Természetrajz egykor

A természetrajz az úgynevezett állattan, a növénytan, az ásvány és kőzettan, továbbá az őslénytan tudományterületek közös megnevezése volt a 18. és 19. században, és főként a megfigyeléseken alapuló ismeretek összegyűjtéséből, rendszerezéséből és ismertetéséből állt. Miután a 20. században a kísérleteken alapuló tudományok felvirágzását követően a természetrajz kifejezés ódivatúvá vált, helyét a „természettudomány” megnevezés vette át. E heti kiállításunkban a régi idők – természetrajz tárgykörébe tartozó – műveinek idézetei és illusztrációi közül válogattunk.

Az állatok, mint „lelkes teremtmények”

Ec_462_135_b.jpgAz ókorban a természettudomány alapvetően bármit magába foglalt, ami a természettel kapcsolatos.  A középkori természettudomány-tanulmányok egyik fő jellemzője pedig az volt, hogy főként különféle szövegek tanulmányozásából állt. A megfigyelés, a szemléltetőábrák és az önálló tanulmányozás szerepének előtérbe kerülése hívta életre a természetrajz megjelenését, amely igaz ugyan, hogy az idők folyamán sokat fejlődött, de a teológiai magyarázatoktól sokáig nem vált külön. Így tanai közt még az 1800-as évek közepén is találhatunk teológiai magyarázatokat:  

 „Mindazt, amit a teremtő Isten létre hoz, teremtménynek vagy terménynek nevezzük. Azon tudomány, mely bennünket a termények megismerésére vezet, terményrajznak neveztetik. A termények háromfélék, u. m. állatok, növények és ásványok. Az állatok lelkes teremtmények, melylyek élnek, éreznek, egyik helyről a másikra szabadon mozognak, élelmük után járnak.  – Zimmermann Jakab, 1861

termrajzi_gazd_s_hztartsi_alapism_1o.jpg

Természetrajzi, gazdasági és háztartási alapismeretek - Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár, PDM

„Állatország, növényország, és ásványország”

_MG_1628_kiv.jpgMinthogy a termények háromfélék : tehát az egész természet három fő részre vagyis országra oszlik, u. n. állatországra, növényországra és ásványországra.” (...)  „A madarak csigolás, meleg, piros vérü állatok; testöket toll takarja; két szárnynyal és két lábbal bírnak, orruk kemény, csőalakú, azért csőrnek neveztetik; ezek tojások által szaporodnak. Némely madarak kikelt fiaikat etetik, pl. a gólya, fecske, veréb; mások azokat csak segítik tápszerük keresésében, pl. a tyúk.”Zimmermann Jakab, 1861

madarak_mont.jpg

Hajnalmadár, skarlátgyapjasmadár vagy hawaii nevén Iiwi, a kipusztult dodó kacsa és két fakúszféle - Abbildungen naturhistorischer Gegenstände. 1810 - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

„A rovarok többnyire szárnyas, apró állatok (…) életükben többször átváltoznak.” – Zimmermann Jakab, 1861

A termesz a fát örömest rágcsálja

Ec_462_47_o_b.jpg„Még nevezetesebb élete módjára nézve az úgy nevezett Fejér-hangya (Termes fatális; die weisse Ameise), melly némelly tulajdonságaira nézve a hangyához, de teste alkotmányára nézve a tetűhöz hasonló. A fát örömest rágtsálja; negyedrész hüvelyknyi hosszúságú hátulja valamennyire lapos, és szennyes-fejér színű.” – Nádaskay András, 1828 

Ec_462_127_o.jpgSáska - Abbildungen naturhistorischer Gegenstände. 1810 - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

A képen keleti vándorsáskát látunk, habár az egykori latin neve arra enged következtetni, hogy akkor még a szöcskék közé sorolták.

Testük, vérük hűlt, ezért hüllők

„A hüllők vére hideg, azért testük is hideg vagy hült, azért neveztetnek hüllőknek. Szárazon és vizen laknak; apró tojásokat vagyis petéket raknak, de azokat nem ülik mint a madarak, hanem a nap melegére bízzák.” – Zimmermann Jakab, 1861

krokodilos_c.jpg

 Tojásból épp kikelő krokodil és egy tojásban fejlődő madárfióka. 1810 - Abbildungen naturhistorischer Gegenstände - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

ragcsalok_es_hullok.jpg

Tobzoska, vizicickány, törpehangyász, krokodil - Abbildungen naturhistorischer Gegenstände. Könyvillusztráció 1810 -ből - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

Halak csak vízben élnek!

„A halak hideg, piros vérű állatok, melyek csak vízben élnek s kopóltyukkal lélekzenek; farkuk vagy uszonyuk segélyével a vízben úsznak; ha hólyagjukat levegővel tele szívják, a vízben föl, ha pedig kiürítik, leszállanak.” – Zimmermann Jakab, 1861

halak.jpg

Halak és különféle vizi emlősök (bálna, delfin, vizi narvál, és a trópusi repülő hal) - Abbildungen naturhistorischer Gegenstände 1810 - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

Kövületek és az őslények, mint eredeti lények

„Az őslény szoros értelemen eredeti lény, melytől minden más lények eredtek, amilyen maga az Isten, Szélesebb értelemben minden lény, amennyiben az utána következő lények tőle származtak.” – A magyar nyelv szótára, 1861

20154181P2.jpg

Állat és növényvilág az özönvíz előtt - Piarista Rend Magyar Tartománya, CC BY-NC-ND

scheidt_christian_protogaea_1749_148_o_c.jpg

 Rekonstruált narvál kövület csontvázáról készült rajz (könyvillusztráció 1749-ből)Summi Polyhistoris Godefridi Guilielmi Leibnitii Protogaea - Miskolci Egyetem, PDM

natursystem_4Th_1779_115_o.jpg

 Kagylókövületekről készült könyvillusztráció 1777-ből - Des Ritters Carl von Linné Natursystem des Mineralreichs - Miskolci Egyetem, PDM

Héjancok, gyűrünyök, és puhányok

„A héjancok testét kemény héj takarja. Vízben és nedves helyeken tartózkodnak, állati anyaggal táplálkoznak. Ide tartozik a rák. (…) A gyűrünyök testbőre gyűrűzött ráncokból áll; többnyire vizenyős helyeken élnek (például giliszta). (…) A puhányok teste puha, nyálkás, melyből nedvet izzadva saját házukat képezik. Idetartoznak: a csigák.” – Zimmermann Jakab, 1861

natursystem_4Th_1779_csigas_melleklet.JPG

  Mára már kihalt ammonitesz valamint kagyló és csigaszerű kövületekről készült könyvillusztráció 1777-ből - Des Ritters Carl von Linné Natursystem des Mineralreichs - Miskolci Egyetem, PDM

A „földhöz kötött” lények: a növények

„A növények is élnek, de nem éreznek; egy helyről másikra nem mehetnek, mert a földhöz vannak kötve; élelmüket a földből és levegőből kapják. Az ásványok élet nélküli teremtmények, melyek a föld kérgét képezik, honnan az emberek úgy ássák ki, azért neveztetnek ásványoknak.” – Zimmermann Jakab, 1861

_MG_0805_kiv.jpg

Mocsári kockásliliom - Fritillaria meleagris L. - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, PDM

KNY_18_00384_0773347_33_o.JPG

Egy botanikai témában íródott disszertáció illusztrációja 1779-ből - Dissertatio inauguralis medico-botanica de Tataria Hungarica - ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, PDM

des_ritters_asvanyok_d.jpg

Ásványokkal kapcsolatos könyvillusztráció 1777-ből, Natursystem des Mineralreichs - Miskolci Egyetem, PDM

_MG_1634_kiv.jpg

Bársonyos kakukkszegfű - Lychnis coronaria (L.) Desr. - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, PDM

A farkasölő sisakvirág: a vadászméregként használt növény

haromnoveny.jpgA farkasölő sisakvirág nevének eredete – minden valószínűség szerint – rendkívül mérgező voltára vezethető vissza, ugyanis már nagyon kis mennyiségben is halálos lehet, így alkalmas volt arra, hogy a nyilak hegyét bekenve halálosabbá tegyék fegyverüket a vadászok. Egyes régészeti leletek és az egyre halmozódó bizonyítékok arra utalnak, hogy a mérgező nyilakkal történő vadászat igen elterjedt módszer volt az ősember idejében. Szakértők szerint a sisakvirágot e célra főként Ázsia északi részén élő törzsek használták.  

EK

 Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!