Sztahanov hamis pártlegendája és a sztahanovizmus valódi eredete

A sztahanovizmus kulturális-történeti eredetének feltérképezéséhez az ipari forradalom koráig kell visszatekintenünk. A felszínre került információk, elemzések, tények és a párttitkári nyilatkozatok alapján valószínű, hogy az esemény, amely során Sztahanov az anekdoták szerinti legendás teljesítményét produkálta, a szovjet kommunista párt előre megtervezett, alaposan átgondolt akciója volt, amelynek valódi célja a nyugati világ termelésszervezési elveinek meghonosítása, és a termelékenység fokozása volt.

A vállalati hajcsárkodás tudományának megszületése

foto_001_200.jpgHabár az ipari forradalomnak köszönhetően a műszaki fejlődés sokat gyorsított a termelés sebességén, a termelésszervezés még az 1800-as évek végén sem volt elég hatékony. Problémát jelentett többek közt, hogy a szakmunkások a gyorsaság helyett aprólékosan, lassan kidolgozott mestermunkák készítésére törekedtek, ráadásul drágán dolgoztak. A század elején egy amerikai ipari tanácsadó, Frederick Winslow Taylor az elsők közt ismerte fel a rendszer hatékonyságának hiányát. Taylor a szakmunkások által végzett munkafolyamatok részletes dokumentálását javasolta, majd annak feladatrészekre bontását, és azt, hogy e részfeladatokat betanított munkásokkal kell elvégeztetni.

14_069_11_c.jpgTaylor Philadelphiában, gazdag arisztokrata családban született. Annyira jó tanuló volt, hogy még a Harvardra is felvették, de egyetem helyett inkább egyenesen egy gyárba ment mérnöki munkát tanulni, majd (miután újrakezdett tanulmányait sikeresen befejezte) acélipari tanácsadással kezdett foglalkozni 1901-től, és meggyőzött néhány üzemtulajdonost, hogy elveit alkalmazva növeljék cégük teljesítményét. Taylor meghatározta az olvasztókemence működéséhez szükséges leghatékonyabb szénlapátolási munkamódszert: megállapította, hogy a lapátolás pontosan 25 és fél fontnyi szénnel optimálisan hatékony, de a mérés és normák felállításával további részleteket is pontosan meghatározott, például azt, hogy hányszor kell lapátolniuk a munkásoknak egy óra alatt, valamint azt is, hogy milyen időközönként, hány percet pihenhetnek. Műszakvezetőket állított a dolgozók mögé, akiknek feladata a helyes munkamódszer erőltetésén túl, a dolgozók buzdítása volt a megfelelő munkatempó folyamatos fenntartása érdekében. Habár e módszer a termelékenység javulását eredményezte, a dolgozók (még a több fizetés mellet is) utálták. Miután Taylor elveit 1911-ben publikálta, az annyira megtetszett Henry Fordnak, hogy elkezdte alkalmazni azt autógyártó vállalatánál. Példáját mások is követték.

A pártlegenda születése 

bikov_szt_VK.jpgA taylorizmus a kommunisták érdeklődését is felkeltette. Lenint érdekelték ugyan a taylorista alapelvek, ugyanakkor műveiben kritizálta is azokat, Sztálin pedig be akarta illeszteni azokat a szovjet tervgazdálkodásba. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy a taylorizmus bizonyos elemei nem illeszkedtek harmonikusan a kommunista ideológia szellemiségéhez, ugyanis a szervezett munkateljesítmény-kisajtolás módszere könnyen összefüggésbe hozható lehetett volna a kommunisták által „vad és rothadó kapitalizmus”-ként jellemzett nyugati világ „embertelenségével". Feltehetőleg ezért vált fontossá a kommunisták számára az, hogy a tervtúlteljesítés mindig önkéntes legyen. A sztahanovista mozgalom névadója Andrej Grigorjevics Sztahanov, a Donyec-medence irminói tárnájának bányásza volt, aki a propagandaanyagok állítása szerint 1935. augusztus 31-én az éjszakai műszakban 5 óra 45 perc alatt 102 tonna szenet termelt ki, a norma által előírt 7 tonna helyett.

Sztálin: a Pravda sohasem tévedhet

TGYM_96_14_11_e_g.jpgSztahanov hatalmas teljesítményéről még a szovjet napilap, a Pravda is beszámolt, annyi hibával, hogy Sztahanov keresztnevét Andrej helyett véletlenül Alexej-nek írták. Amikor Sztahanov ez ügyben panaszlevelet írt Sztálinnak, a válasz az volt, hogy a Pravda nem tévedhet, így más megoldás nem akadt, minthogy Sztahanovnak fel kellett vennie az Alexej keresztnevet. Később, 1985-ben Sztahanov még a TIME magazin címlapjára is felkerült, amelynek cikkében, Petrov párttitkár szavait idézve megkérdőjelezték Sztahanov teljesítményét, és azt állították, hogy az esemény egy előre megtervezett pártpropaganda-akció volt. Később több kommunista írásban elismerték, és 1988-ban a Komszomolszkaja Pravda orosz napilapban megjelent cikkben is foglalkoztak vele, hogy Sztahanov teljesítményét nem egyedül érte el, hanem többen segítettek neki, de a kommunisták érvelése szerint ennek azért nincs jelentősége, mert Sztahanov valódi érdeme nem is maga a rekord, hanem az volt, hogy a munkaszervezés reformja által növelni tudta a termelékenységet. Mindez alapján úgy tűnik, hogy Sztahanov igazi küldetése ebben a történetben az volt, hogy a taylorizmus (szovjet verzióban való) „újra-feltalálásának” propaganda-arca legyen.

A Kossuth díjas gyalustól a vörös báróig

27099_b.jpgA sztahanovizmus, amely Magyarországon 1949-től került bevezetésre, a pártbeszámolók szerint még bevezetése évében tömegmozgalommá vált. A sztahanovista teljesítmény hivatalos elismeréséhez a norma többszöri, 200%-os túlteljesítésére volt szükség. Magyarországon 1953-ig összesen 115-ezer sztahanovista oklevél került kiosztásra.

Annak ellenére, hogy sztahanovista elismerést sokan kaptak, a magyar pártmédiában mindössze csak egy tucat sztahanovista celeb szerepelt folyamatosan. Köztük volt többek közt Pióker Ignác, a híres gyalus, vagy Bordás András és Muszka Imre, a Csepel Vas- és Fémművek két híres sztahanovistája. Ráadásul igazi karriert közülük is csak ketten futottak be, egyikük Pióker Ignác, aki országgyűlési képviselő lett, és Horváth Ede, aki a győri Rába vezérigazgatói posztját nyerte el, és a Kádár korszak nagy részében ő vezette azt. muszka_imre_sztahanov_VK.jpgKésőbb őt nevezték a híres-hírhedt "vörös bárónak", miután a magyar ipar egyik befolyásos szereplőjévé vált.

Ugyan a sztahanovizmus csillaga mára már leáldozott, az alapjául szolgáló taylorizmust ma is széleskörben alkalmazzák az autógyártástól kezdve a TV és számítógépgyártáson át a gyorséttermekig. Magyarországon klasszikus taylorista munkaszervezést alkalmaznak többek között olyan gyorséttermekben, mint a McDonald’s vagy a Burger King.

Erdélyi Károly

Forrás

Ajánló

lead_tuzoltosag

Ha fellobban a „vörös kakas” – A magyar tűzoltóság rövid története

A történelem folyamán az emberek legalább annyira tartottak a tűztől, mint amennyire a hasznukra fordították azt. A rettegett tűzvész, a „vörös kakas” bármikor lecsaphatott és egész településeket emészthetett el. Szükség volt egy elkötelezett emberekből álló, szervezett egységre, akik baj esetén megfékezhették a lángokat. Tűzoltók már az ókori Rómában és provinciáiban is tevékenykedtek, és a későbbiekben is mindig voltak, akik feladatként választották a tűzoltást az azzal járó veszéllyel és felelősséggel együtt.
modernizáció

Amit akkor modernizációnak gondoltunk – technikai fejlesztések hazai perspektívából

A korszerűsítés és fejlődés mindig is alappillére volt és lesz a társadalomnak. Ez igaz többek között a viselkedési formákra, normákra, de sokkal inkább vonatkozik például a használati tárgyainkra. Ha belegondolunk, hogy 100 évvel ezelőtt hogyan nézhettek ki ezek a mindennapi eszközeink, magunk is meglepődhetünk, milyen gyorsasággal fejlődik a technika. Egyik pillanatban még telefonfülkéből tárcsázunk és szénnel hajtott vonatokon közlekedünk, a másikban pedig már majdnem minden ember zsebében lapul egy okostelefon és a vonatok szinte maguktól közlekednek.
lead_Bethlen

Bethlen István és a Bethlen-kormány jelentősége

Gróf Bethlen István a Horthy-korszak egyik kulcsfontosságú politikusa volt, akinek sikerült elérnie miniszterelnökségének egy évtizede alatt, hogy a Trianoni tragédia által megtépázott Magyarország mind gazdaságilag, mind társadalmilag megerősödjön. Ezen a héten halálának 75. évfordulója alkalmából megemlékezünk életéről, érdemeiről és kormányáról, melyet száz évvel ezelőtt alakított meg.
lead_dohanyzas

Marlboro Man a keleti blokkban

A „barna aranyként” is emlegetett dohánynövény-levelek füstjének belégzése 5-7000 éves kultúrtörténettel bír. A füstképzés történhet pipával, szivarral, cigarettával vagy vízipipával, de más formában is fogyasztható: a burnót vagy tubák szippantással, a bagó rágással. Hogyan vált a dohányzás kultúrtörténetünk egyik megkerülhetetlen részévé? Hogyan emelkedett hazánk dohányipara a fellegekbe, hogy aztán lassan eltűnjön? Egy kis dohányzástörténeti szösszenet keretében mindez kiderül.
lead_uttorok

„Lobog a zászló, repül az ének” – Az úttörők története

Több mint valószínű, hogy az ezredforduló előtt születettek számára nem kell bővebben elmagyarázni az úttörök és a kisvasutasok szerepét, fogalmát. Azonban sokunkban felmerülhet a kérdés, vajon honnan és hogyan indult? Mely városokban kapott nagyobb szerepet, és hogyan is nézett ki ez az egész? A következőkben egy rövid történelmi áttekintés olvasható a kíváncsi természetűeknek, és egy kellemes visszatekintő a tudás birtokosainak.
VK_lead_ferences

Életképek az első világháború idejéből

A világtörténelem egyik legnagyobb háborúja az első világháború, amelyben összesen 70 millió katona vett részt, és több mint 15 millió ember halálával, valamint a korabeli gyarmati- és érdekrendszer újrafelosztásával végződött. E heti kiállításunkban főként olyan, az első világháború idejéből származó fényképeket mutatunk be, amelyeket a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár archívumából válogattunk.
További tematikus virtuális kiállításaink