Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól, valamint a képeslap szélét körben fehér szegély övezi. Bal oldali felső kép: Városháza épülete az 1848-as emlékművel: Városháza: Az első községháza 1734-ben épült a református templom mellett a főtéren, mely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. 1961-től könyvtárként működik. 1978-1981 között teljesen felújításon esett át a műemlék jellegű épület. A könyvtár 1986-tól viseli a helyi születésű Zsigmond Ferenc irodalomtörténész nevét. A könyvtár pincéjében internet kávézó és ifjúsági Zeneklub működik. 1878-ban új városházát építettek a református templommal szemben. Az épület eklektikus terveit Pum József készítette, a kivitelezéssel Karlik János balassagyarmati és Koczka Géza budapesti építészt bízták meg. A főhomlokzat timpanonján 1991-ben helyezték el Kunhegyes címerét, mely Czobor Sándor szobrászművész alkotása.; 1848-as honvédemlékmű: A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható. A 2. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető országzászlókat. A kunhegyesi emlékmű azonban másodlagos funkcióval fennmaradhatott. 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében átalakították az egykori Országzászló posztamensét és a szabadságharc hősei emlékére avatta fel újra a település tanácsa és a centenáriumra alakult Országos 48-as Ifjúsági Bizottságba tömörült különféle helyi társadalmi csoportok, ifjúsági szervezetek és állami intézmények. A rendszerváltást követően újabb változtatás történt az emlékműn, amikor a Magyar Népköztársaság címerét lecserélték az új koronás címerre.; Bal oldali alsó kép: Járási könyvtár, Önkiválasztó cipőbolt és Csőregi István műszerész háza.; Jobb oldali felső kép: Rákóczi út részlet az egykori Járási Rendőrkapitányság épületével, ami a mai rendőrőrs, háttérben a református templommal: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Jobb oldali alsó kép: Parkrészlet.; 2 példány megcímezve, de postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI-109.

Postcards, Town hall, Monuments, Obelisk, Library, House, Police, Park