Jáprai Spissich János Zala vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom tagja, a "A jó tanácshoz" ("Boni Consilii") címzett szabadkőműves páholy főmestere. A nemesi származású jáprai Spissich család sarja. Édesapja jáprai Spissich Sándor Sopron vármegye főszolgabírája, földbirtokos és édesanyja forintosházi Forintos Katalin. . 1761-ben Spissich János belépett a jezsuita rendbe és tanulmányai, képzése után, Kőszegen, Komáromban, Gyöngyösön volt tanár. 1771-ben elhagyta a rendet és visszatért a világi életbe. 28 évesen, 1773. április 14-én, lett Zala vármegye másodaljegyzője, e tisztséget 1776. október 1-jéig töltötte be. 1781-től a gróf Eltz-uradalom jószágkormányzója, és 1781. szeptember 24. és 1786. július 14. között a vármegye számvevője, majd 1786. július 14-étől 1790. április 7-ig a főjegyzője volt. A liberális érzelmű Spissich János a magyar szabadkőműves mozgalomnak nem csak aktív tagja, hanem a varasdi "A szabadsághoz", majd Zalaegerszegre átköltözve "A jó tanácshoz" ("Boni Consilii") címzett páholy vezetője, főmestere volt.[] Belső baráti köréhez tartozott Hajnóczy József, tubolyszeghi Tuboly László főszolgabíró és Kazinczy Ferenc. Szabadkőműves álneve "Terentius" volt, és mellette a páholy tisztikarában gróf Althan János Mihály zalai főispán helyettes főmesterként, nemes Mlinarics Lajos ), zalai alispán, és pallini Inkey Imre királyi tanácsos felügyelőkként, pálóczi Horváth Ádám titkárként, Ghillányi János szertartásmesterként, Somssich Lázár szónokként, és Laky István kincstárnokként tevékenykedett. Rosty János, jezsuita szerzetes, hahóti apát, keszthelyi plébános, szintén a páholy tagja is volt. Összejöveteleik helyszíne nem ismert, több utalásból arra lehet következtetni, hogy erre alkalmanként az arácsi hegyen, illetve Alsónemesapátiban, Varga Lászlónál kerülhetett sor.1790. április 7-én Spissich Jánost Zala vármegye első alispánjává választották meg, azonban 1797. április 25-én I. Ferenc magyar király a tisztségékből leváltotta őt, Mlinarics Lajos másodalispánt, és az egész szabadkőműves szimpatizáló gárdáját, azért mert szembeszálltak az akaratával (az 1797. április 12-i zalai megyegyűlés franciabarát határozata miatt elmozdították). Spissich Jánost, besenyői és velikei Skublics Jánost), Mlinarics Lajost, Tuboly Lászlót, Csány Mártont és több vármegyei hivatalnokot elmozdított az uralkodó és a vármegye táblabírák sorából eltörölni rendelte. Ezzel véget ért a politikai pályafutása, és helyébe zalai első alispánná mesterházi Mesterházy Lajost , és a császárhű konzervatív, lovászi és szentmargitai Sümeghy Józsefet , másodalispánná nevezték ki.Martinovics és társainak pere idején József nádor vizsgálatot rendelt el Spissich ellen, azonban, tubolyszeghi Tuboly László barátja segítségével, iratait megsemmisítve tisztázni tudta magát. Tustintával írt, piros viaszpecséttel ellátott dokumentum. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka. 1. Spissich János eredeti kézirata 2. Spissich János életrajza (1745-1804) - gépelt gyűjtés 3. Spissich János emléktáblájára feljegyzés - gépelt gyűjtés 4. Spissich János zalai alispánsága alatt felirat - gépelt kivonat (1797.04.12.) 5. Spissich János zalai alispánságától megfosztása - gépelt kivonat (1798.április) Ferenc császár leiratával