Kenderes

kép

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, melyeket fehér csík választ el egymástól. Bal oldali felső kép: Református parókia és hátterében a református templom. Református parókia: Az épületet Szeghalmy Bálint tervezte a tájra nem jellemző kalotaszegi stílusban. Ezzel a gesztussal Kós Károly építész (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) munkássága előtt kívánt tisztelegni.; Református templom: A 12. században épült román stílusú templomot 1360 körül már romjaiból kellett helyre állítani. Ebben az időben telepedtek le a kunok, akik Szent Mihály arkangyal tiszteletére kőből és téglából építették újjá a régi templomot. A rácok 1705-ben a környéket feldúlták, a kétségbeesett lakosság a templomban próbált menedékre lelni és elbújni a rácok elől, akik bezárták oda őket és rájuk gyújtották a templomot. A Rákóczi-szabadságharc idején a romok között kuruc csapatok tanyáztak és csak 1729-re rendeződött annyira a helyzet, hogy lelkészi vezetéssel ismét egyházi életet élhessenek a hívek. Első lépésben megtisztították a templom falait a romoktól és egy kis tornyot építettek a megmaradt falakra. 1765-ben karzattal szerették volna kibővíteni a szűkös templomot, de egy vihar ledöntötte a tetőt és a tornyot is, így a következő évben megkezdték a templom felújítását. 1806-1807-ben jelentős átalakításon esett át a templom. Régi stílusát és külső képét teljesen megváltoztatták. A régi templom hosszú kőlábakkal, támpillérekkel volt körülvéve, a torony és a templom egybe volt építve, magán hordozva a nemzetiségi monostorok és a falusi szerzetesi templomok középkori jellegzetességeit. Az átalakítás során gót stílusjegyeket kapott a templom. Egyszerű kőalapozású, tégla építményű, támívekkel körülvett templom. Homlokzatán nyugati irányba néző egyetlen torony a templomtérhez csatlakozott. A következő nagy renoválás 1861. és 1877. között volt, mely a templom állagát volt hivatott megőrizni. Ekkor sem a templomon sem a tornyon semmilyen változtatást nem végeztek. 1888. nyarán új tornyot kapott a templom. Faszerkezetét teljesen kicserélték, tetejét fényesen cinezett bádoggal fedték be, ablakaira festett zsalukat szereltek. 1890-ben a templom déli részéhez csatlakozó kis portikust kibővítették és a mennyezetig megemelték, így a templomtér "T"-alakúvá vált és a befogadóképessége is jócskán megnövekedett. Ezt a változtatást, mint az új torony esetében is Fontos Gyula építész végezte. Az újonnan alakított templomot 1890-ben Székely Károly esperes szentelte fel. 1928-ban a templomot nemcsak kívül-belül tatarozták, de az északi falhoz egy conzistoriális termet építettek, illetve a déli hajótól nyugatra eső területen fedett tornácokat készítettek szintén a templomfalhoz rögzítve. Tornyát 1936-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján átalakították, mégpedig visszakapta a régi, tornácos fiókos fatornyát és elnyerte mai formáját. Ekkor került fel a toronyóra és a felső ablakok köré erdélyi, kalotaszegi motívumos fatornácos díszítés. A templom egyik nevezetessége az 1938-ban tölgyfából faragott, díszes, címerrel ellátott kormányzói szék, mely a déli hajó első padja helyére került, amely addig is a Horthy család patrónusi széke volt. A díszes faragványú számtáblákat szintén ekkor készítették. A templom első orgonáját 1898-ban helyezték el a nyugati karzaton, melyet Kerékgyártó István debreceni orgonaépítő mester tervezett és készített. Angster József és fia pécsi orgonakészítő 1923-ban pneumatikus rendszerűvé alakította át a manuálos és pedálos nyolc változatú, csúszka rendszerű orgonát. A 2. világháború semmit nem kímélt, ennek a nyomait 1949-ben Várady Miklós rákospalotai orgonakészítő mester tüntette el és alakította át a ma is használatos formájába, 1 manuálos, 1 pedálos 8 registeres orgonává. 1961-ben a 2. világháborús károk helyreállítását tovább folytatták a belső falak és berendezések renoválása formájában, különös gondot fordítva a régi padok és a volt Mózes székének helyreállítására. 1974-ben sikerült elvégezni a külső tatarozást is. 1982-ben az 1890-ben kialakított formájában rekonstruálták a templomot, valamint az északi részen található imateret kétszeresére nagyobbították.; Bal oldali alsó kép: Horthy-kastély: A kastély a 18. század közepén épült a nagykárolyi gróf Károlyi család jóvoltából a kenderesi birtokrészét irányító gazdatiszt számára. Gróf Károlyi Ferenc fia, gróf Károlyi Antal 1792-ben a kenderesi birtokát a kúriával és gazdasági épületekkel elzálogosította dévaványai Halasy Mártonnak, mely végleg a Halasy család tulajdonába került. Halasy Márton fia, Károly örökölte a birtokot és az akkor már kibővített kúriát, aki 1805-től Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. Amikor a felkínált királyi tanácsosi posztot elfogadta, fia Gáspár lett a vármegye alispánja, másik fia, József pedig a vármegye főszolgabírája. Halasy József lányát, Paulát vette feleségül Horthy István, aki a Szabolcs vármegyei Ramocsaházáról költözött Kenderesre. Ezzel a házassággal került később a Horthy család tulajdonába a kúria. Horthy István halálakor a birtokot gyermekei örökölték, akik közül Szabolcs lakta a kúriát. Az 1. világháború kitörésekor feleség és gyermekek nem lévén testvérének, Miklós fiainak adományozta, mivel önként jelentkezett frontszolgálatra. Halála után testvére Miklós és családja használta a kúriát, bár csak az iskolai tanulmányainak megkezdéséig lakott Kenderesen. 1882-től a fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója volt, 1892 és 1894 között zászlósként a Saida fedélzetén szolgált, 1909-ben korvettkapitánnyá és I. József császár és király szárnysegédjévé nevezték ki. 1913-ban sorhajókapitány, 1918-ban az osztrák-magyar haditengerészet főparancsnoka lett, 1919-ben ellentengernaggyá nevezték ki. 1920. március 1-jén Magyarország kormányzójává választották, amit 1944. október 16-ig töltött be. Kormányzóvá választása után igyekezett feleségével évente legalább egy hónapot Kenderesen tölteni. Az 1. világháborúban súlyosan megsérült kúria tetőzetét 1922-ben állították helyre, és folyamatos javításokat végeztek egészen 1924-ig. 1925-ben felkérték Kalin Ferenc építészt, hogy Horthyné elképzelései alapján késő barokk stílusban építse át a kastélyt, ugyanis a királyi látogatások alkalmával nagyon megkedvelte a barokk stílust. Eredetileg U-alaprajzú, egytraktusos, belső oldalán U-alakú keresztboltozatos tornáccal ellátott épület volt, melyen az építész csak kisebb változtatásokat eszközölt. A földszinten csak a szárnyak vége elé fordított tornác 4-4 oszlopa, az aláhajtó íves kidomborodása és a kert felé alakított teraszok és dohányzó jelentette a változásokat. Belülről viszont lényegesen megváltozott. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padlástérben manzárdszobákat létesítettek, hogy a kormányzó magas rangú vendégeit el tudják szállásolni. Ekkor készültek a kúria új bútorai is. A hallban és a belőle nyíló két hosszú folyosón a kormányzó vadászatai alkalmával ejtett vadak trófeái sorakoztak. A kocsialáhajtó mögötti hallt öltözők és mosdók vették körül, ezek után a fogadóterem, végül a kertre néző dohányzó követte. A kocsialáhajtótól balra eső szárnyban a teaszalon, az ebédlő és a tálaló helységei nyíltak. A tálaló jelentette az összeköttetést a nyitott, árkádos folyosója révén a T-alakú mellékszárnnyal, melyben a konyhákat és a személyzeti helyiségeket alakították ki. A bal oldali szárny előrenyúló részében vendégszobákat alakítottak ki. A kocsialáhajtótól jobbra húzódó szárnyba belépve a szalonba lehetett jutni, ez után a kormányzói lakosztály következett a dolgozó-, az öltöző-, a fürdő- és a személyzeti szobákkal. A 2. világháborúban az oroszok a rezidenciát kifosztották és elfoglalták. Ezután többféle funkciót töltött be az épület, még magtárként is használták. Az államosítás után bentlakásos traktoros-iskola nyílt, 1953-tól pedig a mezőgazdasági gépészkezelő szakiskolának adott otthont. A tantermek, a tanműhelyek és a kollégium is a kastélyban és annak melléképületeiben lettek kialakítva. 1970-ben elkészült az iskola új épülete, így a teljes kastélyt kollégiummá alakították át. Napjainkban a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium található az épületben, amelyben egy Horthy-emlékszobát is kialakítottak. A kastélypark megmaradt része ma is szinte eredeti állapotában látható, egykor még halastavak is voltak a park végében. Az eredetileg a parkhoz tartozó borház jelenleg egy magánház udvarán áll, a régi kertészlakot pedig családi házként használnak. A park területén egykor nyári-lak, mely festőházként szolgált, valamint teniszpálya is volt. A kocsialáhajtó előtti parkrész közepén egy hatalmas kőváza volt, ezt Rákosi Mátyás mellszobrára cserélték, később Horthy Miklós szobrára, mely még ma is ott áll. A parkban több rokokó jellegű kagyló- és füzérdíszes kőváza található. A birtok kapuzatában 4 pillér tartja a kovácsoltvas kapuszárnyakat, melyeket hintókapura és két gyalogos kapura osztja. A két középső pillért rokokó kővázák, a szélsőket oroszlánszobrok díszítik. Szabadon álló, középrészén egyemeletes, szárnyain földszintes, összetett alaprajzú épület, amely egy U-alaprajzú főszárnyból és egy hozzákapcsolódó T-alakú mellékszárnyból áll. A kastély ablakai szalagkeretesek, felettük stilizált zárókő látható, a régi vasrács több helyen megmaradt. A főhomlokzat középrizalit földszintje előtt ívelt falú, sávozott lizénákkal díszített középrész lép ki, melynek tetején posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes teraszt alakítottak ki. A főhomlokzat előtt a földszinten szintén posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes terasz húzódik, amelyhez a parkból ívelt lépcső vezet fel. Az emelet szélső ablakait füzérdíszes ión fejezetes pilaszterek keretelik, felettük félköríves záródású oromzatok láthatók ovális világítóablakokkal, tetejükön rokokó kővázákkal. A manzárdtetőn 3+3 félköríves, szemöldökpárkánnyal ellátott, füzérekkel és volutákkal díszített ablak nyílik. A torony elé sávozott pilléreken nyugvó, kosáríves árkádos kocsialáhajtó lép ki, amelynek nyitott, neobarokk oromzatát a Horthy család gazdagon díszített, kőbe faragott címere zárja le. A kocsialáhajtó alatt szegmensíves záródású ajtó nyílik, a mellette húzódó ívelt falszakaszokon ovális világítóablakokat helyeztek el. A jobb oldali oldalhomlokzathoz nyaktaggal kapcsolódó T-alakú mellékszárny végein sarokpavilonok állnak. A kastély jobb szárnya alatt dongaboltozatos pince húzódik, ablakait a lábazatban helyezték el. Belseje egytraktusos elrendezésű, az udvari oldalon keresztboltozatos folyosó fut végig. A termek eredeti stukkódíszítése több helyen ma is látható, az emeletre vezető bábos falépcső is megmaradt.; Jobb oldali álló kép: Római katolikus templom: A plébániát Eszterházy Károly egri püspök alapította 1776-ban a katolikus lakosság első hullámának beköltözése idején. A barokk stílusú templomot 1783-ban kezdték el építeni gróf Haller Antal adományából Rábel Károly építész tervei alapján. A befejezés a pálos rend feladata lett volna, de a rendjüket eltörölték, így csak 1800-ra készült el. A mai kereszthajós, két boltszakaszos, félköríves szentéllyel épített formáját csak az 1923-as átépítéssel és bővítéssel nyerte el a templom. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Falkoner József Ferenc festette. A jobb oldali mellékoltár festményét Szent-Istvány Gyula készítette a Bűnbánó Magdolna vívódásáról. A kép a kormányzó feleségének kérésére készült, melynek jellegzetessége, hogy a 16 évesen elhunyt lányukat, Horthy Magdát ábrázolja. A bal oldali mellékoltár festménye a Horthy család adománya. A festményt Rovátkai Lajos készítette Szent Istvánról, Szent Imréről és Szent Gellértről, valamint Horthy Miklósné is felismerhető az alkotáson. A két mellékoltár és a főoltár közötti festmények közül a jobb oldalit Takács István készítette Szent Ritáról, a bal oldali Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Az ablakok üvegfestményei 1938-ban készültek a budapesti Palka József aranykoszorús üvegfestő mester jóvoltából. A déli falon található a Zárda Iskola oltára, melyet az iskola államosítása után helyeztek át a templomba. Orgonáját a pécsi Angster József és fia készítette 1923-ban, mely 2 manuálos és 18 regiszteres. A templom tornya 33 méter magas és 3 harangnak ad otthont.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 18-681

Postcards, Church, Monuments, Manse, Vicarage, Castle, School, Educational institutions, Vocational school, Public institutions, Dormitory

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Templomok, Műemlékek, Parókia, Lelkészlak, Kastélyok, Iskolák, Oktatási intézmények, Szakiskolák, Közintézmények, Kollégiumok
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kenderes
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,9 x 8,8 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419079a
azonosító 50100419079b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419079