A rendezvényt Dr. Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság korunk egyik legnagyobb kihívása, és hogy az ELTE elkötelezett ebben az irányban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a könyvtár épülete nemrég esett át energetikai felújításon. Kálóczi Katalin, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója kiemelte zöld szemléletű minőségirányítási tevékenységüket, illetve azt, hogy külön Zöld könyvtár munkacsoport dolgozik az intézmény hatékony és ökológiai szempontokat figyelembe vevő működésén.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Barátné Hajdu Ágnes a lengyelországi Wrocławban, augusztus 19-től 25-ig tartott IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) konferencia eredményeire is kitért előadásában. Az elnök asszony hangoztatta az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokban és az MKE által is aláírt Lyoni nyilatkozatban megfogalmazott fenntarthatóság irányvonalának fontosságát. Megtudtuk, hogy az IFLA minden évben meghirdeti a legzöldebb könyvtárak számára az IFLA Green Library Awardot, a díjat tavaly a közösségi erővel felújított mexikói El Pequeño Sol ecological library kapta.

Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóságának igazgatója a smart egyetem témáját ismertette, amelyben a könyvtár mint információs hub funkcionálna. Dubniczky Zsolt, az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárának munkatársa átfogó képet adott a zöld könyvtárakról. A már említett IFLA Green Library Award mellett kiemelte, hogy Magyarországon is létezik hasonló elismerés – nem csak könyvtárak számára -, a Magyar Telekom DELFIN-díja (Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért). Az itthoni helyzetkép ismertetésekor a következő könyvtárak környezettudatos tevékenységét emelte ki:

• Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár,
• Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára;
• az egyetemi könyvtárak közül a gödöllői Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár,
• a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtár,
• az ELTE Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért;
• megyei szinten a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár;
• a városiak közül pedig a Komló Város Önkormányzat József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény.

Dubniczky Zsolt azt is elmondta, hogy a környezettudatosságnak négy alappillére van: az épület korszerűsítése, a működéssel kapcsolatos fenntartható megoldások, a szemléletformálás és a környezettudatos közösség építése. Néhány ötletet is megosztott a hallgatósággal, amelyek közül már több megvalósításra került magyar könyvtárakban is: a már említett komlói könyvtárban esővízgyűjtők kialakítása és kölcsönkerékpárok beszerzése vagy a tatabányai intézményben zöld olvasóterem létesítése. A plenáris ülést Mátyás Melinda, az ELTE Egyetemi Könyvtár könyvtárosa zárta, aki egy digiatlizálási projektet mutatott be Beszédes Kálmán 19. századi festő és grafikus digitalizált rajz-, kézirat-, és írásos hagyatékán keresztül.

Szick Sándor, az ELTE Műszaki Főigazgatóságának beruházási igazgatóhelyettese az ELTE Egyetemi Könyvtár épületén végzett energetikai felújításról adott árnyaltabb képet. Az épület 1876-ban eredetileg is könyvtárnak épült, ma már műemlék. A renoválás időszerű volt, mert az elmúlt közel harminc évben ilyen irányú fejlesztés nem történt. A könyvtár immár gazdaságosabban üzemel, megtörtént a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése és a napfénytető felújítása is.

Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építészeti Egyesület elnöke a Közép-európai Egyetem (CEU) campusának újraépítéséről számolt be. Az oktatási intézmény számára fontos a fenntartható szemlélet, amelyet az épített környezet kialakításában is hangsúlyoztak, például a környezeti terhelés csökkentésével, passzív stratégiákkal mint a hűtési-fűtési rendszerrel vagy az átjárható belső terekkel. Emellett a tervezők célja volt egy nyitott campus megalkotása az udvarok összekötésével, hiszen az épületegyüttes Budapest belvárosában, az V. kerületi bérházrendszerben található. A tervezési folyamat során tanulmányozták például a Gozsdu udvart is. A CEU alsó szintjei regisztráció nélkül is látogathatóak, így aki kíváncsi a megújult épületre, személyesen is megtekintheti.

Két előadás során számoltak be zöld könyvtári gyakorlatról. Az egyik prezentációban a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának csoportvezetője, Nagyné Simon Csilla részletezte az eddigi tapasztalatokat. Az intézményben működik egy önkéntes, elkötelezett emberekből álló Zöld könyvtár munkacsoport, akiknek célja a könyvtáron belüli takarékosság, a környezetvédelem és a szemléletváltás, amit motivációs technikákkal igyekeznek elérni. Akadnak azonban még nehézségeik: a könyvtárak a karok gazdálkodásától függenek, de a kollégák berögződött rossz szokásait is nehéz alakítani, például csökkenteni a fénymásolópapír-használatot. A zöldítésben jelenleg a kezdeti fázisnál, a szemléletformálásnál tartanak. Csoportvezető asszony büszkén számolt be az Európai Hulladékcsökkentési Hét eredményeiről és egyéb pozitív példákról mint a bolhapiac, a kézműves foglalkozások az újrahasznosítás jegyében vagy a szemléletformáló kirándulás a pécsi biomassza erőműben.

Nász János, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár munkatársa az intézmény „ökoskodásait” szemléltette. A projekt 2010 óta tart, mára pedig egy komplex ökológiai szolgáltatás került kiépítésre. Ennek komponensei: ökológiai témájú könyvekből kialakított 1500 kötetes ökosarok, havonta megjelenő öko hírlevél, öko cikktár, előadássorozat, táborok, a szabadban kialakított zöld olvasóterem, fiókkönyvtárakban kiemelt öko állományrész, részvétel öko rendezvényeken, öko pályázatok, gyermekkönyvtári foglalkozások, ökokapcsolatok, könyvtármozi ökotémában. Mindennek nyomatékot adva Nász János beszélt az ökológiai túllövés napjáról is, amely az a nap, amikor feléljük a természet egy éves javait, és amely évről évre korábbra esik, idén, 2017-ben augusztus 2-ára.

A fenti példák mutatják, hogy Magyarországon is – ha még nem is tömegesen, de – elindultak környezettudatos könyvtári kezdeményezések, beruházások, illetve a munkatársak és a társadalom szemléletformálása. Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, komposztálás, kertek kialakítása, víz- és energiatakarékosság, kerékpáros közlekedés támogatása; rendezvényeken a műanyag tányérok és evőeszközök helyett egyéb alternatívák, például biológiailag lebomló, komposztálható megoldások alkalmazása. Reméljük, hogy pár éven belül egyre többen követik ezeket a pozitív megnyilvánulásokat, hiszen a probléma aktuális, és ezt egyre inkább tudatosítani kell az emberekben. Ez az, amiből a könyvtárak és a könyvtárosok aktívan kivehetik a részüket.

TEJ