A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A leventeszervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. A testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre. A trianoni békeszerződés katonai korlátozásainak kijátszására a leventeszervezeteket a testnevelésről alkotott 1921. évi LIII. törvény alapján szervezték meg. Az irányítást később, fokozatosan a Honvédelmi Minisztérium vette át. Az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően a leventéket is harcba vetették. 1945 őszétől a németországi hadifogságból hazatérő leventéket irreguláris fegyveresek támadták meg. Közülük sokan meghaltak, a szovjet csapatok Magyarországról a Gulag táboraiba hurcolták vagy a nyugatra vonuló magyar hadsereggel Nyugat-Európában kerültek amerikai hadifogságba. A leventeszervezeteket 1945-ben rendelettel feloszlatták, országos parancsnokát, Béldy Alajos vezérezredest halálra ítélték, majd 1994-ben felmentették az ellene emelt vádak alól. Sümegen is működött Levente Egyesület, folyt leventeképzés. Ezek a dokumentumok körlevelek, Zala vármegye valamennyi iskolájába ki lettek küldve, így Sümegre is. Az első még kézzel írott, a többit már gépelték. Mindegyik önmagában a levél is: negyedére összehajtva szolgált a kívül lévő lapfelület a címzésre, postai pecsételésre. - 1925. augusztus 31.: A tanfelügyelő felhívja a figyelmét az oktatóknak, hogy minél többen vegyenek részt továbbképzésen, hogy eredményesebben és minél többen tudják képezni a leventéket. Különös tekintettel a testnevelés oktatására. - 1939. október 16.: A levél az 1939/40-es tanév rendjéről szól. - 1939. november 21.: A tanfelügyelő utasításba adja, hogy az iskolák a leventefoglalkoztatásban mindenkor hazafiúi készséggel álljanak a katonai parancsnokságok rendelkezésére. - 1940. április 29.: A tanfelügyelő kötelezi az iskolákat, hogy adjanak kölcsön tankönyveket olyan, már kiképzés alatt álló ifjaknak, akik még nem rendelkeznek a nemzeti alapműveltséggel, nincs meg a 6 általánosuk. Mert kiemelten fontosnak tartja, hogy legalább ezzel az alaptudással mindenki rendelkezzen. - 1940. június 10. és 19.: A levelek tárgyai: Az iskolába járó leventeköteles tanulók vasárnapi és ünnepnapi templomba járása, valamint a vallási adatok bejegyzése a beíratásoknál. - 1940. október 8. és 15.: A levelek tárgyai: A leventekiképzés megszüntetése az elemi népiskolai tanulóknál, valamint a Magyar tanítók lexikona című könyv ajánlása. - 1941. április 21.: A levél tárgya: A leventeoktatásban a tanszemélyzet részvétele és egyéb rendelkezések végrehajtása. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.