Lechnerekről - Kismarty-Lechner Jenő munkássága

"Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a Tisztviselőtelepen.” Ez a pár soros jellemzés az építészhallgatók vicclapjában, a Megfagyott Muzsikusban jelent meg – Kismarty-Lechner Jenőről. A héten az ő munkásságával ismerkedhetnek meg.

Építészdinasztia - Lechner Ödön árnyéka

Lechner Jenő – kinek Ödön keresztnevű nagybátyja az építészdinasztia legismertebb tagja – 1878-ban született. A Kismarty előnevet 1942-ben vette fel a család, a visszaemlékezések szerint az első ismert Lechner ős Kismartonból származott, innen az előnév. Jenő Budapesten végezte iskoláit, bár állítólag végigbukdácsolta a város gimnáziumait, az építészet iránti fogékonysága korán megmutatkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Steindl Imre is tanították. Miután lediplomázott Hauszmann irodájában kezdett dolgozni, így többek között részt vett a Budavári Palota munkálataiban.
1905-ben a Műegyetem Ókori Építészettörténeti Tanszékére került, itt kezdetben tanársegédként, később adjunktusként 1923-ig oktatott. De nem mondott búcsút végleg a tanításnak, az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán egészen 1944-ig tanított.

Pártázatos motívumok - sgraffitók

A szecessziós, eklektikus és klasszicista stílusjegyeket mutató korai munkái után talált rá saját stílusára, tudatosan távolodva nagybátyja, Lechner Ödön formanyelvétől. Törekvéseit egyértelműen a modern építészet felé történő nyitás határozta meg. Mindemellett egész életében kutatta a magyar népi motívumkincset, amelyet ötvözött a felvidéki reneszánsz építészet pártázatos díszítőmotívumainak továbbgondolásával. A rá jellemző pártázatos szerkesztést a Hernád és Elemér utcai iskola, valamint a XI. kerületi Mészöly utcai lakóház mutatja leginkább. Az utcai homlokzatok sgraffitó díszítését felvidéki reneszánsz példák ihlették, ezeket a szepességi és Sáros vármegyei reneszánsz emlékeket azért találta leginkább követésre méltónak, mert úgy látta, hogy belőlük egy új nemzeti építőstílus indulhat ki.

Az "esztergomi bazilika" a Tisztiviselőtelepen

A Tisztviselőtelep az 1880-as években létesült, a korszak lakásínségének enyhítésére. 1887-ben kezdődött meg a kertvárosias jellegű lakásépítés a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete szervezésében. Érdekesség, hogy az egykori MÁVAG vezetőinek jelentős része is itt lakott, de Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő – is a telepen élt családjával. Az itt található kápolna rövidesen szűkössé vált, ezért 1900-ban létrehozták a templomalapot gyűjtő Szent István Fillér-egyesületet. A pénz kezdetben lassan gyűlt, majd a háború után el is értéktelenedett. Végül csak 1927-ben gyűlt össze annyi pénz, hogy pályázatot írjanak ki, amelyet ő nyert el. Külön érdekesség, hogy életművének legfontosabb alkotását eredetileg nagybátyja, Ödön tervezte volna, mert a korábbi, 1913-as pályázaton a neoromán stílusban megálmodott munkáját találták a legjobbnak. Mégis, a háború végeztével nem a korábbi terveket valósították meg, inkább újra pályáztattak.

1924-ben tették le a 600 m²-es bazilika alapkövét, majd 1931. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás az ekkor még Ferenc József-emléktemplomnak elnevezett bazilikát, amely elnevezés lassan kikopott a köztudatból, csak Rezső téri templomként emlegették. Az építésre mindössze 1,3 millió pengő állt rendelkezésre, így a hárommillióba kerülő tervből végül kimaradt a fűtési rendszer és a főbejárat szélfogója is.

A Magyarok Nagyasszonya-templom azonban egyedülálló abból a szempontból is, hogy öt kupolája van és kilenc bejárati ajtaja, valamint hat lépcsőháza. A klasszicizáló, empire (ún. palatinus) stílusban épült templom görögkereszt-alaprajzú épület. Az apszis mögött, a szabadban pedig az 1971-ben lebontott, Golgota téri keresztút két megmaradt stációja látható. A főoltáron a Magyarok Nagyasszonyának Jankovics Ferenc által készített szobra áll. A baloldali kereszthajót Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) alkotása, Lisieux-i Szent Teréz oltárképe zárja, az alatta látható festmény pedig ezzel a templommal a középpontban, a történelmi Magyarország templomai közül foglal magába néhányat, úgymint: Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed.

A külső és belső díszítések ősmagyar motívumok felhasználásával készültek. A templom falfestésének tervét neves művészek készítették, azonban pénz hiányában ez sohasem valósult meg.
Ekkor már egyre többet dolgozott fiával, ifj. Lechner Jenővel közösen, nagy sikerük volt például a XVIII. Eucharisztikus Kongresszus főoltára. Az 1930-as évek már nagyon rosszul látott, de ez nem zavarta tervezői működésében. Vázlatai alapján irodájának munkatársai vastag vonalakkal felhordták a terveket, ő azt nagyítóval végignézte, fejben összerakta, majd korrigálta azokat. A Képzőművészeti Főiskolára úgy járt be tanítani, hogy a borbélya elkísérte az autóbuszmegállóhoz, az Andrássy úton pedig a Főiskola portása várta, hogy átvezesse a kocsiúton. Az előadása alatt kivetített diákat már nem látta, de fejből tudta minden részletüket.
Ekkori munkái közé tartozott az 1936-ban tervei alapján újjáépített Bécsi kapu, valamint a remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, amit a modern egyházépítészet diadalaként is számon tartanak.

Az idősödő mester utolsó nagyobb munkái közé tartozott a Szent István-bazilika leégett kupolájának újjáépítése, ezután a tervezés helyett elméleti munkával foglalkozott, 1962-ben hunyt el.

TÉ

Forrás:

http://lechnerkozpont.hu/cikk/lechnerek-regen-es-ma-3

http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883

https://www.kozterkep.hu/3604/Kalvaria_es_staciok_Budapest_1971.html?ul

Ajánló

Időutazás a Nagykörúton

Egy építőmérnök grandiózus víziója és néhány vállalkozó túlságosan merész álma egy tervben testet öltve sokakat meggyőz és magával ragad, arra inspirálva őket, hogy tegyenek valamit a megvalósulásáért. A terv, amely szerint egy szedett-vedett földszintes házakkal, istállókkal és műhelyekkel tarkított város kerületeit palotasorokkal szegélyezett közlekedési útvonal kösse össze, amely fellendíti a város fejlődését, részben megvalósul. Ez a pesti Nagykörút inspiráló története.

Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileuma

2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja. A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából az itt következő virtuális kiállítással emlékezünk meg a nagy múltú intézményről.

Hild József – a reformkor klasszicista mestere

A hazánkban élt Hildek Csehországból származtak, a család szinte valamennyi férfi tagja jeleskedett az építőmesterség terén, de kétségtelen, hogy a legismertebb Hild József lett, aki tervezett épületeivel meghatározta a reformkori Pest arculatát, kár, hogy sokukban már nem gyönyörködhetünk. Édesapja korai halálával édesanyja örökölte apja mesterjogát, a fiatal Hild hivatalosan Hild Klára pallérosaként működött. Hogy milyen elfoglalt volt, jól mutatta, hogy mesterremekét csak huszonhét évvel később mutatta volna be – bár addigra a merev céhes szabályzás is enyhült –, végül életművére hivatkozva 1843-ban megkapta a mesterjogot. Ekkor már olyan épületek öregbítették nevét, mint a ma is álló Tänzer-ház, vagy a Lloyd-palota. Ezen a héten életművének legjelentősebb alkotásai elevenednek meg.

Erőmű kultúrára hangolva

A szocialista örökség „nehéz” örökség és nemcsak ipari szempontból. A megszűnt létesítmények után hagyott űrt betölteni, de még inkább új funkcióval megtölteni nemcsak nálunk jelent kihívást. Vannak követendő példák; Bécsben, ahol a Gasometer lakásokká alakítva él tovább, vagy Németországban a Ruhr-vidék, melynek sikerült áttérnie az iparról a kultúrára, hazánkban az egykori Ganz gyár helyén felépült Millenáris számít követendőnek. Úgy tűnik, hogy az egykori vasgyár bezárását követő 20 éves kálvária véget ért, az ózdiak újra birtokba vehetik a felújított Erőművet és Fúvógépházat, ha nem is a korábban megszokott módon.

Rómából szeretettel

Valaki szerelmesen érkezik, valaki pedig ott esik szerelembe, leginkább Rómába. Hogy mi az örök város titka? Egyszerre lüktető mégis olyan állandó. A levegője olyan lágy és súlyos, az emberre megmagyarázhatatlan éhség tör, hogy megismerje, vagy megkaparintson belőle valamennyit. Sokat mutat magából, mégis milyen keveset ad. Sőt, inkább elvesz, a szívedből egy kis darabot biztosan.

Lebontott emlékek, elvesztett épületek - megyeszékhelyek, kistelepülések

A korábbi cikk folytatásaként a fókuszt a budapesti épületekről és terekről átemelném a megyeszékhelyek és kisebb települések hányattatott sorsú épületeire, amiket ma már nem, vagy nem úgy láthatunk, ahogy azok 25, 50, 100, vagy annál is több éve felépültek. A cikkből kiderül, hogy mire nem emelhetjük fel tekintetünket, ha Győrben járunk, mire ébredtek a kecskemétiek 1911. július 8-án, és egy-egy példán keresztül bemutatásra kerül, hogy mit okozott a II. világháború Budapest határain kívül.

További tematikus virtuális kiállításaink