ELŐSZÓ
ELŐSZÓ az első kiadáshoz

I. RÉSZ Jog és jogtörténet
ELSŐ CÍM A jogról, a jogtörténetről és a nemzeti jogtörténetről
MÁSODIK CÍM Egyetemes, összehasonlító és európai jogtörténet
HARMADIK CÍM A jogtörténet irodalmi jellege és tárgyalási módszere. A jogtörténet viszonya a történelemhez, a tételes jogokhoz és a jogbölcsészethez
NEGYEDIK CÍM A jogalkotó tényezők
ÖTÖDIK CÍM A jogtörténet céljának megvilágítása
ELSŐ FEJEZET A kodifikáció története a XIX. században
MÁSODIK FEJEZET A német jogtudomány története a XIX. században
HATODIK CÍM A magyar jogtörténet irodalomtörténete. Alkotmány- és jogtörténet

II RÉSZ Jogforrások
ELSŐ CÍM A jogforrások (Fontes juris) története
ELSŐ FEJEZET A jog forrásairól általában. A törvényről és a szokásról
MÁSODIK FEJEZET Az ősi jog forrásairól
HARMADIK FEJEZET A törvény és szokás egymáshoz váló viszonya
1. §. A Hármaskönyv előtti jogfejlődés
2. §. A Hármaskönyv álláspontja
3. §. A Hármaskönyv utáni jogfejlődés
4. §. A középkori és az újkori nyugat-európai jogfejlődés vázlata
NEGYEDIK FEJEZET A kiváltságról (a privilégiumról)
ÖTÖDIK FEJEZET A helyhatósági jogról (a statútumról)
HATODIK FEJEZET A bírói gyakorlatról
HETEDIK FEJEZET A jog területe
1. §. Az országos és a particuláris jogok rendszere
2. §. A magyar jogfejlődés magyarázata
MÁSODIK CÍM A jog megismerési forrásainak (Fohtés cognoscendi) története ELSŐ FEJEZET A törvény és szokás egymáshoz való viszonya. A kodiftkáció
MÁSODIK FEJEZET Kodiflkácionális törekvések és kísérletek a Hármaskönyv előtt
1. §. Mátyás és II. Ulászló nagyobb decretumai
2. A szokásjogi gyűjtemény (jura regni scripta) és a törvénygyűjtemény.. (eolleetio deeretorum) megalkotásának irányai
HARMADIK CÍM Werbőczy István
ELSŐ FEJEZET Az életrajz jelentősége. Werbőczy származása és előtanulmányai
MÁSODIK FEJEZET Werbőczy mint törvény szerkesztő és politikus
HARMADIK FEJEZET Werbőczy mint bíró
NEGYEDIK FEJEZET Werbőczy diplomáciai és irodalompártoló működése
ÖTÖDIK FEJEZETWerbőczy nádorsága és száműzetése. Szapolyai melletti szereplése és halála
HATODIK FEJEZET Werbőczy tragikuma és életének tanulságai. Werbőczy és a Hármaskönyv
NEGYEDIK CÍM A Hármaskönyv
ELSŐ FEJEZET Werbőczy megbízása. A Hármaskönyv az országgyűlés előtt. A szentesítés elmaradása
MÁSODIK FEJEZET A Hármaskönyv kiadásai és tartalma
HARMADIK FEJEZET A Hármaskönyv rendszere, módszere és irodalmi jellege
NEGYEDIK FEJEZET A Hármaskönyv anyaga
1. §. Következtetések és az okleveles igazolás
2. §. A római jog és a kánonjog hatása
ÖTÖDIK CÍM A Hármaskönyv méltatása és Werbőczy jogászi alakjának jellemzése
ELSŐ FEJEZET Werbőczy politikai elvei és a Hármaskönyv közjogi tételei. A P rimáé nonus
MÁSODIK FEJEZET A Hármaskönyv és a magyar magánjog. A Hármaskönyv igazi jelentősége
HATODIK CÍM A kodifikáció története a Hármaskönyv után
ELSŐ FEJEZET A Hármaskönyv sorsa
MÁSODIK FEJEZET A Négyeskönyv, Quadripartitum
HARMADIK FEJEZET A kodifikáció másik iránya, a „Collectio decretorum“
1. §. A Corpus Juris Hungarici
2. §. Az erdélyi törvénykönyvek (Approbatae et compilatae constitutiones)
NEGYEDIK FEJEZET A „Commissio systematica“ és az 1790-es regnicoláris bizottságok munkálatai. A Hármaskönyv kútfői ereje
HETEDIK CÍM A kiváltság (privilegium) és a helyhatósági jog (statutum)
NYOLCADIK CÍM A bírói gyakorlat. Az okleveles kutatás jelentősége
KILENCEDIK CÍM A középkori európai, jog közös forrásai és a magyar jog
ELSŐ FEJEZET Nemzeti jogfejlődés és a jog eredetisége
MÁSODIK FEJEZET A római jog
HARMADIK FEJEZET A kánonjog és a germán jog
FÜGGELÉK
Válogatott forráshelyek gyűjteménye
I. Okleveles függelék a jogforrások történetéhez
II. Forráshelyek a magyar magánjog történetéhez
III. Forráshelyek a rendi alkotmány kifejlődésének történetéhez