Egybeolvadás a cserkészettel

A mára demokratikusan és közhasznúan működő gyermekmozgalom egykoron szociáldemokrata-kommunista hatások közepette szerveződött. A Magyar Úttörők Szövetsége csak 1946. június 2-án, az Ifjúság napján, a GYOE (Gyermekbarátok Országos Egyesülete) keretein belül alakult. Ennél korábban, 1945 elején azonban már megkezdődtek az előkészületek, a Magyar Kommunista Párt ekkortájt próbálkozott meg a gyermekek kommunista szervezetekben történő egységesítésére, szervezésére, kisebb-nagyobb sikerrel.

Az úttörők történetéhez hozzátartozik a cserkészekkel való egyesülésük és az esetleges korábbi rivalizálásuk. A Magyar Cserkészszövetség 1945. november elejétől újra szövetségként működött, folytatva a világháború előtti tevékenységeiket, kisebb módosításokkal. Felhagytak a fasizmus, sovinizmus és militarizmus szervezeten belüli érvényesítésével, és inkább a „Bi-Pi” – a cserkészet megalapítója Lord Robert Baden-Powell of Gilwell, akit a cserkészek csak Bi-Pi-nek hívnak – elvei szerinti irányításra összpontosítottak. Habár a két mozgalom közötti rivalizálásra nyomós bizonyítékot nehéz találni, mégis akad valami: az MCSFSZ (Magyar Cserkészfiúk Szövetsége) elnöki tanácsa létrehozott egy kifejezetten – ahogy az első ülésükön elhangzott – „a két mozgalom közti ellentétek elsimítására és a lehető együttműködés biztosítására” irányuló Cserkész-Úttörő Összekötő Bizottságot. Ez a kijelentés azért nyújt némi magyarázatot az esetleges nézeteltérésre.

Az egészséges rivalizálással nem is lett volna probléma, ha – nem sokkal az előbb említett ülés után – az MKP nem határozott volna a két ifjúsági tömegszervezet egyesítése mellett. Ennek hatására a két szervezet megpróbált együttműködni és barátságot kötni, azonban az első próbálkozás, a hűvösvölgyi Nagyréten tartott cserkészek és úttörők találkozója végül egy veszekedésbe torkollott. Az egyesítés végül 1948 szeptemberére datálható. Érdekes, hogy az ezen év szeptember 23-án megjelent, az úttörő csapatok általános iskolai megszervezéséről szóló rendelet már nem említi a cserkészeket. Ezek után a népi demokrácia egyetlen demokratikus mozgalmaként az úttörők kerülnek említésre.

A dolgozó népért, a hazáért előre – rendületlenül!

Körülbelül 2 évvel az egyesítés előtt, 1946 őszén született meg az úttörők egységes viselete, hiszen mi más jellemezné jobban a csapatot, a hovatartozást, mint a közös jelkép viselése. Kezdetben a csapatok maguknak választották ki a nyakkendőjük színét, majd a fehér, háromszög alakú, szélén piros csíkos lett az egységes. Különleges volt, hogy a nyakkendőt a szokásos csomózásos megkötés helyett egy piros fagyűrű tartotta össze. Nagyjából fél évvel később a fehér nyakkendőt felváltotta a kék, majd nem sokkal azután pedig a kezdetben a kitűnő úttörőknek járó bordó nyakkendő lett az általános.

Rendszerezésük szerint legkisebb egységük az őrs volt, amit 6-12 fő alkotott, 2-4 őrsből állt egy raj, és az iskola összes raját csapatnak titulálták. A magas létszám és az életkori változatosság végett a gyermekeket ezalapján osztották be: kisdobosok voltak a 2-4 osztályos tanulók, 5-8 osztályig lehetett valaki úttörő. Felettük álltak az ifivezetők, a ranglétra legtetején pedig az úttörővezetők.

Egységüket a közös jelmondatok és a lentebb leírt pontok szilárdították meg.

A kisdobosok 6 pontja:

1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

Az úttörők 12 pontja: 

1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
8. Az úttörő igaz hű barát.
9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

A szövetség a mai napig működik, és bár létszámuk csökkent, lelkesedésük nem. Végül szellemiségben a gyermekek jogairól szóló egyezmény mellett kötelezték el magukat.

Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
hallgatója

Források:

• P. Miklós Tamás: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban – ofi.oh.gov.hu
• Alapvető tudnivalók Bi-Pi-ről – 14-es Holló Cserkészcsapat
• Magyar Úttörők Szövetsége – Wikipedia