Gróf Festetich György meghívója Spissich János és felesége részére kastélyában tartandó ebédre és táncestélyre. Tustintával írott dokumentum. A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család. Egyes okiratokban Festetich alakban szerepel, de a Ferstecsics formával is találkozhatunk.Gróf tolnai Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója, szabadkőműves,, nagybirtokos. Gróf Széchenyi István anyai nagybátyja. 16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, ahol építészeti rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává fogadta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban 1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. 1786-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel. 18 évig szolgált a hadseregben. 1790. július 12-én mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult vissza, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorság megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott. Festetics György magatartása nemzeti irányba fordul, ő is a Habsburg-ellenes, nemzeti táborhoz húz. 1791 májusában kilép a hadseregből, hogy visszatérhessen a hazájába. Visszavonul Keszthelyre, s ettől kezdve szinte állandóan itt él. Festetics nagysága abban áll, hogy elhagyva az udvar kegyeit hajszoló, arisztokraták útját, kiáll az anyanyelvű irodalom mellett és mindent megtesz az ország gazdasági műveltségének emelésére. A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1797-ben Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikon) alapított, amelyet József nádor 1801. augusztus 23-án szántással szentelt fel. Abban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át) és abban nemes ifjak számára kollégiumot alapított.A szabadkőműves jáprai Spissich János zalai alispánnal szoros barátságot ápolt; Festetics György is tagja volt a "Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.