1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár

110 éve ünnepnap volt a mai Pécsett, ugyanis ezen a napon rendezték meg a közel egymillió látogatót vonzó 1907. évi Pécsi Országos Kiállítást és Vásárt. A kiállítás célja, a szabályzat szerint, Magyarország iparának, mezőgazdaságának, háziiparának és művészetének bemutatása a nagyközönség számára, valamint a termelők és a fogyasztók kapcsolatának erősítése volt. Nem olyan köztudott, hogy a vásár bevételétől tették függővé a pécsi kultúrpalota megépülését. A vásár sikeres volt, Pécs azonban nem kapott kultúrpalotát.

Az itt következő kiállítás – több más érdekesség bemutatása mellett – választ ad a miértekre.

Országos kiállítás főbejárata. - Csorba Győző Könyvár - Pécs, CC0

1888-ban már rendeztek országos kiállítást Pécsett, azonban az 1907. évi jócskán meghaladta ennek a méretét, valamint az 1960-as években ugyanitt zajló Pécsi Ipari Vásárnak is csaknem az ötszörösét tette ki az 1907-es. A vásárváros a pécsi vasútállomástól északnyugatra lévő 35 hektáros (350.000 m2), akkor még üres területen épült fel. A kiállítás megépítéséhez mintegy 1,5 millió osztrák-magyar koronára volt szükség, ami gyakorlatilag magántőkéből valósult meg, 170 ezer koronát a magyar kormány kölcsönzött, Pécs város közgyűlése 50 ezer koronát szavazott meg, a többit a vállalkozók és a nagybirtokosok adták össze. A rendezvény nagyságát az is tükrözi, hogy a kiállítás fővédnökei Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony császári és királyi fenségek voltak.

A látogatók igényét ki kellett elégíteni, hogy a helyszínről készült képeslapokon küldhessék el üdvözlő soraikat ismerőseiknek és szeretteiknek. Ennek köszönhetően a kiállításról készült képes levelezőlapokból legalább ötven féle verzió készült. Az információáramlást a kiállítást végrehajtó bizottsága által kiadott Pécsi útmutató – azaz a két kötetes Kiállítási Kalauz  segítette. A "Leghasznosabb tudnivalók" című fejezet már a kiállítás megtekintésével kapcsolatos hasznos információkat tartalmazott:

Pécsi útmutató - Leghasznosabb tudnivalók, Pécs 1907

A vásár pavilonjai

Mezőgazdasági csarnok. - Csorba Győző Könyvár - Pécs, CC0

A kiállításnak kijelölt területen 56 pavilont emeltek a pécsi ipar, mezőgazdaság és művészet eredményeinek bemutatása céljából. A tervezőbizottságot Sikorski Tádé vezette, célja volt, hogy az épületek egységes stílusban épüljenek fel ezért a legtöbb pavilont Pilch Andor tervezte a magyaros szecesszió stílusában. Feltehetően a kiállítók számának bővülése és az egyre jelentősebb kormányzati támogatás eredményezte, hogy a tervezési munkára idővel budapesti építészeket is felkértek: Jánszky Bélat, Tátray Lajossal a háziipari kiállítás, Fischer Józsefet és Martói Gézát a műcsarnok, Ullman Gyulát a textilipari csarnok, valamint Kármán Aladárt a Hygiénia pavilon tervei elkészítésére. A művészeti csarnok belsejében megismételték a Fischer-Maróti tervezte 1906-os milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás központi csarnokát, míg homlokzatának elemei Maróti Géza későbbi művén, a Velencei Biennálé 1909-ben megnyílt magyar pavilonján jelentek meg újra. A kiállítás egyik fő attrakciója a Zsolnay pavilon volt. Ma már nekünk a mindennapjaink része, de abban a korban nagy számba ment, hogy minden épületbe bevezették a gázt és a vizet, sőt még vezetékes telefon is volt.

Zenepavillon. - Csorba Győző Könyvár - Pécs, CC0

Helyi vállalkozók, mint Littke Lőrinc pezsgőgyáros vagy Biedermann Rezső báró mellett az ország neves iparosai is nagy számban szerepeltek a kiállításon, így például képviseltette magát a Ganz, a Hofherr, a Herz és egyéb nagyvállalat is. A már említetteken felül volt még zenepavilon, varieté színpad, sportpálya tribünnel, három lawn teniszpálya, állatvásártér, hegyi sikló, kávézók és cukrászdák, két sörcsarnok, dohánytőzsde (dohánybolt), byoskop (filmszínház), posta és távirodahivatal, tűzoltóság és rendőrőrség, kiállítási iroda, ruhatár, szökőkút, illemhelyek és a lista még folytatódna. 

Az 5 hónapig nyitva tartó kiállítás és vásár épületei nem idéztek elő kimutatható hatást Pécs építészetére, a kiállítás építészettörténeti jelentősége mégis nagy, mivel nemzetközi kiállítások színvonalán, a korszak stílustörekvéseivel szinkronban lévő művészetet képviselt. A vásár bezárása után közvetlenül elkezdték az épületek lebontását, egy épületet sem hagytak meg emléknek az utókor számára. Csupán a Zsolnay pavilon bejáratának eozin dekorációja az egyetlen kivétel, ugyanis 1933-ban felhasználták a Balokány Strand felújításakor a bejárat díszítéséhez. Sajnos ma már ezt sem láthatjuk, mert azóta a strand épületét is lebontották.

Rendezvények

Gépcsarnok és az ünnepélyek csarnoka. - Csorba Győző Könyvár - Pécs, CC0

A kiállításon számos szakmai, művészeti, sport-, zenei, művelődési rendezvényt, eseményt rendeztek. A kiállítás idején különböző iparágak képviselői tartottak találkozókat, a gazdáknak, a vendéglősöknek, a borászoknak és a méhészeknek is itt volt kongresszusa. További rangos rendezvény volt a Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Egyesületének Közgyűlése, Katolikus Kongresszus, Lapkiadók Országos Közgyűlése, Múzeumok és Könyvtárak Országos Egyesületének Közgyűlése, Polgármesterek Kongresszusa, Szabadgondolkodók Országos Kongresszusa, Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusa, valamint a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének Kongresszusa.

Különleges kiállításnak számított Dr. Rónaky Kálmán pécsi árvaszéki elnökhelyettes hímestojás gyűjteménye. A kiállítás másik kiemelkedő látványossága a „Turul” léggömb – egy hidrogénnel töltött léghajó – felemelkedése volt, Pécs városának lakói először ezen a rendezvényen találkozhattak légijárművel.

Zsolnay-szobor leleplezése. - Csorba Győző Könyvár - Pécs, CC0

Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a – ma már Pécs arculatának szerves részét képező – Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrotHorvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.

Pécsi kultúrpalota

A kiállítás fővárosi színvonalú rendezvényeivel egyedülálló teljesítmény volt, aminek köszönhetően jelentős nyereséggel zárult. Azonban a megmaradt pénz nagyobb részét ún. kiállítási alapba helyezte el a város, amit a pécsi Ullmann-bankház biztosított. Sajnos időközben a bank egy rossz tőkekihelyezés miatt nemsokára csődbe ment, így a megmaradt betét – amiből megépült volna Pécs kultúrpalotája – elveszett.

Azonban ez a szerencsétlenség sem feledteti a szervezők hatalmas munkáját azzal, hogy ilyen nagyszabású és országos hírű, sikeres kiállítást hoztak létre 110 évvel ezelőtt.

Felhasznált irodalom:

  • Pécs Lexikon / főszerk. Romváry Ferenc, Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.

Szüts Etele