Révhelyi Elemér képei
Festetics-kastély látképe
Keszthely az 1930-as, 1940-es években
Keszthely – és egyben a Festetics család – legjelentősebb alakja Festetics György (1755–1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi. A Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A könyvtár nevezetes nagytermének faragott tölgyfa bútorait Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastélypark A 42 hektáros park természetvédelmi terület. Több különleges fafajta található benne. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették. A legidősebb fa egy 400 éves kocsányos tölgy
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Fénykép |
tárgy | Keszthely |
tárgy | Festetics család |
tárgy | kastély |
tárgy | kastélypark |
tárgy | könyvtár |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Révhelyi Elemér |
kiadó | Kuny Domokos Múzeum |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Tata |
térbeli vonatkozás | Keszthely |
térbeli vonatkozás | Balaton-felvidék |
térbeli vonatkozás | Magyarország |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Tata |
időbeli vonatkozás | 1930-1940 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kuny Domokos Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
leltári szám/regisztrációs szám | 2013_0648 |