A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

Zsoltárok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

Zsoltárok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

726777_Beirva_az_elet_konyvebe.jpgHa egy gyűjteményben előfordulnak 18. századi későbarokk, rokokó metszetek, akkor szinte biztos, hogy több lap alján is szerepelni fog a Klauber Cath. jelzet. A művészettörténészek sokáig egy rejtélyes női rézmetsző, Catharina Klauber szerzőségét sejtették a rövidítés mögött, akiről azonban semmiféle történelmi adat nem állt rendelkezésre. Az 1920-as évekre azonban a kutatók már teljes konszenzusra jutottak azzal kapcsolatban, hogy a szignatúra mögött az augsburgi Klauber fivérek: Joseph Sebastian (1710-1768) és Johann Baptist Klauber (1712-1787) metszetkiadó vállalkozása rejtőzik, amelyben a Cath. rövidítés egyszerűen a műhely katolikus voltára utal, amellyel a többnyire protestáns vallású metszők között igyekeztek katolikus megrendelőket, patrónusokat szerezni. Az önpromóció olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy vállalkozásuk Európa legkeresettebb, legtöbbet foglalkoztatott, katolikus témájú metszeteket, szentképeket kiadó műhelyévé vált.

725413_Nagy_Szent_Gertrud.jpgJoseph Sebastian Klauber előbb Melchior Rein tanítványa volt Augsburgban, majd Johann Georg Wille-hez ment tanulni Párizsba, később pedig Anton Birckhartnál is dolgozott Prágában. Szülővárosába visszatérve Johann Andreas Pfeffel mellett számos mezzotinto tézislapot is készített. Öccse, Johann Baptist az idősebb Johann Heinrich Störklinnél sajátította el a rézmetszés mesterségét, aki mellett elsősorban vallásos grafikai lapokat: szentek és katolikus méltóságok portréit, kegyképeket, szentképeket és bibliai jeleneteket ábrázoló metszetek kivitelezésével foglalkozott. A Klauber fivérek 1737/38-ban Gottfried Bernhard Göz-cel alapítottak közös metszetkiadó vállalkozást Augsburgban. Első jelentős projektjük egy szentek életét illusztráló metszetsorozat volt, amely Annus dierum Sanctorum címen több kiadást is megért. Az első kiadáshoz Göz készítette az előrajzokat, a terveket, amelyeket aztán a Klauber fivérek metszettek rézbe. 1737 és 1742 között közösen dolgoztak a több mint 360 grafikai lap elkészítésén. Később a Klauber testvérek immár önállóan újratervezték és újból kiadták a sorozatot. Gottfried Bernhard Göz és a Klauber fivérek magyar szenteket ábrázoló metszetei korábbi virtuális kiállításunkban tekinthetők meg.

726573_Jezus_Szent_Szivenek_tisztelete.jpg1740-től a Klauber testvérek önállósultak és J. u. J. K. [Joseph und Johann Klauber], illetve Fratres K. Cath. [Fratres Klauber Catholici] néven hoztak létre metszetkiadó vállalatot. Nem sokkal később Joseph Sebastian és Johann Baptist is elnyerte a trieri és pfalzi választófejedelemség, illetve az augsburgi hercegérsek és a kempteni hercegapát udvari rézmetszője címet, így számos portrét is készítettek világi és egyházi vezetőkről, illetve azok családtagjairól. Emellett azonban műhelyük ontotta magából a különböző céllal készült, különféle méretű és minőségű sokszorosított grafikai lapokat, a kevésbé színvonalas, egyszerű kézműves terméknek tekinthető szentképektől, zarándokképektől kezdve a szentek életét, a Szentírást, a loretói litániát és egyéb katolikus témákat illusztráló sorozatokon át az igen magas technikai kivitelezésű és művészi igényű, nagyméretű mezzotintokig, illetve tézislapokig.

716696_Kalazanci_Szent_Jozsef.jpgFinom, elegáns, rokokó díszítésű, keretezésű metszeteik igen kreatív, játékos módon megannyi jelenetet, ikonográfiai elemet képesek magukba sűríteni. Grafikai lapjaik igen mozgalmasak, „sűrű szövésűek”, ugyanakkor a mesteri kompozíciónak, ötletes keretezésnek köszönhetően úgy merülhetünk bele a részletekbe, úgy veszhetünk el a böngészésükben, hogy egészében mégis dekoratívak, harmonikusak, kiegyensúlyozottak maradnak.
Érdemes kinagyítani például a Kalazanci Szent József szentté avatása alkalmából készített metszetüket, ahol egyetlen, kis méretű, 9x15 cm-es grafikai lapon próbálták megjeleníteni a piarista rendalapító attribútumait, csodáit, gyakorlatilag a teljes életművét.

 

Grandiózus és látványos vállalkozás volt a „Klauber-Biblia” néven emlegetett, Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti… (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments…) címen több kiadást is megélt, először 1748-ban megjelent, a Szentírást 100 grafikai lapon illusztráló metszetsorozatuk, amely sokszor egyetlen, kb. 315x210 mm-es fólión igyekezett összefoglalni egy vagy akár több szentírási könyv tartalmát. Szinte lehetetlen leírni egy ilyen lap gazdagságát: a táj és az építészet, az emberek, az állatok, a növények és a korabeli tárgyak lenyűgöző, túlburjánzó kavalkádját, miközben a különböző jeleneteket általában az adott könyvhöz kapcsolódó motívumok keretezik. Így a Zsoltárok könyvét megjelenítő metszeten például a 18. századi hangszerek arzenálját csodálhatjuk, míg a Makkabeusok második könyvének ábrázolásánál, a hét testvér vértanúsága kapcsán a korabeli kínzóeszközök garmadájától borzonghatunk.

A Makkabeusok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kötetből

A Makkabeusok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kötetből – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

722103_Szuz_Maria_mint_Lelki_Edeny.jpgA Klauber fivérek azonban amellett, hogy brilliánsan tudtak harmonikusan, ötletesen összetömöríteni nagyszabású jeleneteket, életműveket vagy szentírási könyveket, az is előfordult, hogy egy-egy apró motívumot, kifejezést bontottak ki, ábrázoltak igen gazdagon. Ez történt a loretói litánia illusztrálása alkalmával, ahol Ulrich Probst jezsuita szerzetes koncepciója (és valószínűleg Gottfried Bernhard Göz előrajzai) alapján egy 56 lapból álló sorozatot készítettek Szűz Mária különböző, a litániában elhangzó invokációihoz, megszólításaihoz.
A sorozat először 1749-ben jelent meg Franz Xaver Dorn kísérő szövegeivel, de a 18. század második felében, illetve még a 19. század folyamán is számos újabb kiadást, átdolgozást élt meg.

A Klauber fivérek katolikus metszetkiadó vállalkozásának az volt a különlegessége, hogy független művészeket, rézmetszőket is foglalkoztatott. Maga a testvérpár, Joseph Sebastian és Johann Baptist Klauber egy olyan rézmetsző (vésnök) – kiadó típust alkottak, amely általában tervezéssel kevésbé foglalkozott, alapvetően más művészek invenciója, rajzai alapján végezte a metszetek kivitelezését, amelyeket aztán publikáltak és értékesítettek. 1770-ben még egy terjedelmes vásárlási katalógust is kiadtak Novus Catalogus Imaginum címen.726530_Xaveri_Szent_Ferenc_es_Regis_Szent_Ferenc.jpg Több sokszorosított grafikai lapjuk, metszetsorozatuk esetében például Gottfried Bernhard Göz vagy Johann Wolfgang Baumgartner volt az inventor, illetve a rajzoló. De a lenyűgöző, 100 gyönyörű metszetet tartalmazó „Klauber-Biblia” esetében sem ők voltak valószínűleg a tervezők, hanem Johann Adam Stockmann invenciója alapján dolgozhattak. Sok esetben azonban nem lehet tudni, hogy mely rajzoló is húzódott meg a Klauber fivérek által kiadott metszetek hátterében. Hasonlóan problematikus kérdés, hogy az egyes nyomatok esetében a két testvér miként osztotta fel egymás között a munkafolyamatokat. Az azonban biztos, hogy egy olyan erős brand-et hoztak létre a 18. század közepén, ami egész Európában ismertté és keresetté tette metszetkiadó vállalkozásukat, amely egyúttal a keresztény ikonográfia, szentképkiadás rokokó megújítójává is vált.

Borbás Péter
Piarista Múzeum
múzeumvezető

Források:

  • Gugitz, Gustav: Das kleine Andachtsbild in den österreichischen Gnadenstätten. In Darstellung, Verbreitung und Brauchtum nebst einer Ikonographie. Ein Beitrag zur Geschichte der Graphik, Brüder Hollinek, Bécs, 1950, 11-13.
  • Hämmerle, Albert: Klauber, Augsburger Stecher- und Verlegerfamilie. In: Hans Vollmer (Hrsg.): Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. Band 20: Kaufmann–Knilling. E. A. Seemann, Leipzig 1927, S. 411–414
  • Ruck, Germaid – Sapcenko, Julija: Klauber in Allgemeines Künstlerlexikon: die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, Band 80, De Gruyter, Berlin, 2014, 390-392.
  • Stoll, Peter: Die Bilderbibel der brüder Jospeh Sebastian und Johann Baptist Klauber, Opus Augsburg, 2007 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/565/file/Stoll_Klauber_Bilderbibel.pdf
  • Stoll, Peter: The Imperial City of Augsburg and the Printed Image in the 17th and 18th Centuries, OPUS Augsburg, 2016 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/3705/file/Stoll_empire_of_prints.pdf
  • Stoll, Peter: Zweites Augsburger Rokoko: Die Lauretanische Litanei der Brüder Klauber und ihre Rezeption in Frankreich, Universitätsbibliothek, Augsburg 2013 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/2362/file/Stoll_Klauber.pdf
  • Sylvester, Ruth: Ein Zentrum graphischer Andachtsbildproduktion im 18. Jahrhundert. Der Verlag der Gebrüder Klauber in Augsburg in Beer, Manuela – Rehm, Ulrich (hrsg.): Das kleine Andachtsbild. Graphik vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Auswahlkatalog, Georg Olms, Hildesheim-Zürich-New York, 2004, 43-51.

 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!