Sümeg,római katolikus templom

Maulbersch "Jézus születése" c. oltárképe (1757-1758)

kép

Sümeg,római katolikus templom F.Anton Maulbertsch freskója. A déli fal első oltárképe képeslapon. KARÁCSONY "Meleghangú,közvetlen jelenet tárul elénk az első oltárképről. Pásztorok imádják a megszületett Kisjézust. Mária bájos alakja,mint a rokokó női eszmény megtestesítője jelenik meg. Gyengéd mozdulattal mutat a Kisdedre. A bepólyázott kis Jézus az újszülött tehetetlenségével fekszik a jászolban. A szúrós szalma ridegségét a ráterített csipketerítő enyhíti. A Gyermek alakjából ragyogó fény árad,s ez az egész képet különös meleg színekbe öltözteti. Ez a festői ötlet adja meg a módot arra,hogy a művész a fényhatásokat a következőkben is minél jobban kiaknázza. Máriával szemben a pásztorok csoportját látjuk a nagy sietésben kimerulten,a meglepetés megtorpanásában, a látottakon álmélkodva. Szemükben az egyszerű ember gyermeki öröme csillog. A kis csoport a maga mozdulatlanságában csupa lendület,csupa félbe maradt mozgás. Az arcok kifejezése, a kezek tartása,az ujjak mozdulata beszél a túláradó érzésekről. A háttérben elhagyott, düledező istálló részei látszanak. Mária mögött Szent József áll,jobbjában virágzó ágat tart,baljával a kép szélén lévő sajtot hozó férfira mutata. Ez ajándékot hozva szintén a pásztorok csoportjához tartozik,de öltözete,megvilágítása és beállítása miatt más értelmezést is kell neki tulajdonítani.Ruhája sem olyan ,mint a pásztoroké,a megvilágítást sem a kis Jézustól kapja,mint a kép többi alakja;nem is a jászol felé fordul, hanem mintha a néző véleményét kutatná. Valószínű,hogy Maulberrtsch (második) önarcképével állunk szemben,mivel az arc nagyon hasonlít a kóruson lévő,köztudottan Maulbertsch képhez.(Első önarckép.) A kép felső zónájában felhők között az Istent dicsérő angyalok csoportját látjuk.Őket is a Kisded fénye világítja meg. A középső angyal kezében feliratos szalag ,rajta két egymásra írt szöveg. A nagybetűs felirat:GLÓRIA IN EXCELSIS DEO"(Dicsőség a magasságban Istennek);míg a fölé festettt szöveg:"Ecce evangelizo vobis gaudium magnum,quia natus est hodie Salvátor". (Íme nagy örömet hirdetek nektek,mert ma születettt a Megváltó.) A kép előterében, deres jászolban lévő ócska szalmán egy másik lárvaszerűen ábrázolt kisded szunnyad.Mezítelen testét marha és szamár melengeti leheletével.Körülötte minden elhagyott,és a két állaton kívül senki nem figyel rá. A képnek ezen a részém a következő felírást találjuk (chonografica?): "Jacet in praesepio,sed in coelis sine fine regnat Omnipotens". (A jászolban fekszik,de az égben vég nélkül uralkodik a Mindenható). Ez a kisded nem a kis Jézustól kapja a fényt,mint a melengető állatok,a test azonban még sincs árnyékban. Ebben a második kisded képében egy második kis Jézust ábrázol a festő. Szokatlan két kis Jézus ábrázolása egy képen. Az utóbbi didergő Kisdedről a mellette lévő állatokon kívül senki nem vesz tudomást; ugyanakkor a kompozíció egységében szervesen részt vesz,de az ott zajló eseményekbe már nem kapcsolódik be. A képnek erre a kettősségére két magyarázatot is találhatunk. Az első,a vizuális a szembetűnőbb. A képen három zóna van. A felsőben a tiszta szellemek az angyalok;a középsőbenaz ember (test-lélek; az alsóban az egyéb élőlények (állatok) hódolatt látjuk az újszülött előtt. A második,mélyebb értelmezést a karácsony liturgiájában találjuk,a három egymást követő mise evangéliumában. (ezt segítik a képen látható feliratok is.) Az éjféli mise glóriájában az istendicsérő angyalok hirdetik a megváltó megszületését. (Luk.2.1-14.); a reggeli (pásztorok)miséjének evangéliuma az előzőnek a folytatatása,mely szerint az angyali szóra a pásztorok felkersik az újszülött megváltót (Luk.2.15-20); míg a karácsony 3. miséjének evangéliuma az alsó zóna képét magyarázzza: "...a világ nem ismerte meg őt.Tulajdonába jött és övéi nem fogadták be őt."(Ján.1.1.-14.) Az is bizonyos,hogy e hármas beosztás,ami a karácsony liturgiájából származik,nem a festő elgondolása volt,hanem mélyebb teológiai meggondolást igénylő szemléletre utal. Ez ismét csak Biró püspök közvetlen befolyásáról tanúskodik." Forrás:Dr. Zöldy Pál és a Maulbetsch freskók; Sümegi írások 11. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy magyar művelődéstörténet XX.sz.
tárgy magyar művészettörténet XX.sz.
tárgy festészet
tárgy egyháztörténet
tárgy magyar templomok
tárgy Franz Anton Maulbersch freskói
tárgy Sümeg nevezetességei
tárgy Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom
tárgy képes üdvözlőlapok
tárgy Dr. Zöldy Pál és a Maulbertsch freskók
tárgy helytörténet XX.sz.
célközönség általános
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Szelényi László
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Sümeg
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
Jellemzők
hordozó fotópapír
méret 10 cm x 15 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház