Lechnerekről - Kismarty-Lechner Jenő munkássága

"Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a Tisztviselőtelepen.” Ez a pár soros jellemzés az építészhallgatók vicclapjában a Megfagyott Muzsikusban jelent meg  Kismarty-Lechner Jenőről. A héten az ő munkásságával ismerkedhetnek meg.

Építészdinasztia - Lechner Ödön árnyéka

55029.jpgLechner Jenő – kinek Ödön keresztnevű nagybátyja az építészdinasztia legismertebb tagja – 1878-ban született. A Kismarty előnevet 1942-ben vette fel család, a visszaemlékezések szerint az első ismert Lechner ős Kismartonból származott, innen az előnév. Jenő Budapesten végezte iskoláit, bár állítólag végigbukdácsolta a város gimnáziumait, az építészet iránti fogékonysága korán megmutatkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Steindl Imre is tanították. Miután lediplomázott Hauszmann irodájában kezdett dolgozni, így többek között részt vett a Budavári Palota munkálataiban.
1905-ben a Műegyetem Ókori Építészettörténeti Tanszékére került, itt kezdetben tanársegédként, később adjunktusként 1923-ig oktatott. De nem mondott búcsút végleg a tanításnak, az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán egészen 1944-ig tanított.

Pártázatos motívumok - sgraffitók

A szecessziós, eklektikus és klasszicista stílusjegyeket mutató korai munkái után talált rá saját stílusára, tudatosan távolodva nagybátyja Lechner Ödön formanyelvétől. Törekvéseit egyértelműen a modern építészet felé történő nyitás határozta meg. Mindemellett egész életében kutatta a magyar népi motívumkincset, amelyet ötvözött a felvidéki reneszánsz építészet pártázatos díszítőmotívumainak továbbgondolásával. A rá jellemző pártázatos szerkesztést a Hernád és Elemér utcai iskola valamint a XI. kerületi Mészöly utcai lakóház mutatja leginkább. Az utcai homlokzatok sgraffitó díszítését felvidéki reneszánsz példák ihlették, ezeket a szepességi és Sáros vármegyei reneszánsz emlékeket azért találta leginkább követésre méltónak, mert úgy látta, hogy belőlük egy új nemzeti építőstílus indulhat ki.

Az "esztergomi bazilika" a Tisztiviselőtelepen

Rezs_tr0001.jpgA Tisztviselőtelep az 1880-as években létesült, a korszak lakásínségének enyhítésére. 1887-ben kezdődött meg a kertvárosias jellegű lakásépítés a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete szervezésében. Érdekesség, hogy az egykori MÁVAG vezetőinek jelentős része is itt lakott, de Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő is a telepen élt családjával. Az itt található kápolna rövidesen szűkössé vált, ezért 1900-ban létrehozták a templomalapot gyűjtő Szent István Fillér-egyesületet. A pénz kezdetben lassan gyűlt, majd a háború után el is értéktelenedett. Végül, csak 1927-ben gyűlt össze annyi pénz, hogy pályázatot írjanak ki, amelyet ő nyert el. Külön érdekesség, hogy életművének legfontosabb alkotását eredetileg nagybátyja Ödön tervezett volna, mert a korábbi 1913-as pályázaton a neoromán stílusban megálmodott munkáját találták a legjobbnak. Mégis, a háború végeztével, nem a korábbi terveket valósították meg, inkább újra pályáztattak.

Rezs_tr0020.jpg1924-ben tették le a 600 m²-es bazilika alapkövét, majd 1931. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Ekkor még Ferenc József-emléktemplomnak elnevezett bazilikát, amely elnevezés lassan kikopott a köztudatból, csak Rezső téri templomként emlegették. Az építésre mindössze 1,3 millió pengő állt rendelkezésre, így a hárommillióba kerülő tervből végül kimaradt a fűtési rendszer és a főbejárat szélfogója is.

A Magyarok Nagyasszonya-templom azonban egyedülálló abból a szempontból is, hogy öt kupolája van és kilenc bejárati ajtaja, valamint hat lépcsőháza. A klasszicizáló, empire (ún. palatinus) stílusban épült templom görögkereszt-alaprajzú épület. Az apszis mögött, a szabadban pedig az 1971-ben lebontott, Golgota téri keresztút két megmaradt stációja látható. A főoltáron a Magyarok Nagyasszonyának Jankovics Ferenc által készített szobra áll. A baloldali kereszthajót Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) alkotása, Lisieux-i Szent Teréz oltárképe zárja, az alatta látható festmény pedig ezzel a templommal a középpontban, a történelmi Magyarország templomai közül foglal magába néhányat úgymint: Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed.

Rezs_tr0025.jpg

A külső és belső díszítések ősmagyar motívumok felhasználásával készültek. A templom falfestésének tervét neves művészek készítették, azonban pénz hiányában ez sohasem valósult meg.
Ekkor már egyre többet dolgozott fiával, ifj. Lechner Jenővel közösen, nagy sikerük volt például a XVIII. Eucharisztikus Kongresszus főoltára. Az 1930-as évek már nagyon rosszul látott, de ez nem zavarta tervezői működésében. Vázlatai alapján irodájának munkatársai vastag vonalakkal felhordták a terveket, ő azt nagyítóval végignézte, fejben összerakta, majd korrigálta azokat. A Képzőművészeti Főiskolára úgy járt be tanítani, hogy a borbélya elkísérte az autóbuszmegállóhoz, az Andrássy úton pedig a Főiskola portása várta, hogy átvezesse a kocsiúton. Az előadása alatt kivetített diákat már nem látta, de fejből tudta minden részletüket.
Ekkori munkái közé tartozott az 1936-ban tervei alapján újjáépített Bécsi kapu, valamint a remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, amit a modern egyházépítészet diadalaként is számon tartanak.

Az idősödő mester utolsó nagyobb munkái közé tartozott a Szent István-bazilika leégett kupolájának újjáépítése, ezután a tervezés helyett elméleti munkával foglalkozott, 1962-ben hunyt el.

Forrás:

http://lechnerkozpont.hu/cikk/lechnerek-regen-es-ma-3

http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883

https://www.kozterkep.hu/3604/Kalvaria_es_staciok_Budapest_1971.html?ul

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!