Gróf Andrássy Gyula és a Kiegyezés

Február 17-én lesz 150 éve, hogy az osztrák császár felkérte Gróf Andrássy Gyulát, alakítsa meg kormányát és miniszterelnökké nevezte ki. Február 20-án megalakult a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány. A kiegyezéssel létrejövő dualista birodalom az Osztrák Császárságból és a Magyar Királyságból állt, melyek közös uralkodója I. Ferenc József osztrák császár és magyar király volt.

Az Andrássy-kormány miniszterei: Andrássy Gyula (miniszterelnök és honvédelmi miniszter), Wenckheim Béla (belügyminiszter), Lónyay Menyhért (pénzügyminiszter), Horvát Boldizsár (igazságügy-miniszter), Festetics György (a király személye körüli miniszter), Eötvös József (vallás- és közoktatásügyi miniszter), Gorove István (földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter), Mikó Imre (közmunka- és közlekedésügyi miniszter) és Bedekovich Kálmán (horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter) voltak és 1871. november 14-ig kormányozták az országot.

Az „akasztott ember”, aki megkoronázta Ferenc Józsefet

Gróf Andrássy Gyula (1823–1890) magyar államférfi fényképe - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) fontos szerepet játszott már az 1848-49-es szabadságharcban is, a fegyverletétel után nem térhetett haza külföldről ahol éppen a magyar ügyhöz próbált támogatást szerezni. Távollétében, a megtorlások során az osztrák császárság halálra ítélte és jelképesen felakasztotta, birtokait elkobozta. Száműzetését többnyire Párizsban töltötte, ahol a „szép akasztott férfi” (le beau pendu) nevet ragasztották rá, rendkívül előnyös megjelenése miatt. Többször kért amnesztiát, és végül 1857-ben engedélyezték hazatérését. Miután fölesküdött a császárra, újra részt vehetett a politikai életben és a diplomáciában. Deák Ferenccel közösen igyekeztek előkészíteni a kiegyezést az osztrák hatalommal. Erzsébet császárné is rokonszenvezett Andrássyval, ami szintén elősegítette a tárgyalásokat a császárral. Ezen kívül az osztrák császárság katonai vereségei is arra indították Ferenc Józsefet, hogy engedjen Magyarország államszövetségi törekvéseinek.

A Monarchia megszületése

1867. évi koronázási emlékérem előlapi apatő verőtöve - Jósa András Múzeum, CC BY-NC-ND Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867. június 8-án jött létre, amikor Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. A törvényt a király július 28-án szentesítette. A koronázás során Andrássy látta el a nádori feladatokat, így a koronát Simon József hercegprímással közösen helyezték Ferenc József fejére.

A dualizmus Magyarország számára azt jelentette, hogy viszonylagos autonómiát kapott, közös volt viszont a külügy és a hadügy, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyek kezelése. A vámunió és egyéb előnyös intézkedések következtében a gazdaság és az agráripar gyors fejlődésnek indult, az új minisztériumok hatékony munkájának köszönhetően jelentősen javult a közlekedés – a vasúthálózat fejlesztésével - és a kereskedelem – az export növekedése révén. Létrejöhetett az önálló magyar honvédség és a modern állami közoktatás.

Tiszadob - Jósa András Múzeum, CC BY-NC-ND Miután Andrássy 1871-ben leköszönt kormányfői tisztségéről, azonnal kinevezték az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Hatékony politikai ténykedéseinek köszönhetően a Monarchia nem vett részt a porosz-francia háborúban, és ő kezdeményezte a magyar-horvát „kis-kiegyezést” is. Európában egyedülálló nemzetiségi törvényt hoztak létre, mely nyelvi és kulturális egyenjogúságot biztosított a kisebbségeknek. Külügyminiszterként gyakran Bécsben dolgozott, de legszívesebben tiszadobi birtokán tartózkodott és onnan küldte el instrukcióit táviratokban. 1879-ben vonult vissza a politikától és ezután már csak a társadalmi életben vállalt szerepet. Később súlyos betegsége miatt az Adria partjára költözött és ott is halt meg 1890-ben.

Békebeli Budapest

Mindeközben Budapest is élvezte a Monarchia által nyújtott előnyöket és a századfordulóra modern metropolisszá nőtte ki magát. 1910-ben a Magyar Királyság népessége 18 millió volt a társországok nélkül, és Budapest népessége ebből már csaknem 900 ezer fő volt, az elővárosokkal együtt kb. 1,3 millió. Ezzel a Monarchiában a második legnépesebb város lett – Bécs után. A városkép is jelentősen megváltozott, ekkor alakították ki a Hősök terét, a Sugárutat, megépült az Operaház és a Nyugati pályaudvar.

Képeslap, Budapest - Gróf Esterházy Károly Múzeum, CC BY-NC-ND Három Duna-híd is épült Pest és Buda között: Margit híd, Ferenc József híd (a mai Szabadság híd) és az Erzsébet híd. A gazdaság prosperitása lehetővé tette a művészetek támogatását és a művészek patronálását, így a magyar művészek eljuthattak Nyugat-Európába, ahonnan azután a legújabb irányzatokkal tértek vissza hazánkba.

A filmművészet terén a Monarchia különösen élenjáró volt, 1896-ban már vetítettek filmeket Budapesten. Filmtörténeti kincs ez az 1917-es híradó, mely I. Ferenc József temetését örökíti meg. A 17 perces filmösszeállítás 7. percénél lehet látni IV. Károly királyt és Zita királynőt fekete fátyolban, amint kézen fogva vezetik a 4 éves trónörököst, Ottót. Vajon gondolták-e akkor, hogy a Monarchia alig két év múlva felbomlik majd? A történelem távlatából a császár temetését tekinthetjük akár a Monarchia megelőlegezett gyászszertartásának is.

Aknai Zita

Ajánló

Tudósítások és emlékképek: sajtószemle a múltból – Pozsony, Késmárk, Lőcse, Tata, Budapest

Révhelyi Elemér fotógyűjteményében – melyet korábban már bemutattunk – az épület és díszítőmotívumokat ábrázoló képek, továbbá az életképek és városképek mellett számos különleges művészi, illetve mérnöki igényességgel készült grafika, térkép, tervrajz és látványterv is található. Heti kiállításunkban főként ez utóbbiak közül válogattunk, amelyek mellé régmúlt idők – a képeken látható helyszínekhez kapcsolódó – sajtócikkeiből idézünk.

Így ünnepelt az ezeréves Magyarország

1896 vitathatatlanul a Millennium éve volt. Az egész ország lázban égett. Különleges és izgalmas események követték egymást, átadták a Vígszínházat, az Iparművészeti Múzeumot, de elkészült a Kisföldalatti, a Feszty körkép, sőt a Nagykörút a New York kávéházzal is. Szórakozásból sem volt hiány, Ős Budavárában, a korszak híres mulatójában, nemcsak az alkohol okozott mámoros pillanatokat, kalandvágyók pedig Louis Godard hőlégballonjából csodálhatták meg az urbanizálódó Budapestet. A galériánkban szerepel teljes pompájában, a Közlekedési Múzeum, József főherceg pavilonja és az Iparcsarnok is, mely bár már nem látható, alapjait és padlózatát felhasználták, így egészen 2015-ig Budapest híres ifjúsági szabadidőközpontja működött a helyén. De nemcsak a főváros ünnepelt. Az ezredéves ünnepségek keretében hét, államalapítás szempontjából jelentős helyen emeltek emlékművet, ilyen volt például Zimony, Brassó és Pannonhalma is.

Aquincum, római romok, a múzeum története

Budapest területén már több mint 150 éve folynak rendszeres régészeti feltárások, de egy-egy építkezés alkalmával még mindig felbukkannak újabb és újabb régészeti emlékek. Aquincum történetét csak ásatások segítségével rekonstruálhatjuk, hiszen alig néhány történelmi forrás említi Pannóniát és a Duna menti városokat.

Pesten a szabad ég alatt - kerthelyiségek a főváros laposabbik felén

Az előző héten az egykori budai zöldvendéglőket, kerthelyiségeket, teraszokat látogattuk meg, kisebb-nagyobb betekintést nyerve, hogy a kor hírességei, a szórakozni vágyó pesti és budai polgárság vagy az arisztokrácia egyes tagjai hova tértek be, ha kirándulás után szerettek volna szusszanni egy fröccs mellett, vagy vacsorázni egy kiadósat. Lássuk, hogy mi történt eközben a túloldal parkjai, platánfái árnyékában.

Vízi históriák

Ma már egyértelmű számunkra, hogy ha megnyitjuk a csapot, abból hideg ivóvíz vagy kellemes meleg víz folyik. Azonban kevesen ilyen szerencsések a világban, és lehet, hogy unokáink sem fogják már élvezni ezt a kényelmet. Hogyan alakult a vízellátás hazánkban az ókori rómaiak óta? Illetve gondolták volna, hogy mennyi vízi emlék mellett haladunk el nap mint nap? Vízügyi kiállításunkban mindezekre fény derül.

Szabadság tér

A Szabadság tér ikonikus budapesti helyszín, elnevezése az 1848-1849-es szabadságharcnak állít emléket. A hely azonban sokáig inkább egy elnyomást szimbolizáló épületről, a magyar Bastille-ról, vagyis az Újépületről volt ismert. A tér mai arculata csak annak elbontása után alakult ki, így lett a rossz emlékű színhelyből a nemzeti függetlenség és szabadság eszmeiségének emlékhelye. Legfrissebb válogatásunkban a helyszín későbbi változásait követhetik nyomon.

További tematikus virtuális kiállításaink