Lechnerekről - Kismarty-Lechner Jenő munkássága

"Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a Tisztviselőtelepen.” Ez a pár soros jellemzés az építészhallgatók vicclapjában, a Megfagyott Muzsikusban jelent meg – Kismarty-Lechner Jenőről. A héten az ő munkásságával ismerkedhetnek meg.

Építészdinasztia - Lechner Ödön árnyéka

Lechner Jenő – kinek Ödön keresztnevű nagybátyja az építészdinasztia legismertebb tagja – 1878-ban született. A Kismarty előnevet 1942-ben vette fel a család, a visszaemlékezések szerint az első ismert Lechner ős Kismartonból származott, innen az előnév. Jenő Budapesten végezte iskoláit, bár állítólag végigbukdácsolta a város gimnáziumait, az építészet iránti fogékonysága korán megmutatkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Steindl Imre is tanították. Miután lediplomázott Hauszmann irodájában kezdett dolgozni, így többek között részt vett a Budavári Palota munkálataiban.
1905-ben a Műegyetem Ókori Építészettörténeti Tanszékére került, itt kezdetben tanársegédként, később adjunktusként 1923-ig oktatott. De nem mondott búcsút végleg a tanításnak, az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán egészen 1944-ig tanított.

Pártázatos motívumok - sgraffitók

A szecessziós, eklektikus és klasszicista stílusjegyeket mutató korai munkái után talált rá saját stílusára, tudatosan távolodva nagybátyja, Lechner Ödön formanyelvétől. Törekvéseit egyértelműen a modern építészet felé történő nyitás határozta meg. Mindemellett egész életében kutatta a magyar népi motívumkincset, amelyet ötvözött a felvidéki reneszánsz építészet pártázatos díszítőmotívumainak továbbgondolásával. A rá jellemző pártázatos szerkesztést a Hernád és Elemér utcai iskola, valamint a XI. kerületi Mészöly utcai lakóház mutatja leginkább. Az utcai homlokzatok sgraffitó díszítését felvidéki reneszánsz példák ihlették, ezeket a szepességi és Sáros vármegyei reneszánsz emlékeket azért találta leginkább követésre méltónak, mert úgy látta, hogy belőlük egy új nemzeti építőstílus indulhat ki.

Az "esztergomi bazilika" a Tisztiviselőtelepen

A Tisztviselőtelep az 1880-as években létesült, a korszak lakásínségének enyhítésére. 1887-ben kezdődött meg a kertvárosias jellegű lakásépítés a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete szervezésében. Érdekesség, hogy az egykori MÁVAG vezetőinek jelentős része is itt lakott, de Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő – is a telepen élt családjával. Az itt található kápolna rövidesen szűkössé vált, ezért 1900-ban létrehozták a templomalapot gyűjtő Szent István Fillér-egyesületet. A pénz kezdetben lassan gyűlt, majd a háború után el is értéktelenedett. Végül csak 1927-ben gyűlt össze annyi pénz, hogy pályázatot írjanak ki, amelyet ő nyert el. Külön érdekesség, hogy életművének legfontosabb alkotását eredetileg nagybátyja, Ödön tervezte volna, mert a korábbi, 1913-as pályázaton a neoromán stílusban megálmodott munkáját találták a legjobbnak. Mégis, a háború végeztével nem a korábbi terveket valósították meg, inkább újra pályáztattak.

1924-ben tették le a 600 m²-es bazilika alapkövét, majd 1931. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás az ekkor még Ferenc József-emléktemplomnak elnevezett bazilikát, amely elnevezés lassan kikopott a köztudatból, csak Rezső téri templomként emlegették. Az építésre mindössze 1,3 millió pengő állt rendelkezésre, így a hárommillióba kerülő tervből végül kimaradt a fűtési rendszer és a főbejárat szélfogója is.

A Magyarok Nagyasszonya-templom azonban egyedülálló abból a szempontból is, hogy öt kupolája van és kilenc bejárati ajtaja, valamint hat lépcsőháza. A klasszicizáló, empire (ún. palatinus) stílusban épült templom görögkereszt-alaprajzú épület. Az apszis mögött, a szabadban pedig az 1971-ben lebontott, Golgota téri keresztút két megmaradt stációja látható. A főoltáron a Magyarok Nagyasszonyának Jankovics Ferenc által készített szobra áll. A baloldali kereszthajót Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) alkotása, Lisieux-i Szent Teréz oltárképe zárja, az alatta látható festmény pedig ezzel a templommal a középpontban, a történelmi Magyarország templomai közül foglal magába néhányat, úgymint: Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed.

A külső és belső díszítések ősmagyar motívumok felhasználásával készültek. A templom falfestésének tervét neves művészek készítették, azonban pénz hiányában ez sohasem valósult meg.
Ekkor már egyre többet dolgozott fiával, ifj. Lechner Jenővel közösen, nagy sikerük volt például a XVIII. Eucharisztikus Kongresszus főoltára. Az 1930-as évek már nagyon rosszul látott, de ez nem zavarta tervezői működésében. Vázlatai alapján irodájának munkatársai vastag vonalakkal felhordták a terveket, ő azt nagyítóval végignézte, fejben összerakta, majd korrigálta azokat. A Képzőművészeti Főiskolára úgy járt be tanítani, hogy a borbélya elkísérte az autóbuszmegállóhoz, az Andrássy úton pedig a Főiskola portása várta, hogy átvezesse a kocsiúton. Az előadása alatt kivetített diákat már nem látta, de fejből tudta minden részletüket.
Ekkori munkái közé tartozott az 1936-ban tervei alapján újjáépített Bécsi kapu, valamint a remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, amit a modern egyházépítészet diadalaként is számon tartanak.

Az idősödő mester utolsó nagyobb munkái közé tartozott a Szent István-bazilika leégett kupolájának újjáépítése, ezután a tervezés helyett elméleti munkával foglalkozott, 1962-ben hunyt el.

TÉ

Forrás:

http://lechnerkozpont.hu/cikk/lechnerek-regen-es-ma-3

http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883

https://www.kozterkep.hu/3604/Kalvaria_es_staciok_Budapest_1971.html?ul

Ajánló

Kádár-kockák, a vidék panelházai

A kockaház, sátortetős ház vagy Kádár-kocka szinte minden település képét meghatározó háztípus; megtalálhatjuk kis falvaktól a fővárosig. Viszonylag rövid idő alatt vált építészeti tényezővé, egyben társadalomtörténeti mementóvá. A többnyire a hatvanas-hetvenes években épült „kockák” mára energetikailag elavultak és kellemetlen meglepetéseket rejthetnek, de egy teljes körű felújítás szinte újjá varázsolhatja a régi épületeket.

A középkor felhőkarcolói: gótikus katedrális-óriások

A középkorban a vastag falakkal való építkezés fő szerepe a nehéz tetőszerkezet megtartása volt, ami azzal a hátránnyal járt, hogy a viszonylag kisméretű ablakokon kevés természetes fény jutott be az épületekbe. Különös módon a fény szerepét előtérbe hozó gótikus építészeti újítások megvalósítását elsősorban nem a praktikai szempontok, hanem a teológiai nézetek, illetve a Jelenések könyvében található mennyei város leírásai inspirálták, amely szerint a világ végén egy olyan város száll alá a mennyből, ami a színes drágakövekkel díszített magas falak és aranyutak városa, ahol az isteni dicsőség ragyogása látható.

Kincses Kolozsvár

A „kincses Kolozsvár” kifejezés valószínűleg összefügg azzal, hogy Kolozsvár sokáig az erdélyi ötvösművészet központja volt, de alapvetően a város gazdagságára utal az elnevezés, amely elsősorban az Erdélyi Fejedelemség idején volt használatos. Nem véletlen, hiszen az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulása Kolozsvár virágkorának kezdetét is jelentette. A város sokrétű, gazdag történetének fontosabb eseményeit mi mutathatná be jobban, mint legfontosabb helyszíne és jelképe, a Főtér? Ennek a varázslatos helyszínnek a kialakulását és változásait követhetik nyomon legfrissebb helytörténeti válogatásunkban.

Így ünnepelt az ezeréves Magyarország

1896 vitathatatlanul a Millennium éve volt. Az egész ország lázban égett. Különleges és izgalmas események követték egymást, átadták a Vígszínházat, az Iparművészeti Múzeumot, de elkészült a Kisföldalatti, a Feszty körkép, sőt a Nagykörút a New York kávéházzal is. Szórakozásból sem volt hiány, Ős Budavárában, a korszak híres mulatójában, nemcsak az alkohol okozott mámoros pillanatokat, kalandvágyók pedig Louis Godard hőlégballonjából csodálhatták meg az urbanizálódó Budapestet. A galériánkban szerepel teljes pompájában, a Közlekedési Múzeum, József főherceg pavilonja és az Iparcsarnok is, mely bár már nem látható, alapjait és padlózatát felhasználták, így egészen 2015-ig Budapest híres ifjúsági szabadidőközpontja működött a helyén. De nemcsak a főváros ünnepelt. Az ezredéves ünnepségek keretében hét, államalapítás szempontjából jelentős helyen emeltek emlékművet, ilyen volt például Zimony, Brassó és Pannonhalma is.

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.

Párizsban még nem járt az ősz

A szerelem városa, a fény városa, a divat Mekkája megannyi jelzővel illethetjük Párizst. Bár minden út Rómába vezet, egyszer mindenki el akar jutni Párizsba. Így teszünk mi is, betérünk a Notre-Dame-ba, lenézünk az Eiffel-toronyból és megcsodáljuk a Mona Lisát.

További tematikus virtuális kiállításaink