Ez a metszetlap feltehetően a Jan David "Paradisus sponsi et sponsae" c. könyve 1607-es kiadásának előzéklapjaként szerepelhetett, amelyben a "Messis Myrrhae et Aromatum" című nevelő célzatú példázatoskönyv és a "Pancarpium Marianum" című mariológia példázatoskönyv egybekötve szerepelt. A könyv különböző fejezeteit magyarázó, fejezetindító illusztrációkat Theodoor Galle metszette. A teljes kiadvány első 50 metszete Krisztus Passiójának különböző pillanatait ragadja meg, míg a második 50 illusztráció Mária életéből vett jelenetet elevenít meg. (Forrás: Anne-Katrin Sors: Allegorische Andachtsbücher, in Antwerpen, Universitätsverlag Göttingen, 2015, pp. 103-115.). A metszet fölött felirat: "RECIPROCA SPONSAE SPONSIOVE AD HORTVM SVVM INVITATIO.", amely Krisztus jegyesének ellentétes kertekbe történő meghívására utal: az ószövetségi paradicsomi kert mint a kísértés, az eredendő bűn helye, míg a Golgota "kertje" a üdvösség helyeként jelenik meg. A metszet felső részén Krisztus allegorikus nőalakként, királylányként ábrázolt Jegyese a kísértés, a bűn kertjébe igyekszik invitálni Jézust, aki visszautasítja a meghívást. A királylány mellett "A" jelzet jelenik meg, szájából a következő mondatszalag fut Krisztus felé: "Veniat dilectus meus in hortum suum. Cant.5." A Kísértés kertjének közepén egy fa áll, melyre kígyó tekeredik, ez a Paradicsom kertjére, a kígyó kísértésére és az eredendő bűnre utal. Mellette "C" jelzet. A fától jobbra "B" jelzet mellett szatírok zenélnek és táncolnak, balra pedig egy csontváz áll fején koronával, kezében jogarral. A csontváz mellett egy elalélt ember fekszik a földön, aki az eredeti igazság megszemélyesítése. Fölötte mondatszalagon felirat: "Iustitia originalis.". A bal felső sarokban a Paradicsomból való kiűzetés jelenik meg. Ádám és Éva mögött egy oroszlán szalad, fölöttük pedig egy angyal repül lángoló pallossal. A jelenet mellett "D" jelzet. Az invitálást visszautasító Krisztus mellett "E" jelzet látható. A kép alsó része ellentétes a felső jelenettel: itt a töviskoronás Krisztus invitálja Jegyesét egy másik kertbe, és az ő szájából hangzik el az Énekek énekéből vett idézet: "Veni in hortu meu, soror mea, sponsa. Cant.5.". Krisztus lába mellett "F" jelzet, a jobb kezében szívét tartó királylány mellett pedig "G" jelzet látható. Jézus a kép bal oldalán megjelenő, körülkerített kertre mutat, ide hívja Jegyesét. Az Üdvösség kertjében a földből kinőve a passió eszközei (szögek, kalapács, kalászok, pénzes zacskó) és a Golgotán álló három kereszt jelenik meg. A középső kereszt lábánál egy koponya, két oldalt egy-egy lándzsa, felül "INRI" felirat látható. A képmező jobb alsó sarkában a készítő jelzete: "Theodor Galle / fecit et excud.". A képmező alatt három nyelven: latinul, hollandul és franciául olvasható a példázat összefoglalója: "Sponse, veni; tuus en te degener invocat hortus. / Suaui-amarus et hic te mihi, sponsa, vocat.". "…". "Vien cuellier, cher espous, les fruits de ton parterre. / Mais que ces aigre-dous aussy ton cueur en-serre.".

Copperplate engraving, illustration of Jan David's "Paradisus sponsi et sponsae", published in 1607. The illustrations of chapters were engraved by Theodor Galle. The publication contains a hundred engravings. The first fifty depict the moments of the Passion of Christ, the second fifty depict scenes from the life of the Virgin Mary. The summary of the parable can be found under the picture in three languages: in Latin, Dutch and French.