Kecskemét az 1930-as, 1940-es években

Épült 1765-ben barokk stílusban Zártsorú beépítésben álló, egyemeletes kolostorszárnyak (trsz.: 495) által közrefogott, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, DNy-i homlokzati tornyos templom, a szentély fölött kontyolt nyeregtetővel. DNy-i homlokzata lépcsős pilaszterekkel tagolt, erőteljes kiülésű főpárkánya fölött attika, íves timpanonnal. Gazdag architektonikus tagolású kapuépítmény, a kapu két oldalán álló oszlopok által tartott, fonatdíszes erkély, mellvédjén egy-egy angyalszobor. A füles keretelésű erkélyajtó záradéka fölött Koháry címer, fölötte félköríves záródású fülkében Kalazanci Szent József szobra, a homlokzat oldalsó szakaszaiban hasonló fülkékben Szent Erzsébet és Szent István, az attika szélein Szent László és Szent István, a tornyon félköríves fülkében Mária szobra. Kapuépítmény és homlokzati szobrok: 1745–1748 (Conti Lipót Antal). Fiókosdongaboltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Sekrestye, oratórium a kolostor épületében. Berendezés: jellemzően 18. század közepe: főoltár – a privigyei templomból; mellékoltárok: 1742, 1756, 1758, 1780, mellékoltárkép: 1749 (Johannes Hager); szószék és padok. A bejáratnál a piarista ház történetét megörökítő emléktábla: 1931 (tervezte: Hültl Dezső, készítette: Körmendi Frim Jenő szobrász). Épült 1729–1742 között (építész: Mayerhoffer András), teljes berendezése 1760-ra készült el. Tornya 1764–1765-ben épült (építész: Peithmüller József). 1780-ban megújították A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.