„Lobog a zászló, repül az ének” – Az úttörők története
Több mint valószínű, hogy az ezredforduló előtt születettek számára nem kell bővebben elmagyarázni az úttörök és a kisvasutasok szerepét, fogalmát. Azonban sokunkban felmerülhet a kérdés, vajon honnan és hogyan indult? Mely városokban kapott nagyobb szerepet, és hogyan is nézett ki ez az egész? A következőkben egy rövid történelmi áttekintés olvasható a kíváncsi természetűeknek, és egy kellemes visszatekintő a tudás birtokosainak.
Egybeolvadás a cserkészettel
A mára demokratikusan és közhasznúan működő gyermekmozgalom egykoron szociáldemokrata-kommunista hatások közepette szerveződött. A Magyar Úttörők Szövetsége csak 1946. június 2-án, az Ifjúság napján, a GYOE (Gyermekbarátok Országos Egyesülete) keretein belül alakult. Ennél korábban, 1945 elején azonban már megkezdődtek az előkészületek, a Magyar Kommunista Párt ekkortájt próbálkozott meg a gyermekek kommunista szervezetekben történő egységesítésére, szervezésére, kisebb-nagyobb sikerrel.
Az úttörők történetéhez hozzátartozik a cserkészekkel való egyesülésük és az esetleges korábbi rivalizálásuk. A Magyar Cserkészszövetség 1945. november elejétől újra szövetségként működött, folytatva a világháború előtti tevékenységeiket, kisebb módosításokkal. Felhagytak a fasizmus, sovinizmus és militarizmus szervezeten belüli érvényesítésével, és inkább a „Bi-Pi” – a cserkészet megalapítója Lord Robert Baden-Powell of Gilwell, akit a cserkészek csak Bi-Pi-nek hívnak – elvei szerinti irányításra összpontosítottak. Habár a két mozgalom közötti rivalizálásra nyomós bizonyítékot nehéz találni, mégis akad valami: az MCSFSZ (Magyar Cserkészfiúk Szövetsége) elnöki tanácsa létrehozott egy kifejezetten – ahogy az első ülésükön elhangzott – „a két mozgalom közti ellentétek elsimítására és a lehető együttműködés biztosítására” irányuló Cserkész-Úttörő Összekötő Bizottságot. Ez a kijelentés azért nyújt némi magyarázatot az esetleges nézeteltérésre.
Az egészséges rivalizálással nem is lett volna probléma, ha – nem sokkal az előbb említett ülés után – az MKP nem határozott volna a két ifjúsági tömegszervezet egyesítése mellett. Ennek hatására a két szervezet megpróbált együttműködni és barátságot kötni, azonban az első próbálkozás, a hűvösvölgyi Nagyréten tartott cserkészek és úttörők találkozója végül egy veszekedésbe torkollott. Az egyesítés végül 1948 szeptemberére datálható. Érdekes, hogy az ezen év szeptember 23-án megjelent, az úttörő csapatok általános iskolai megszervezéséről szóló rendelet már nem említi a cserkészeket. Ezek után a népi demokrácia egyetlen demokratikus mozgalmaként az úttörők kerülnek említésre.
A dolgozó népért, a hazáért előre – rendületlenül!
Körülbelül 2 évvel az egyesítés előtt, 1946 őszén született meg az úttörők egységes viselete, hiszen mi más jellemezné jobban a csapatot, a hovatartozást, mint a közös jelkép viselése. Kezdetben a csapatok maguknak választották ki a nyakkendőjük színét, majd a fehér, háromszög alakú, szélén piros csíkos lett az egységes. Különleges volt, hogy a nyakkendőt a szokásos csomózásos megkötés helyett egy piros fagyűrű tartotta össze. Nagyjából fél évvel később a fehér nyakkendőt felváltotta a kék, majd nem sokkal azután pedig a kezdetben a kitűnő úttörőknek járó bordó nyakkendő lett az általános.
Rendszerezésük szerint legkisebb egységük az őrs volt, amit 6-12 fő alkotott, 2-4 őrsből állt egy raj, és az iskola összes raját csapatnak titulálták. A magas létszám és az életkori változatosság végett a gyermekeket ezalapján osztották be: kisdobosok voltak a 2-4 osztályos tanulók, 5-8 osztályig lehetett valaki úttörő. Felettük álltak az ifivezetők, a ranglétra legtetején pedig az úttörővezetők.
Egységüket a közös jelmondatok és a lentebb leírt pontok szilárdították meg.
A kisdobosok 6 pontja:
A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.- A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
Az úttörők 12 pontja:
Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.- Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
- Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
- Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
- Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
- Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
- Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
- Az úttörő igaz hű barát.
- Az úttörő bátor és fegyelmezett.
- Az úttörő szereti és védi a természetet.
- Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
- Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
A szövetség a mai napig működik, és bár létszámuk csökkent, lelkesedésük nem. Végül szellemiségben a gyermekek jogairól szóló egyezmény mellett kötelezték el magukat.
Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
hallgatója
Források:
