Trianon 100

2020.06.04. 07:00

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a versaillesi Nagy Trianon-kastélyban 100 éve, 1920. június 4.-én írták alá a trianoni békeszerződést, egyes forrásokban békediktátumot, amely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta a Magyar Királyság új határait. E heti virtuális kiállításunkban a „boldog békeidőkben” kiadott képeslap válogatással emlékezünk meg a történelmi Magyarországról.

Trianoni békeszerződés

A trianoni béke értelmében Magyarország középhatalomból kisállammá vált. Az I. világháborúval együtt elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, 325 ezer négyzetkilométeres területéből és húszmilliós lakosságából 93 ezer négyzetkilométeres területet és hétmillió lakost tarthatott meg. A Román Királyság megkapta a Partiumot és Erdélyt, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Délvidéket, Csehszlovákia a Felvidéket és Kárpátalját, Ausztria pedig az Őrvidéket. A többségben olasz népesség által lakott Fiume először függetlenedett, majd Olaszországhoz került, a legészakibb Szepes és Árva vármegye egyes településeit pedig Lengyelországhoz csatolták.

591267.jpg

Az OsztrákMagyar Monarchiának nem voltak gyarmatai, azonban 1873-ban az Északi-sarkhoz közel, egy osztrák–magyar expedíció során felfedeztek egy szigetcsoportot, amit az uralkodó iránti tiszteletből Ferenc József-földnek neveztek el. A Monarchia azonban nem jelentette be igényét a szigetcsoportra, amit később a Szovjetunió annektált és a területén katonai bázisokat létesített.

Kevésbé köztudott, hogy a Monarchia is birtokolt a félgyarmati státuszú Kína Tiencsin városának délkeleti részén egy százötven hektáros területet, úgynevezett koncessziós zónát. A tiencsini koncessziós zónák a saint-germaini és trianoni békeszerződés értelmében Kínához kerültek.

A béke gazdasági és katonai kérdések kapcsán is erősen szűk teret hagyott hazánknak. A korabeli sajtó cikkei szerint 100 évvel ezelőtt tíz percre az egész élet megállt az országban. 10 órakor megkondult Budapest összes harangja, gyászszünetre megálltak a vonatok, a villamosok és a kocsik. A dolgozó munkások, hivatalnokok letették a munkaeszközt és néma csendben voltak országszerte. 

 

Felvidék és Kárpátalja

594066.jpg

A Felvidék kifejezés alatt földrajzilag és politikailag koronként mást értettünk. A XIX. században a Magyar Királyság északi hegyvidéki, szlovákok lakta részét nevezték Felső-Magyarországnak vagy Felvidéknek. A trianoni békeszerződés után a Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területeket neveztük így. Napjainkban vannak, akik Szlovákia szinonimájaként használják a Felvidék szót, és vannak akik, Szlovákia magyarok által lakott déli területeit értik alatta. Többek között olyan nagyobb városok tartoznak ide, mint a volt koronázó város Pozsony, Kassa vagy Nyitra.

593855.jpg

467995.jpg

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék), a terület megnevezése az I. világháború végén alakult ki. Az elmúlt 100 éveben Kárpátalja területe és lakossága "cserélt legtöbbször országot", tartozott Csehszlovákiához, Magyarországhoz, Szovjetunióhoz, napjainkban pedig Ukrajnához. Fontosabb magyar kisebbséggel rendelkező települései BeregszászCsapHusztMunkácsUngvárVisk.

 

Őrvidék/Várvidék

A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország Ausztriával határos, túlnyomórészt német nyelvű lakossággal rendelkező Őrvidéknek vagy Várvidéknek (németül Burgenland) nevezett területe Ausztriához került. Korábban ez a terület a Magyar Királyságon belül sosem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, így saját elnevezése sem létezett. Burgenland Ausztria legfiatalabb tartománya, legnagyobb városa és székhelye Kismarton. További fontosabb települései a teljesség igénye nélkül: Felsőőr, Németújvár, Pinkafő, Ruszt, Tarcsafürdő.

436149.jpg Ezen a területen valósult meg a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit az Antant is elfogadott ez volt a Sopron és környékének népszavazása 1921. december 14–16 között, ahol a lakosság eldönthette, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon. Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki a Hűségkaput.

 

Délvidék

624944.jpg

A Délvidék földrajzi elnevezés alatt is koronként mást értettünk. Trianon óta is több meghatározás létezik a körülhatárolására. Abban konszenzus van, hogy ide értjük azokat a magyarországi területeket, amiket a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapott (Bácska, Bánság és a Baranya-háromszög), de egyes meghatározások ide sorolják Horvát–Szlavónországot, ami a Magyar Királyság társországa, egyfajta autonóm része volt. Azzal, hogy HorvátSzlavónország csatlakozott az újonnan létrehozott délszláv államhoz, megszűnt hazánk tengeri kapcsolata.

 

Erdély

Erdély az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után az 1868. évi XLIII. törvény révén lett ismét Magyarország szerves része az Osztrák–Magyar Monarchián belül. A trianoni békeszerződéssel Románia önmagában több területett kapott, mint ami maradt Magyarországnak. A jelenkori, tágabb értelemben vett Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük. Ez a terület magában foglalja a történelmi Erdély „Király-hágón túli” részét, a Partiumot és a Bánság keleti részét. Erdély keleti felén található Székelyföld, ahol ma legnagyobb a magyarok aránya Romániában.

677447.jpg

 

Trianon utóélete

344825.jpg

Az egyértelmű, hogy a Trianonban meghúzott határok Magyarország számára elfogadhatatlanok lettek, azonban az utódállamok sem voltak teljesen elégedettek. Volt, ahol Magyarország, volt, ahol egymás kárára szerettek volna további területeket szerezni. A határok kialakításakor fontosabb szempontoknak bizonyultak a stratégiai célok és a kiépített vasútvonal-hálózat, mint a nemzetiségi elvek figyelembe vétele, így a soknemzetiségű OsztrákMagyar Monarchia utódállamai is jelentős nemzetiségi kisebbségekkel rendelkező államként jöttek létre. A két világháború között Magyarország a bécsi döntéseknek köszönhetően visszakapott az elcsatolt magyar lakosággal rendelkező területekből, azonban hazánk revíziós politikájával elköteleződött a Harmadik Birodalom mellett, és a II. világháborúból ismét vesztesen került ki. A II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés még a trianoninál is szigorúbb lett, és honvédelmi okokból át kellett adnunk a pozsonyi-hídfőt Csehszlovákiának.

Magyarországot ért súlyos veszteség hatása egy évszázad után is érezhető, 2010-től trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója a Nemzeti Összetartozás Napja.

Szüts Etele

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!