Kenderes

kép

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 5 kép látható. Bal felső kép: Református templom: A 12. században épült román stílusú templomot 1360 körül már romjaiból kellett helyre állítani. Ebben az időben telepedtek le a kunok, akik Szent Mihály arkangyal tiszteletére kőből és téglából építették újjá a régi templomot. A rácok 1705-ben a környéket feldúlták, a kétségbeesett lakosság a templomban próbált menedékre lelni és elbújni a rácok elől, akik bezárták oda őket és rájuk gyújtották a templomot. A Rákóczi-szabadságharc idején a romok között kuruc csapatok tanyáztak és csak 1729-re rendeződött annyira a helyzet, hogy lelkészi vezetéssel ismét egyházi életet élhessenek a hívek. Első lépésben megtisztították a templom falait a romoktól és egy kis tornyot építettek a megmaradt falakra. 1765-ben karzattal szerették volna kibővíteni a szűkös templomot, de egy vihar ledöntötte a tetőt és a tornyot is, így a következő évben megkezdték a templom felújítását. 1806-1807-ben jelentős átalakításon esett át a templom. Régi stílusát és külső képét teljesen megváltoztatták. A régi templom hosszú kőlábakkal, támpillérekkel volt körülvéve, a torony és a templom egybe volt építve, magán hordozva a nemzetiségi monostorok és a falusi szerzetesi templomok középkori jellegzetességeit. Az átalakítás során gót stílusjegyeket kapott a templom. Egyszerű kőalapozású, tégla építményű, támívekkel körülvett templom. Homlokzatán nyugati irányba néző egyetlen torony a templomtérhez csatlakozott. A következő nagy renoválás 1861. és 1877. között volt, mely a templom állagát volt hivatott megőrizni. Ekkor sem a templomon sem a tornyon semmilyen változtatást nem végeztek. 1888. nyarán új tornyot kapott a templom. Faszerkezetét teljesen kicserélték, tetejét fényesen cinezett bádoggal fedték be, ablakaira festett zsalukat szereltek. 1890-ben a templom déli részéhez csatlakozó kis portikust kibővítették és a mennyezetig megemelték, így a templomtér "T"-alakúvá vált és a befogadóképessége is jócskán megnövekedett. Ezt a változtatást, mint az új torony esetében is Fontos Gyula építész végezte. Az újonnan alakított templomot 1890-ben Székely Károly esperes szentelte fel. 1928-ban a templomot nemcsak kívül-belül tatarozták, de az északi falhoz egy conzistoriális termet építettek, illetve a déli hajótól nyugatra eső területen fedett tornácokat készítettek szintén a templomfalhoz rögzítve. Tornyát 1936-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján átalakították, mégpedig visszakapta a régi, tornácos fiókos fatornyát és elnyerte mai formáját. Ekkor került fel a toronyóra és a felső ablakok köré erdélyi, kalotaszegi motívumos fatornácos díszítés. A templom egyik nevezetessége az 1938-ban tölgyfából faragott, díszes, címerrel ellátott kormányzói szék, mely a déli hajó első padja helyére került, amely addig is a Horthy család patrónusi széke volt. A díszes faragványú számtáblákat szintén ekkor készítették. A templom első orgonáját 1898-ban helyezték el a nyugati karzaton, melyet Kerékgyártó István debreceni orgonaépítő mester tervezett és készített. Angster József és fia pécsi orgonakészítő 1923-ban pneumatikus rendszerűvé alakította át a manuálos és pedálos nyolc változatú, csúszka rendszerű orgonát. A 2. világháború semmit nem kímélt, ennek a nyomait 1949-ben Várady Miklós rákospalotai orgonakészítő mester tüntette el és alakította át a ma is használatos formájába, 1 manuálos, 1 pedálos 8 registeres orgonává. 1961-ben a 2. világháborús károk helyreállítását tovább folytatták a belső falak és berendezések renoválása formájában, különös gondot fordítva a régi padok és a volt Mózes székének helyreállítására. 1974-ben sikerült elvégezni a külső tatarozást is. 1982-ben az 1890-ben kialakított formájában rekonstruálták a templomot, valamint az északi részen található imateret kétszeresére nagyobbították.; Bal alsó kép: Református parókia: Az épületet Szeghalmy Bálint tervezte a tájra nem jellemző kalotaszegi stílusban. Ezzel a gesztussal Kós Károly építész (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) munkássága előtt kívánt tisztelegni.; Középső felső kép: Községháza: 1942-ben épült a barokkos homlokzatú épület Szeghalmy Bálint tervei alapján. Ez az épület a település legnagyobb beruházással járó építménye a 2. világháború időszakából. Az akkori kormányzó Horthy Miklós az új községháza felépítését szorgalmazta olyannyira, hogy részt vett az épület tervezésében és kivitelezésében. Amilyen szép épületet terveztek, az olyan drága is volt, éppen ezért nem hagyta jóvá Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a terveket, helyette a régi községháza kibővítését javasolta. A terveket átdolgozták, a költségeket lefaragták, így már megkapták az építési engedélyt, viszont ez az egyszerűbb tervezet nem nyerte el Horthy Miklós feleségének tetszését, ezért a homlokzatot átalakították. Természetesen a többletköltségeket a kormányzó fizette, így 1941. október 3-án letehette az új városháza alapkövét.; Jobb felső kép: Római katolikus templom: A plébániát Eszterházy Károly egri püspök alapította 1776-ban a katolikus lakosság első hullámának beköltözése idején. A barokk stílusú templomot 1783-ban kezdték el építeni gróf Haller Antal adományából Rábel Károly építész tervei alapján. A befejezés a pálos rend feladata lett volna, de a rendjüket eltörölték, így csak 1800-ra készült el. A mai kereszthajós, két boltszakaszos, félköríves szentéllyel épített formáját csak az 1923-as átépítéssel és bővítéssel nyerte el a templom. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Falkoner József Ferenc festette. A jobb oldali mellékoltár festményét Szent-Istvány Gyula készítette a Bűnbánó Magdolna vívódásáról. A kép a kormányzó feleségének kérésére készült, melynek jellegzetessége, hogy a 16 évesen elhunyt lányukat, Horthy Magdát ábrázolja. A bal oldali mellékoltár festménye a Horthy család adománya. A festményt Rovátkai Lajos készítette Szent Istvánról, Szent Imréről és Szent Gellértről, valamint Horthy Miklósné is felismerhető az alkotáson. A két mellékoltár és a főoltár közötti festmények közül a jobb oldalit Takács István készítette Szent Ritáról, a bal oldali Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Az ablakok üvegfestményei 1938-ban készültek a budapesti Palka József aranykoszorús üvegfestő mester jóvoltából. A déli falon található a Zárda Iskola oltára, melyet az iskola államosítása után helyeztek át a templomba. Orgonáját a pécsi Angster József és fia készítette 1923-ban, mely 2 manuálos és 18 regiszteres. A templom tornya 33 méter magas és 3 harangnak ad otthont.; Jobb alsó kép : Vasútállomás: Az állomás díszes, neobarokk külsejét a közelben lévő Horthy-kastélynak köszönheti. 1931-ben kormányzói várótermet építettek Horthy Miklós számára, aki gyakran látogatta vonattal Kenderest. Ezzel a kormányzói váróterem kialakításával bekerült azon kuriózum épületek közé, amivel csak Gödöllő és a Nyugati-pályaudvar rendelkezik. 2017-ben műemléki védelem alá helyezték és felújították.; Postai futott 1950. december 06. dátummal.;

Postcards, Church, Monuments, Mense, Vicarage, Town hall, Public institutions, Railway station

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Templomok, Műemlékek, Parókia, Lelkészlak, Városháza, Közintézmények, Vasútállomás
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Horváth lev.-lapkiadóvállalat
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kenderes
létrehozás dátuma 1950-12-06
időbeli vonatkozás 1950
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,7 x 9,2 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Horváth lev.-lapkiadóvállalat
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100771291a
azonosító 50100771291b
leltári szám/regisztrációs szám 50100771291