A tömegek számára elérhető vendéglátás csak a 19. század végén jelenik meg a tó partján, azonban már a 18. század elején is népszerűek voltak bizonyos balatoni települések. Balatonfüred a legrégebben felfedezett város ilyen szempontból, ki is érdemelte az „északi part fővárosa” nevet. Szénsavas forrásait már az 1700-as évek első évtizedeiben gyakran keresték fel, szállás híján pedig sátraztak az ide érkezők. Hamarosan fürdőház épült és megkezdődött a vendéglátói szolgáltatások kiépítése. Később, 1825-ben a városban került először megrendezésre a hagyománnyá váló Anna-bál.

Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban a keszthelyi Amazon szállóban tett látogatást – erről a helyszínen emléktábla büszkélkedik. A keszthelyi Halászcsárda is nevezetes volt, főként halétel specialitásaival tett szert hírnévére. A Badacsonynál is léteztek már ekkor az első vendéglátó egységek, mint például a Hableány és a Neptun szállók. Zárójelben megemlítendő: a hableány gyakori név itt (lásd a későbbi éttermek nevei), mivel a monda szerint az egykor még működő vulkán ura egy hableányba szeretett bele, és mikor megpillantotta, utána is vetette magát a vízbe - ez a csobbanás oltotta ki a vulkanikus tevékenységet. Vagy itt van a híres Kisfaludy ház kertvendéglő, Kisfaludy Sándor egykori présháza. Lírai események helyszíne a hegy, ugyanis Kisfaludy itt látta meg elsőként későbbi feleségét és múzsáját, Szegedy Rózát egy szüret alkalmával, s több írásában megihlette a badacsonyi táj.  

A balatoni turizmus kezdetei 1861-től eredeztethetőek, ekkor indult el ugyanis a Déli Vasút Buda és Nagykanizsa között, a tó déli partján végighaladva. A balatoni élet csupán Balatonfüredre, Siófokra, Balatonalmádira, Révfülöpre, Keszthelyre és a Badacsonyra szorítkozott, és még nem túl fejlett vendéglátói infrastruktúrával rendelkezett. A szőlőművelés már hanyatlott a filoxéravész miatt, a tömeges turisztika még nem indult virágzásnak, sokan
elszegényedtek a vidéken.

1891-ben jött létre a Siófok-Balatonfürdő Részvénytársaság, amely fellendítette az idegenforgalmat, a századfordulóra már számos szálloda és étterem várta vendégeit a magyar tengernél. Ebben az évtizedben indult meg a gőzhajó-közlekedés, a már említett Siófok-Balatonfüred útvonal mellett érintve volt Badacsonytomaj és Balatonalmádi. Az északi part vasútvonalának átadására 1909-ig kellett várni. Lassan elkezdtek szaporodni a nyaralók és a villák a tó szélén.

A nyaralókultúra máig meghatározó arculata főként az 1960-as években alakult ki, ekkor több szálló épült, például a Kádár-korszak szakszervezeti üdülői, a SZOT üdülők, illetve 1962-ben született meg a későbbi Zánkai Úttörőtábor terve. Az 1960-as, 1970-es években elterjedtek az egyszerű, olcsó étkezdék, parti büfék és lángossütők a Balaton mentén. Ekkor ez volt az egyetlen lehetőség a magánjellegű vendéglátásra. A hetvenes években a német turisták felfedezték maguknak a Balatont, és megkezdődött a két évtizedes, ’Zimmer Frei’ hirdetésekkel tarkított idegenforgalom korszaka. Sok vállalkozás az ő igényeik kiszolgálására épített.

A Balaton máig nem veszített népszerűségéből, hétvégente alig lehet felférni az induló vonatokra. A vendéglátásban azonban elkezdődött a változás szele. Gyermekkorunkból halványan derenghet a sorban állás a strandbüfé előtt, a fokhagyma- és sült kolbászszag, a vizes fürdőruhában elfogyasztott mirelit húsból készült csalamádés hamburger, a porcukorral vastagon meghintett, papírtálcás kakaós palacsinta. Manapság a balatoni gasztroiparból egyre nagyobb szeletet harapó, főként a helyi alapanyagokból gazdálkodó beach food mozgalom hadat üzent az uniformizált büfékultúrának.

Az egyik úttörő a badacsonyi KisHableány terasz, amely 2015-től várja az éhes vendégeket, többek között a 20 deka hússal és bazaltsóval készített bazalt burgerre vágyókat. A jellegzetes épület a Hableány étteremnek adott otthon 1964-től. Tavaly (2016-ban) az övék volt az év strandétele cím. 2015-ben, a díj alapításának évében pedig a fövenyesi Kalóz Strandbisztró nyerte meg a fish and chips magyar változatával, a Harcsa & Krumplival. Az ételmagyarosítások elég felkapottak, ugyanis hot dog helyett harcsakolbászból készült vízikutyát is kóstolhatunk a már említett KisHableányban vagy a balatonboglári Palettában. Mindez persze a környékbeli őstermelők termékeinek, a helyi alapanyagok felhasználása jegyében történik. De ott van még a zánkai Neked főztem vagy az óriási rajongótábort maga mögött tudó, balatonszemesi Kistücsök étterem. A menő helyeknek a Balaton körül se szeri, se száma; nyaralás, kiruccanás alkalmával, úticélunk megközelítése előtt érdemes utánanézni, hogy az adott régióban milyen különleges gasztronómiai kalandokban lehet részünk.

TEJ

Forrás:

Horváth Dezső: Régmúlt idők kertvendéglői a Balaton körül. Törzsasztal