A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

Zsoltárok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

Ha egy gyűjteményben előfordulnak 18. századi későbarokk, rokokó metszetek, akkor szinte biztos, hogy több lap alján is szerepelni fog a Klauber Cath. jelzet. A művészettörténészek sokáig egy rejtélyes női rézmetsző, Catharina Klauber szerzőségét sejtették a rövidítés mögött, akiről azonban semmiféle történelmi adat nem állt rendelkezésre. Az 1920-as évekre azonban a kutatók már teljes konszenzusra jutottak azzal kapcsolatban, hogy a szignatúra mögött az augsburgi Klauber fivérek: Joseph Sebastian (1710-1768) és Johann Baptist Klauber (1712-1787) metszetkiadó vállalkozása rejtőzik, amelyben a Cath. rövidítés egyszerűen a műhely katolikus voltára utal, amellyel a többnyire protestáns vallású metszők között igyekeztek katolikus megrendelőket, patrónusokat szerezni. Az önpromóció olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy vállalkozásuk Európa legkeresettebb, legtöbbet foglalkoztatott, katolikus témájú metszeteket, szentképeket kiadó műhelyévé vált.

Joseph Sebastian Klauber előbb Melchior Rein tanítványa volt Augsburgban, majd Johann Georg Wille-hez ment tanulni Párizsba, később pedig Anton Birckhartnál is dolgozott Prágában. Szülővárosába visszatérve Johann Andreas Pfeffel mellett számos mezzotinto tézislapot is készített. Öccse, Johann Baptist az idősebb Johann Heinrich Störklinnél sajátította el a rézmetszés mesterségét, aki mellett elsősorban vallásos grafikai lapokat: szentek és katolikus méltóságok portréit, kegyképeket, szentképeket és bibliai jeleneteket ábrázoló metszetek kivitelezésével foglalkozott. A Klauber fivérek 1737/38-ban Gottfried Bernhard Göz-cel alapítottak közös metszetkiadó vállalkozást Augsburgban. Első jelentős projektjük egy szentek életét illusztráló metszetsorozat volt, amely Annus dierum Sanctorum címen több kiadást is megért. Az első kiadáshoz Göz készítette az előrajzokat, a terveket, amelyeket aztán a Klauber fivérek metszettek rézbe. 1737 és 1742 között közösen dolgoztak a több mint 360 grafikai lap elkészítésén. Később a Klauber testvérek immár önállóan újratervezték és újból kiadták a sorozatot. Gottfried Bernhard Göz és a Klauber fivérek magyar szenteket ábrázoló metszetei korábbi virtuális kiállításunkban tekinthetők meg.

1740-től a Klauber testvérek önállósultak és J. u. J. K. [Joseph und Johann Klauber], illetve Fratres K. Cath. [Fratres Klauber Catholici] néven hoztak létre metszetkiadó vállalatot. Nem sokkal később Joseph Sebastian és Johann Baptist is elnyerte a trieri és pfalzi választófejedelemség, illetve az augsburgi hercegérsek és a kempteni hercegapát udvari rézmetszője címet, így számos portrét is készítettek világi és egyházi vezetőkről, illetve azok családtagjairól. Emellett azonban műhelyük ontotta magából a különböző céllal készült, különféle méretű és minőségű sokszorosított grafikai lapokat, a kevésbé színvonalas, egyszerű kézműves terméknek tekinthető szentképektől, zarándokképektől kezdve a szentek életét, a Szentírást, a loretói litániát és egyéb katolikus témákat illusztráló sorozatokon át az igen magas technikai kivitelezésű és művészi igényű, nagyméretű mezzotintokig, illetve tézislapokig.

Finom, elegáns, rokokó díszítésű, keretezésű metszeteik igen kreatív, játékos módon megannyi jelenetet, ikonográfiai elemet képesek magukba sűríteni. Grafikai lapjaik igen mozgalmasak, „sűrű szövésűek”, ugyanakkor a mesteri kompozíciónak, ötletes keretezésnek köszönhetően úgy merülhetünk bele a részletekbe, úgy veszhetünk el a böngészésükben, hogy egészében mégis dekoratívak, harmonikusak, kiegyensúlyozottak maradnak.
Érdemes kinagyítani például a Kalazanci Szent József szentté avatása alkalmából készített metszetüket, ahol egyetlen, kis méretű, 9x15 cm-es grafikai lapon próbálták megjeleníteni a piarista rendalapító attribútumait, csodáit, gyakorlatilag a teljes életművét.

Grandiózus és látványos vállalkozás volt a „Klauber-Biblia” néven emlegetett, Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti… (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments…) címen több kiadást is megélt, először 1748-ban megjelent, a Szentírást 100 grafikai lapon illusztráló metszetsorozatuk, amely sokszor egyetlen, kb. 315x210 mm-es fólión igyekezett összefoglalni egy vagy akár több szentírási könyv tartalmát. Szinte lehetetlen leírni egy ilyen lap gazdagságát: a táj és az építészet, az emberek, az állatok, a növények és a korabeli tárgyak lenyűgöző, túlburjánzó kavalkádját, miközben a különböző jeleneteket általában az adott könyvhöz kapcsolódó motívumok keretezik. Így a Zsoltárok könyvét megjelenítő metszeten például a 18. századi hangszerek arzenálját csodálhatjuk, míg a Makkabeusok második könyvének ábrázolásánál, a hét testvér vértanúsága kapcsán a korabeli kínzóeszközök garmadájától borzonghatunk.

A Makkabeusok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kötetből – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

A Klauber fivérek azonban amellett, hogy brilliánsan tudtak harmonikusan, ötletesen összetömöríteni nagyszabású jeleneteket, életműveket vagy szentírási könyveket, az is előfordult, hogy egy-egy apró motívumot, kifejezést bontottak ki, ábrázoltak igen gazdagon. Ez történt a loretói litánia illusztrálása alkalmával, ahol Ulrich Probst jezsuita szerzetes koncepciója (és valószínűleg Gottfried Bernhard Göz előrajzai) alapján egy 56 lapból álló sorozatot készítettek Szűz Mária különböző, a litániában elhangzó invokációihoz, megszólításaihoz.
A sorozat először 1749-ben jelent meg Franz Xaver Dorn kísérő szövegeivel, de a 18. század második felében, illetve még a 19. század folyamán is számos újabb kiadást, átdolgozást élt meg.

A Klauber fivérek katolikus metszetkiadó vállalkozásának az volt a különlegessége, hogy független művészeket, rézmetszőket is foglalkoztatott. Maga a testvérpár, Joseph Sebastian és Johann Baptist Klauber egy olyan rézmetsző (vésnök) – kiadó típust alkottak, amely általában tervezéssel kevésbé foglalkozott, alapvetően más művészek invenciója, rajzai alapján végezte a metszetek kivitelezését, amelyeket aztán publikáltak és értékesítettek. 1770-ben még egy terjedelmes vásárlási katalógust is kiadtak Novus Catalogus Imaginum címen. Több sokszorosított grafikai lapjuk, metszetsorozatuk esetében például Gottfried Bernhard Göz vagy Johann Wolfgang Baumgartner volt az inventor, illetve a rajzoló. De a lenyűgöző, 100 gyönyörű metszetet tartalmazó „Klauber-Biblia” esetében sem ők voltak valószínűleg a tervezők, hanem Johann Adam Stockmann invenciója alapján dolgozhattak. Sok esetben azonban nem lehet tudni, hogy mely rajzoló is húzódott meg a Klauber fivérek által kiadott metszetek hátterében. Hasonlóan problematikus kérdés, hogy az egyes nyomatok esetében a két testvér miként osztotta fel egymás között a munkafolyamatokat. Az azonban biztos, hogy egy olyan erős brand-et hoztak létre a 18. század közepén, ami egész Európában ismertté és keresetté tette metszetkiadó vállalkozásukat, amely egyúttal a keresztény ikonográfia, szentképkiadás rokokó megújítójává is vált.

Borbás Péter
Piarista Múzeum
múzeumvezető

Források:

Gugitz, Gustav: Das kleine Andachtsbild in den österreichischen Gnadenstätten. In Darstellung, Verbreitung und Brauchtum nebst einer Ikonographie. Ein Beitrag zur Geschichte der Graphik, Brüder Hollinek, Bécs, 1950, 11-13.
Hämmerle, Albert: Klauber, Augsburger Stecher- und Verlegerfamilie. In: Hans Vollmer (Hrsg.): Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. Band 20: Kaufmann–Knilling. E. A. Seemann, Leipzig 1927, S. 411–414
Ruck, Germaid – Sapcenko, Julija: Klauber in Allgemeines Künstlerlexikon: die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, Band 80, De Gruyter, Berlin, 2014, 390-392.
Stoll, Peter: Die Bilderbibel der brüder Jospeh Sebastian und Johann Baptist Klauber, Opus Augsburg, 2007 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/565/file/Stoll_Klauber_Bilderbibel.pdf
Stoll, Peter: The Imperial City of Augsburg and the Printed Image in the 17th and 18th Centuries, OPUS Augsburg, 2016 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/3705/file/Stoll_empire_of_prints.pdf
Stoll, Peter: Zweites Augsburger Rokoko: Die Lauretanische Litanei der Brüder Klauber und ihre Rezeption in Frankreich, Universitätsbibliothek, Augsburg 2013 – URL: https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/2362/file/Stoll_Klauber.pdf
Sylvester, Ruth: Ein Zentrum graphischer Andachtsbildproduktion im 18. Jahrhundert. Der Verlag der Gebrüder Klauber in Augsburg in Beer, Manuela – Rehm, Ulrich (hrsg.): Das kleine Andachtsbild. Graphik vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Auswahlkatalog, Georg Olms, Hildesheim-Zürich-New York, 2004, 43-51.

Ajánló

G. B. Göz és magyar szentek augsburgi metszetábrázolásai

A 18. századi metszetkiadás egyik legjelentősebb Közép-európai fellegvára Augsburg volt, nem csoda hát, hogy számos, magyar szentet ábrázoló grafikai lap is itt látott napvilágot. A városban több olyan családi rézmetsző dinasztia (Kilian, Küsel, Rugendas, Heiss, Klauber) jött létre, amelyek generációkon át fejlesztették technikájukat és gazdagították a művészet formakincsét. De a metszetek iránti kereslet akár olyan jeles freskó- és olajképfestőket is a sokszorosított grafikai eljárás felé fordíthatott, mint pl. Gottfried Bernhard Göz. Virtuális kiállításunk a művész Piarista Múzeumban található metszetei mellett a vele együtt dolgozó augsburgi mesterek magyar szenteket ábrázoló szentképeit is bemutatja.

Isteni „vakcinák” – A 18. századi népi vallásosság csodás emlékei

Már hónapok óta a figyelem középpontjában áll, hogy országos- és világviszonylatban milyen új vakcinákat fejlesztenek, melyek nyertek hivatalos engedélyt, illetve mely típusú védőoltásokból érkezett éppen szállítmány hazánkba. A Piarista Múzeum virtuális kiállítása a gyűjteményében őrzött különleges emlékanyagon keresztül egy olyan korból szeretne kis ízelítőt adni, amelyben az emberek még nem bízhattak a modern orvostudományban vagy a professzionális gyógyszeriparban, ahol nem léteztek még védőoltások.

Kőre rajzolt portrék – Barabás Miklós litográfiái a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteményében

A fotográfia térhódítása előtt megfizethetőségének és a metszeteknél finomabb, szabadabb, valósághűbb ábrázolásmódjának köszönhetően az 1840-1850-es években a litográfia, a kőrajz vált a portrékészítés legelterjedtebb technikájává, amelynek egyik legjelentősebb hazai képviselője Barabás Miklós (1810-1898) volt, akinek 31 litografált portréját őrzi a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteménye.

Érték vagy sallang?

Gyakran felmerül a vád művészi alkotásokkal szemben, miszerint „szép és jó, de nem lehetett volna másra, hasznosabbra költeni a ráfordított pénzt?”. A 19. század második felében is terítékre került ez a kérdés az egyébként igen magas művészi értéket képviselő és kuriózumnak számító emlékérmek kapcsán, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók körében. Virtuális kiállításunkkal ezúttal a Piarista Múzeum gyűjteményében található vándorgyűlési emlékérmeket és egy – a társaság által kiadott – jutalomérmet szeretnénk bemutatni.

A koronáról másképp: Szűz Mária, a Kegyes Iskolák Királynéja

A Piarista Múzeum digitális kamarakiállítása a gyűjteményben őrzött különféle Szűz Mária-ábrázolásokból nyújt egy kis reprezentatív válogatást. A barokk kori, 17-18. századi metszeteken egyrészt Mária életéből vett jelenetek, másrészt a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, illetve a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobor-másolatai jelennek meg.

Darnay Kálmán dolgozószobájában

Egy régi, kicsit megfakult, fekete-fehér fotó, mely mesél az emberről és tárgyairól. A fényképen Darnay Kálmán látható. A fotó a dolgozószobájában készült az íróasztalánál. Íróasztalának tárgyai, mind-mind szívének kedves dokumentumai és rekvizitumai, melyek a Kisfaludy Sándor Emlékház állandó kiállításában megtekinthetők.

További tematikus virtuális kiállításaink