Révhelyi Elemér képei

Tűztorony

Vigyázótorony

kép
minősített tartalom

Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

Veszprém egyik jelképe, melyet eredetileg őrtoronynak szántak, majd tűzfigyelési célokra építettek újjá. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Kertjében a Veszprémi Pantheont tekinthetjük meg.

A copf stílusú réztorony órája minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza, de negyedóránként is üt. A Vár egyetlen, a középkorból megmaradt tornya, a barbakán Veszprém város legmagasabb pontján áll, teljes magassága 48 méter.

A vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Alsó, hengeres része egy, a 13. században (feltehetőleg IV. Béla uralkodása idején) épített vártorony részét képezte. Az épület túlélte a török időket; 1703-ban, amikor I. Lipót császár parancsot adott a magyarországi erődítmények lerombolására, csak azért menekült meg, mert ekkor már – és a későbbiekben folyamatosan – tűzvédelmi célokat szolgált.

1810-ben a tornyot egy földrengés súlyosan megrongálta. Az ezt követő négy évben Tumler Henrik építőmester a felső részt copf stílusban építette újjá. A Tűztorony külseje azóta nem változott számottevően.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Fénykép
tárgy Veszprém
tárgy Veszprémi vár
tárgy várnegyed
tárgy műemlék
tárgy copf
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Révhelyi Elemér
kiadó Kuny Domonkos Múzeum
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Tata
térbeli vonatkozás Veszprém Vár utca 9.
térbeli vonatkozás Veszprém
térbeli vonatkozás Veszprém megye
térbeli vonatkozás Balaton-felvidék
térbeli vonatkozás Magyarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Tata
időbeli vonatkozás 1930-1940.
Jellemzők
hordozó papír
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kuny Domonkos Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
leltári szám/regisztrációs szám 2014_4482