150 éves az önálló postaigazgatás

Napjainkban a postai szolgáltatások klasszikus formája visszaszorulóban van, pedig születésekor kiemelten fontos szükségleteket szolgált. Ma számlabefizetésre, sorsjegyváltásra, vagy biztosítás kötésére használjuk. A Magyar Posta, mint oly sok más intézmény létrejötte, a Kiegyezéshez kapcsolódik. Nézzük meg hogyan alakult a története.

A Magyar Királyi Posta

A Kiegyezés keretein belül zajló tárgyalásoknak hála; 1867. május 1-jén, majd 150 éve létrejött a Magyar Királyi Posta. Kiépítése több, mint tíz évig tartott, ez idő alatt rengeteg postahivatal épült. 
Üdvözlet Keszőhidegkútról. Postahivatal - Thúry György Múzeum, CC BY-NC-NDAz épületeket jellemzően hatalmas udvarok vették körül, amelyekben istállók és kocsiszínek is rendelkezésre álltak a postalovak és kocsik befogadásra, a hivatalok postaállomásként is funkcionáltak.
Igaz, hogy korábban is voltak már állomások, az egyik leghíresebb a Gyorskocsi utcában volt, ahonnan Bécs és Buda között ingázók gyakran megfordultak, ahogy a közelben található Fehér Kereszt Fogadóban, ma Casanova házként ismert épületében is.
Ugyanakkor az újonnan létrehozott postahivatalok amellett, hogy továbbra is a személyszállítást és küldemények továbbítását szolgálták, nemzeti közhivatalként működtek. A címertáblák magyar nyelvűvé váltak, meghonosodott az elmaradhatatlan postakürt és a korona, amely ma is a Magyar Posta emblémája. 1871-ben végre kiadták az első magyar bélyeget és így teljesen függetlenné vált a hazai postaszolgáltatás. Jellemző színe a zöld és a piros lett. Érdekesség, hogy később, a világháború utáni munkaerőhiány miatt, már nők is dolgozhattak az intézményben.
Egykori MKVM vendéglátóipari kiállítás Budapest 1981 - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND
1887-ben egyesítették a posta- és a távírószolgálatot, így a posta szolgáltatásainak köre egyre bővült. 1881-ben megnyílt az első telefonközpont, 1893-ban megszólalt Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó. Már a századfordulón megkezdődött a gépesítés, kezdetben a szállításra koncentrálva, biciklis és motoros postások tűntek fel.
Az igazi fejlődés az első világháború után vált érezhetővé. Az újjászervezés mellett a korszerűsítés sem maradt el. Az 1925-ben meginduló rádiózáshoz is a posta szolgáltatta a technikát, ekkor épült a 120 kw-os nagyadó Lakihegyen, melynek építéséről az alábbi híradó is beszámol.
Az adótorony 314 méter magas, a legérdekesebb része, hogy a vasszerkezet tömegét két szembe fordított porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják, az antenna legtetején egy nagyjából kosárlabda méretű üreges acélgömb helyezkedik el. Az 1968-as felújításkor ezt a gömböt újra cserélték és a régit a budapesti Postamúzeumba vitték, ahol ma is látható.
A 70-es években bevezették az irányítószámok használatát, aminek emblematikus állata, a levelet tartó holló, sokak számára ismerős lehet. Állítólag olyan népszerű lett, hogy félő volt kiszoríthatja a kürtöt. A rendszerváltás után sok minden megváltozott, de valami megmaradt: a tértivevény, és a kézzel kitöltött értesítők.
 


Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!