Kunhegyes

kép

Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, bal oldalon 2 fekvő, jobb oldalon egy álló kép formájában. Bal oldali felső kép: Művelődési Otthon: 1953-ban a volt Gazdakör helyén, az Ady Endre út 2. szám alatti épületben nyílt meg a település első kultúrotthona, amely ezen a helyen 11 évig működött. 1962-ben a tanács kisajátította a Szabadság téren álló Cipész KTSZ és talponálló épületét, amelyek egyébként is megértek a lebontásra. Következő évben megkezdődött az építkezés. A tervet típustervként honosították, a szocialista építészet a jól bevált sablonok szerint dolgozott. A város közművelődésének legjelentősebb eseményére 1964. augusztus 20-án került sor, amikor is átadásra került a Művelődési Otthon új, 1195 m2-es, 52 helyiségből álló, és egy 400 férőhelyes színháztermet is magába foglaló épülete. 1953-ban a kultúrotthon első igazgatója Jákó Elek volt, de az új épületbe való költözéssel új igazgató is dukált Oláh József személyében.; Bal oldali alsó kép: Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola: Az 1963/64-es tanévben indult útjára az iskola története a Kossuth Úti Általános Iskola épületében. 1966-ban költözött át a mai, Kossuth út 15-17. sz. alatt épült épületbe. 1978-ban a gimnáziumi osztályok mellett vezetékes távközlés-technikai műszerész szakközépiskolai osztályok is indultak, így célszerű volt Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskolára módosítani az intézmény nevét. 1989-ben vette fel a kunhegyesi születésű híres pedagógus és tankönyvíró Nagy László nevét. A 2003-as intézmény-összevonás után is megtartotta az iskola Nagy László nevét, ma Karcagi SZC Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma nevet viseli.; Jobb oldali kép: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI-37/781

Postcards, Church, Monuments, Community centre, Public institutions, School, Grammar school, Educational institutions

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Templomok, Műemlékek, Művelődési házak, Közintézmények, Iskolák, Gimnáziumok, Oktatási intézmények
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kunhegyes
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 14 x 9 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100412140a
azonosító 50100412140b
leltári szám/regisztrációs szám 50100412140