Atomrakéták készenlétben: a hidegháború kulcsfigurái és legveszélyesebb helyzetei

Igaz, hogy többen – Truman elnök, George Marshall, és Eisenhower – is fontos szereplői voltak a hidegháborúnak, de e történet igazi kulcsfigurája és főszereplője mégis egyetlen személy: Nyikita Hruscsov. Főként neki köszönhető a hidegháborús helyzet kialakulása és súlyossá válása, egyrészt, mert az ő reformjai által vált a Szovjetunió gazdaságilag és hadászatilag is igazán meghatározóvá, másrészt azért, mert a kiszámíthatatlan és labilis mentalitásával ellehetetlenítette a diplomáciai kapcsolatokat és védekező helyzetbe kényszerítette a nyugati nagyhatalmak vezetőit.

A berlini fal atyja: Hruscsov

Konf_beke_vedelmeben_1o.jpgA kettéosztott Berlin esetében a kommunisták számára az egyik fő problémát a polgári emigrálás gyakorivá válása, a „szökések” jelentették. Az 1950-es években volt olyan év, amikor már a 300.000 főt is meghaladta a Kelet-Németországból emigrálók száma. A keletnémetek Hruscsovtól vártak megoldást, de az ő számára Berlin idővel egyre inkább teherré vált. Azt akarta elérni, hogy a nyugati nagyhatalmak katonái kivonuljanak Németország nyugati részéből és így az függetlenné váljon. A helyzet pattanásig feszült, amikor 1961 októberében erőfitoktatásként amerikai és szovjet tankok kerültek egymással szembe a Charlie nevű katonai ellenőrzőpontnál, majd Hruscsov elrendelte a cárbomba tesztelését is, ami közel négyezerszer volt erősebb annál a bombánál, amit Hirosimára dobtak le az amerikaiak. A Nyugat-Németországba irányuló emigrációs kedvet feltehetőleg nagyban növelte, hogy ott – a keleti résszel ellentétben – egyre csak nőtt az életszínvonal. Ennek egyik oka a nyugat-németek sikeres adócsökkentő politikája, másrészt a Marshall-terv volt, amelynek eredeti célja nem a nyugat és kelet közötti életszínvonal-verseny kiélezése, hanem a nyugati oldalon a baloldali szélsőségek megerősödésének elhárítása volt.

22_b.jpgAnnak ellenére, hogy a nyugat egyértelműen sikeresebb volt mind életszínvonal, mind gazdasági teljesítmény tekintetében, Hruscsov őszintén hitt benne, hogy a kommunizmus a legjobb rendszer, és ennek mindig hangot is adott, sőt úgy gondolta, ezt a gyakorlatban is be kell bizonyítania:

„Vessük össze a kimutatásainkat, hogy láthassák, hogyan élnek azok, akiket önök a kommunizmus rabszolgáinak neveznek. (…) Nézzék meg a saját szemükkel. Hamarosan jobban fogunk élni, mint mindenki más. Erről én kezeskedem önöknek!” – 1959. Hruscsov

KF_2005_100_2.jpg

Kommunista propagandaanyagok, kalapács és sarló, Lenin, Brezsnyev és Kádár fotói a budapesti Corvin Áruház kirakatában 1977-ből - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

A hidegháború legfőbb oka: a provokatív Hruscsov 

A szemtanúk beszámolói szerint, amerikai útja során Hruscsov bőbeszédű, hangos, dühös és provokatív volt, többek között az is felháborította, hogy tüntetnek ellene.  

„Amerika csak ennyire képes? Mióta is függetlenek? Mindössze 150-éve? És csak itt tartanak? Mi 42-éve vagyunk függetlenek! De 7-éven belül egy szinten leszünk. Ha pedig majd lehagyjuk önöket, akkor majd integetünk, hogy viszlát” – 1959. Hruscsov

KF_F_71_223_1_01_11_3o_a.jpg

Kádár János és Nyikita Hruscsov - Fényképalbum, 1960 - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Kifakadásait világszerte döbbenet fogadta, a nemzetközi sajtó Nyikita hurrikánként írt róla. Hruscsov Amerikában – úgy tűnt – igyekezett minél többet megtudni a demokráciáról és az ottani rendszerről. Megkérdezte Eisenhowert, hogy miért nem indul harmadszor is az elnökválasztáson. Azt felelte, azért, mert az alkotmány tiltja. Mire Hruscsov közölte: „Ne vicceljen, hiszen átírhatja az alkotmányt, ha akarja. Az amerikaiak megválasztanák, mert szeretik!”

A kubai rakétaválság felelőse: Hruscsov 

1962-ben Hruscsov meggondolatlanul 40 ezer katonát és 42 közepes hatótávolságú rakétát küldött Kubába. Válaszul Amerika harckészültséget rendelt el. Kuba az lehetett volna a szovjetek számára, mint ami nyugat Berlin volt az amerikaiaknak: egy kicsi, alapvetően haszontalan, de stratégiailag fontos földterület az ellenség területéhez közel. Ezért ijedtek meg az amerikaiak, amikor Hruscsov rakétákat küldött oda. 

„42-rakétát küldtünk Kubába. Ennyi bőven elég lett volna ahhoz, hogy háborút robbantsunk ki. Ezekkel a rakétákkal megsemmisítettük volna Chicago-t és New-York-ot. Nagy veszélyt jelentettünk Amerikára nézve, amely még sohasem állt ennyire közel a pusztuláshoz.” – 1966. Hruscsov 

Technika_Lenin_tjn_2o_haj.jpg

Szovjet hadihajók a tengeren - Technika Lenin Útján - Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, PDM

Mint az elefánt a porcelánboltban: a botrányba fulladt ENSZ találkozó

1960 szeptemberében Hruscsov szitkozódva és kiabálva érkezett New-Yorkba, hogy az ENSZ tagjaival tárgyaljon. Az esemény egyik felejthetetlen pillanata az volt, amikor néhány szemtanú állítása szerint Hruscsov levette a cipőjét és dühében az asztalt ütötte vele. Egy másik alkalommal a német újságírók is felbosszantották:

„Tudom, hogy Adenauer kancellár küldte ide azokat, akiket nem öltünk meg Sztálingrádnál. Ők is azért jöttek a Szovjetunióba, hogy fújjoljanak a határainkra. De mi lecsaptunk rájuk és nem nyugodtunk, amíg mind a földalá nem kerületek. (…) Nem pusztítottuk el mindannyijukat Sztálingrádban (…) de ha tovább folytatják és támadni próbálnak, úgy visszavágunk, hogy többé nem tudnak majd fújjolni.” – 1960. Hruscsov 

Hruscsovnak köszönhetjük a hidegháborút, de kinek köszönhetjük Hruscsovot?

Mivel az így kialakult feszült diplomáciai légkörben a berlini válság diplomatikus úton történő megoldása lehetetlenné vált, végül Hruscsov, jobb ötlet híján, beleegyezett a berlini fal felépítésébe. Az, hogy Hruscsov kommunikációjának oroszlánrésze volt a hidegháború kialakulásában egyértelmű, és az is, hogy egyáltalán nem volt érzéke a diplomáciához, de kérdés, hogy akkor hogyan lehetséges egyáltalán az, hogy ilyen magas pozícióba kerülhetett, ha ennyire alkalmatlan volt e feladat ellátására? Ennek részben az volt az oka, hogy Hruscsov alapvetően iskolázatlan volt, aki paraszt-családban nőtt fel, de szerencséjére a sztálinizmus hívei támogatták a képzetlen paraszt, illetve az egyszerű munkásemberek hatalomra kerülését.

KF_F_71_223_1_01_11_4o.jpg

Kádár János és Nyikita Hruscsov - Fényképalbum, 1960 - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND 

Technika_Lenin_tjn_6o_r.jpg

Az űrverseny is a hidegháború része volt. A képen Gagarin látható a Technika Lenin Útján című kiadvány egyik oldalán - Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, PDM

Technika_Lenin_tjn_3o_hadihaj_foldk_t.jpg

Szovjet hadihajók a Földközi-tengeren - Technika Lenin Útján - Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, PDM

Majdnem bekövetkezett az atom-apokalipszis!

Technika_Lenin_tjn_2o_vezetofulke.jpg

A hidegháború egyik legveszélyesebb helyzete, amely az összes többin túltesz, az Able Archer 83 nevű NATO-hadgyakorlat volt, amely olyannyira hitelesre sikerült, hogy a szovjetek megelőző atomcsapáson gondolkodtak, mert – a lehallgatott rádióadások, és egyéb hírszerzési információk alapján – azt gondolták, hogy nem csak hadgyakorlatról, hanem egy valódi támadás előkészítéséről van szó. 

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!