom hosszú kőlábakkal, támpillérekkel volt körülvéve, a torony és a templom egybe volt építve, magán hordozva a nemzetiségi monostorok és a falusi szerzetesi templomok középkori jellegzetességeit. Az átalakítás során gót stílusjegyeket kapott a templom. Egyszerű kőalapozású, tégla építményű, támívekkel körülvett templom. Homlokzatán nyugati irányba néző egyetlen torony a templomtérhez csatlakozott. A következő nagy renoválás 1861. és 1877. között volt, mely a templom állagát volt hivatott megőrizni. Ekkor sem a templomon sem a tornyon semmilyen változtatást nem végeztek. 1888. nyarán új tornyot kapott a templom. Faszerkezetét teljesen kicserélték, tetejét fényesen cinezett bádoggal fedték be, ablakaira festett zsalukat szereltek. 1890-ben a templom déli részéhez csatlakozó kis portikust kibővítették és a mennyezetig megemelték, így a templomtér "T"-alakúvá vált és a befogadóképessége is jócskán megnövekedett. Ezt a változtatást, mint az új torony esetében is Fontos Gyula építész végezte. Az újonnan alakított templomot 1890-ben Székely Károly esperes szentelte fel. 1928-ban a templomot nemcsak kívül-belül tatarozták, de az északi falhoz egy conzistoriális termet építettek, illetve a déli hajótól nyugatra eső területen fedett tornácokat készítettek szintén a templomfalhoz rögzítve. Tornyát 1936-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján átalakították, mégpedig visszakapta a régi, tornácos fiókos fatornyát és elnyerte mai formáját. Ekkor került fel a toronyóra és a felső ablakok köré erdélyi, kalotaszegi motívumos fatornácos díszítés. A templom egyik nevezetessége az 1938-ban tölgyfából faragott, díszes, címerrel ellátott kormányzói szék, mely a déli hajó első padja helyére került, amely addig is a Horthy család patrónusi széke volt. A díszes faragványú számtáblákat szintén ekkor készítették. A templom első orgonáját 1898-ban helyezték el a nyugati karzaton, melyet Kerékgyártó István debreceni orgonaépítő mester tervezett és készített. Angster József és fia pécsi orgonakészítő 1923-ban pneumatikus rendszerűvé alakította át a manuálos és pedálos nyolc változatú, csúszka rendszerű orgonát. A 2. világháború semmit nem kímélt, ennek a nyomait 1949-ben Várady Miklós rákospalotai orgonakészítő mester tüntette el és alakította át a ma is használatos formájába, 1 manuálos, 1 pedálos 8 registeres orgonává. 1961-ben a 2. világháborús károk helyreállítását tovább folytatták a belső falak és berendezések renoválása formájában, különös gondot fordítva a régi padok és a volt Mózes székének helyreállítására. 1974-ben sikerült elvégezni a külső tatarozást is. 1982-ben az 1890-ben kialakított formájában rekonstruálták a templomot, valamint az északi részen található imateret kétszeresére nagyobbították.; Középső kép: Horthy-kastély: A kastély a 18. század közepén épült a nagykárolyi gróf Károlyi család jóvoltából a kenderesi birtokrészét irányító gazdatiszt számára. Gróf Károlyi Ferenc fia, gróf Károlyi Antal 1792-ben a kenderesi birtokát a kúriával és gazdasági épületekkel elzálogosította dévaványai Halasy Mártonnak, mely végleg a Halasy család tulajdonába került. Halasy Márton fia, Károly örökölte a birtokot és az akkor már kibővített kúriát, aki 1805-től Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. Amikor a felkínált királyi tanácsosi posztot elfogadta, fia Gáspár lett a vármegye alispánja, másik fia, József pedig a vármegye főszolgabírája. Halasy József lányát, Paulát vette feleségül Horthy István, aki a Szabolcs vármegyei Ramocsaházáról költözött Kenderesre. Ezzel a házassággal került később a Horthy család tulajdonába a kúria. Horthy István halálakor a birtokot gyermekei örökölték, akik közül Szabolcs lakta a kúriát. Az 1. világháború kitörésekor feleség és gyermekek nem lévén testvérének, Miklós fiainak adományozta, mivel önként jelentkezett frontszolgálatra. Halála után testvére Miklós és családja használta a kúriát, bár csak az iskolai tanulmányainak megkezdéséig lakott Kenderesen. 1882-től a fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója volt, 1892 és 1894 között zászlósként a Saida fedélzetén szolgált, 1909-ben korvettkapitánnyá és I. József császár és király szárnysegédjévé nevezték ki. 1913-ban sorhajókapitány, 1918-ban az osztrák-magyar haditengerészet főparancsnoka lett, 1919-ben ellentengernaggyá nevezték ki. 1920. március 1-jén Magyarország kormányzójává választották, amit 1944. október 16-ig töltött be. Kormányzóvá választása után igyekezett feleségével évente legalább egy hónapot Kenderesen tölteni. Az 1. világháborúban súlyosan megsérült kúria tetőzetét 1922-ben állították helyre, és folyamatos javításokat végeztek egészen 1924-ig. 1925-ben felkérték Kalin Ferenc építészt, hogy Horthyné elképzelései alapján késő barokk stílusban építse át a kastélyt, ugyanis a királyi látogatások alkalmával nagyon megkedvelte a barokk stílust. Eredetileg U-alaprajzú, egytraktusos, belső oldalán U-alakú keresztboltozatos tornáccal ellátott épület volt, melyen az építész csak kisebb változtatásokat eszközölt. A földszinten csak a szárnyak vége elé fordított tornác 4-4 oszlopa, az aláhajtó íves kidomborodása és a kert felé alakított teraszok és dohányzó jelentette a változásokat. Belülről viszont lényegesen megváltozott. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padlástérben manzárdszobákat létesítettek, hogy a kormányzó magas rangú vendégeit el tudják szállásolni. Ekkor készültek a kúria új bútorai is. A hallban és a belőle nyíló két hosszú folyosón a kormányzó vadászatai alkalmával ejtett vadak trófeái sorakoztak. A kocsialáhajtó mögötti hallt öltözők és mosdók vették körül, ezek után a fogadóterem, végül a kertre néző dohányzó követte. A kocsialáhajtótól balra eső szárnyban a teaszalon, az ebédlő és a tálaló helységei nyíltak. A tálaló jelentette az összeköttetést a nyitott, árkádos folyosója révén a T-alakú mellékszárnnyal, melyben a konyhákat és a személyzeti helyiségeket alakították ki. A bal oldali szárny előrenyúló részében vendégszobákat alakítottak ki. A kocsialáhajtótól jobbra húzódó szárnyba belépve a szalonba lehetett jutni, ez után a kormányzói lakosztály következett a dolgozó-, az öltöző-, a fürdő- és a személyzeti szobákkal. A 2. világháborúban az oroszok a rezidenciát kifosztották és elfoglalták. Ezután többféle funkciót töltött be az épület, még magtárként is használták. Az államosítás után bentlakásos traktoros-iskola nyílt, 1953-tól pedig a mezőgazdasági gépészkezelő szakiskolának adott otthont. A tantermek, a tanműhelyek és a kollégium is a kastélyban és annak melléképületeiben lettek kialakítva. 1970-ben elkészült az iskola új épülete, így a teljes kastélyt kollégiummá alakították át. Napjainkban a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium található az épületben, amelyben egy Horthy-emlékszobát is kialakítottak. A kastélypark megmaradt része ma is szinte eredeti állapotában látható, egykor még halastavak is voltak a park végében. Az eredetileg a parkhoz tartozó borház jelenleg egy magánház udvarán áll, a régi kertészlakot pedig családi házként használnak. A park területén egykor nyári-lak, mely festőházként szolgált, valamint teniszpálya is volt. A kocsialáhajtó előtti parkrész közepén egy hatalmas kőváza volt, ezt Rákosi Mátyás mellszobrára cserélték, később Horthy Miklós szobrára, mely még ma is ott áll. A parkban több rokokó jellegű kagyló- és füzérdíszes kőváza található. A birtok kapuzatában 4 pillér tartja a kovácsoltvas kapuszárnyakat, melyeket hintókapura és két gyalogos kapura osztja. A két középső pillért rokokó kővázák, a szélsőket oroszlánszobrok díszítik. Szabadon álló, középrészén egyemeletes, szárnyain földszintes, összetett alaprajzú épület, amely egy U-alaprajzú főszárnyból és egy hozzákapcsolódó T-alakú mellékszárnyból áll. A kastély ablakai szalagkeretesek, felettük stilizált zárókő látható, a régi vasrács több helyen megmaradt. A főhomlokzat középrizalit földszintje előtt ívelt falú, sávozott lizénákkal díszített középrész lép ki, melynek tetején posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes teraszt alakítottak ki. A főhomlokzat előtt a földszinten szintén posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes terasz húzódik, amelyhez a parkból ívelt lépcső vezet fel. Az emelet szélső ablakait füzérdíszes ión fejezetes pilaszterek keretelik, felettük félköríves záródású oromzatok láthatók ovális világítóablakokkal, tetejükön rokokó kővázákkal. A manzárdtetőn 3+3 félköríves, szemöldökpárkánnyal ellátott, füzérekkel és volutákkal díszített ablak nyílik. A torony elé sávozott pilléreken nyugvó, kosáríves árkádos kocsialáhajtó lép ki, amelynek nyitott, neobarokk oromzatát a Horthy család gazdagon díszített, kőbe faragott címere zárja le. A kocsialáhajtó alatt szegmensíves záródású ajtó nyílik, a mellette húzódó ívelt falszakaszokon ovális világítóablakokat helyeztek el. A jobb oldali oldalhomlokzathoz nyaktaggal kapcsolódó T-alakú mellékszárny végein sarokpavilonok állnak. A kastély jobb szárnya alatt dongaboltozatos pince húzódik, ablakait a lábazatban helyezték el. Belseje egytraktusos elrendezésű, az udvari oldalon keresztboltozatos folyosó fut végig. A termek eredeti stukkódíszítése több helyen ma is látható, az emeletre vezető bábos falépcső is megmaradt.; Alsó kép: Filmszínház, kultúrház: Horthy Miklós 1933-ban építtette kultúrháznak. Kezdetben eredeti funkcióját látta el, napjainkban már a Horthy Miklós Tengerészeti Múzeum és Kiállítóteremnek ad otthont.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 20-711

Postcards, Church, Monuments, Mense, Vicarage, Castle, School, Educational institutions, Vocational school, Dormitory, Cinema, Community centre, Exhibition room, Museum