Siófoki kikötő (1917) - Terleczky József, CC BY-NC-ND

A szezon első pofonja 1912-ben

Amint láthatjuk (illetve olvashatjuk), az üdülőszezon megnyitása sokféleképpen történhet:

„Siófokon eldördült az első pofon. Hiába, nincsen szebb és előkelőbb dolog, mint a hagyományokhoz való ragaszkodás. Abbáziában például minden évben legalább egyszer megjelenik a cápa, Siófokon viszont a pofon. Egy csattanós nyakleves nélkül a szezon nem is szezon. Már-már neheztelöen és reménytelenül néztünk Siófok felé, mig végre csütörtökön fölavatták az évadot. Aki adta, egy tekintélyes fővárosi kereskedő. Aki kapta, egy ifju, aki most tett érettségit.

Kikötő Siófokon (1922) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Budapesten kezdődött a dolog. A Déli vasúti pályaudvar indulási oldalán egy hölgy akart az egyik kupéba felszállni. A kupéban épen egy hely volt üres, azaz, hogy egy felöltő feküdt rajta. Az asszony kérdezősködésére kitűnt, hogy a kabát egy fiatalemberé, aki azonban nem volt hajlandó eltávolítani az übercihert, sőt durván nekitámadt az úrnőnek és pofonokat igért neki. A kinos jelenetnek az útitársak vetettek véget. Az urnő, aki közben sirógörcsöket kapott az izgalomtól, végre elfoglalhatta helyét.

A siófoki Telep vendéglő és kávéház (1911) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Siófokra érve, a fiatalember tovább kellemetlenkedett az asszonynak, aki végre ráunt a dologra s elmondta fiának a történteket. Ami most következik, az már a Telepi-vendéglőben történt s drámai gyorsasággal bonyolódott le. Az úrinő fia egy budapesti kereskedő, G. N. kérdőre vonta az ifjút, Sz. Gy.-t, amire ez sértően válaszolt. Erre elcsattant az első pof, amit még egynéhány követett. Nagynehezen azután szétválasztották a feleket. Igy történt az idei első pofozkodás Siófokon, jeléül annak, hogy a szezon valóban szezon és Siófok most már büszkén tekinthet a hullámzó Balaton felé.” – Brettiner Mefisztó, Délmagyarország, 1912

A siófoki gőzhajó kikötőben (1916) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND 

Hízókúra közpénzen - 1929

Míg manapság a fiatalok közt a túl sok evés okozta elhízás jelent egyre nagyobb problémát, addig régen – sokak számára – épp ellenkezőleg: a minimálisan elegendő táplálékbevitel, illetve a megfelelő testsúly-gyarapodás elérése jelentett kihívást.  

„A főváros folyó évi költségvetésébe 80.000 pengő van felvéve leventék nyaraltatására. A leventeoktatásról szóló törvény bizonyos kötelezettségeket ró a fővárosra a leventekorban levő ifjúság oktatását illetően. A főváros messze túlmenően ezen kötelezettségén, nagyszabású szociális és higiénikus feladatokat vállalt magára, amikor a leventeköteles korban levő iparos és munkásfiuk nyaraltatására jelentős összeget állított be a költségvetésbe. Ha van cél, amelyre közpénzeket fordítani szabad, ha van kiadás, amely bőséges eredményeket hoz, akkor az ifjúság ugaroltatása valóban az! Minden kiló, amelyet egy tüdővészre hajlamos, vagy angolkóros fiú hízik, komoly és értékes gyarapodása a nemzeti vagyonnak és nem költhetjük értékesebb valamire a közpénzeket, mint a jövendő generáció ereje és egészségére.” – Új Budapest, 1929

Horgászat a molón, Siófokon (1933) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Festmény a kezdő milliomosról - 1891

Amíg a szegények közt voltak akik számára Siófok egy lehetőséget jelentett a testsúly gyarapítására, addig a gazdag festőművészeknek a festői környezet adta inspirációt.   

„A siófoki müvésztelep kezd ismét benépesülni! Ottani villatulajdonos festőmüvészeink megkezdik nyaralásukat. Pölgvessy Arthur kora tavasz óta van már ott s ez időszerint egy pompás genre-képet föst, -A kezdő milliomos- czimmel.”  – Veszprémi Független Hirlap, 1891

Halászat a Balatonon, Siófokon (1901) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

A csendes tó, mint alvó oroszlán - 1909

Saját nyaraló ide vagy oda, a jóidőben töltött nyaraláshoz mindenekelőtt szerencse kell! 

„Egy hétig élveztem a Balaton hullámos, villódzó vizét. Förödtem Siófoknál, Balatonfürednél és Földvárnál. Mondhatom, hogy a Balaton vize, selymes iszapja, kacérkodó, sokszor gyöngédtelen hullámai sajátosabbak a tenger vizénél, hullámainál. A tó különben egész héten csendes volt, akár az alvó oroszlán. De az utolsó nap a Somogyi oldalról vihar kél, egyszerre megvadul a csendes tó. Dühében tajtékzik. Hullám hullámmal viaskodik. Hegy magasságra csapkod. A vitorlások menekülnek. A fürdöző közönség ámulva áll a parton. Csak az én házi gazdám, Mailáth gróf nem tágit. Beleveti magát a hullámok közé és pár perc alatt végzi fürdését.” – Bodnár Gáspár, Szatmár-Németi, 1909

Vitorlás a Balatonon, 1910 körül - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Néhányszáz „elpanzírozott” korona - 1912

Ahogy a jó idő a tópart közelébe csábítja a nyaralni vágyókat, úgy vonzza a turisták jelenléte a csalókat és a zavarosban halászni vágyó szélhámosokat is.  

„Igen!  Ez a kis história Siófokon történt amint mondani szokás annó 1912-ben. Egy elsőrangúnak hitt szatmári muzsikus mikor már nehány száz koronát elpanzirozott, Siófokon egy regressz hangversenyt hirdetött. A hangverseny első része sikerült. Az első rész abból állott, hogy a mester a belépődijakat zsebre vágta, karonfogta ő-nagyságát, kedves feleségét és diszkréten elhajókázott a siófoki öbölből. Talán felesleges mondanunk, hogy a panziószámlát nem vitte magával: Ott hagyta a szállóban persze kifizetetlenül. Ez a muzsikus most is Szatmáron van s -amit biztos forrásból tudok- még egy Ideig itt is lesz s tán legközelebb hangversenyezni fog. Eljátsza azt a nótát, amelyik úgy kezdődik, hogy: »Elmennék én de nem tudom hova« Menjen a fenébe! Még van ott egy pár üres hely.„ –  Szatmári Friss Újság, 1912

Képeslapon a siófoki moló (1927) - Terleczky József, CC BY-NC-ND

Képeslapon a siófoki rózsaliget - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Siófoki rózsaliget - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Siófoki fövenyfürdő (1938) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

Siófoki fürdőket a tengeri fürdők mintájára - 1891

Legyen szó akár a kikapcsolódásról, barnulásról vagy a befektetői nyereségvágy kiéléséről, Siófok mindegyikre kiváló lehetőséget biztosít.   

„A siófoki részvénytársaság vasárnap alakult meg. (...) A társaság azt a czélt tűzte maga elé, hogy Siófokon az európai tengeri fürdők mintájára gyógyfürdőt létesit. A részvényesek nevei, valamint a közgyűlés iránt tanúsított élénk részvét valószínűvé teszi, hogy a társaság czélját el is éri és a magyar tenger partján rövid idő alatt nagy és diszes fürdőtelep létesül.” – Veszprémi Független Hirlap, 1891

Erdélyi Károly

Forrás

• Napi hírek: Siófokon eldördült az első pofon. Délmagyarország, 1912. (3). 163.
• Látogatás a balatonparti levente-telepeken. Új Budapest, 1929. (6). 30.
• Újdonságok: A siófoki művésztelep. Veszprémi Független Hirlap, 1891. (11). 26.
• Bodnár Gáspár: A fenyvesek közt. Szatmár-Németi, 1909. (13). 65. 
• Brettiner Mefisztó: Siófoktól megy a hajó avagy a mester szökése.Szatmári Friss Újság, 1912. (4). 233.
•  Újdonságok. Veszprémi Független Hirlap, 1891. (11). 20.