Rózsadombi séta

Rózsadombinak lenni talán még ma is a gazdagság szinonimája. Persze volt idő, amikor nem luxusvillák, hanem szőlőskertek határozták meg ennek a budai környéknek az arculatát. Aztán jött a filoxéra, és a birtokosok, kovácsok helyét a nyaralni vágyó polgárok vették át. Ezen a héten egy rózsadombi sétára hívjuk önöket.

Budán lakni világnézet

VF_7927.jpgA budai városrészek varázslatos atmoszférája ma is lenyűgöző, nézzük Vízivárosból, vagy a Tabánból, de a kiterjedésük sokszor csalóka, és ez Rózsadombra is igaz. Bár a negyed csupán a II. kerület egy kis szelete, amit hivatalosan a Bimbó út, az Alsó Törökvészi út, a Vérhalom utca, a Veronika utca és a Zivatar utca határol. Tágabb értelemben azonban a Margit híd budai hídfőjétől felfelé induló lakóövezetre használják a Rózsadomb kifejezést, a határos negyedeket is beleértve.

De miért pont a rózsákról kapta a nevét ez a terület? A válasz sokak által köztudott, Gül baba, vagyis Rózsa apó – a gül jelentés: virág, rózsa – személyéhez kapcsolódik. A bektasi dervis 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, de nem sokkal később elhunyt. Sírja felett 1543–1548 között türbét emeltek, és nemsokára a rózsák is megjelentek nyughelyénél. Egyes elméletek szerint a rózsa egy lelki értelemben vett rangjelzésnek számított a dervisek között, hogy azért ültettek-e rózsát sírja mellé, mert így azonosították a halottat, ezt nem tudjuk biztosan. Az a legenda viszont hamis, hogy Gül baba hozott volna először Magyarországra rózsákat, hiszen már a középkorban is népszerű virág volt hazánkban is.

Rózsák atyja

2015225_1.jpgMás nézetek szerint Gül baba, nem a rózsatisztaságáról volt híres, egyszerűen kopasz volt, mint minden dervis. A két török szó, a már említett gül és a kel, vagyis a „kopasz” elhallása során tették elődeink rózsássá a szerzetes alakját. A türbe sokáig magányosan állt a budai domboldalon, miután a dervis kolostor, a tekke elpusztult Buda visszafoglalásakor. A 17. század folyamán jezsuita kápolna lett a türbéből, majd a jezsuita rend 1770-es feloszlatása után, 1857-ben Wagner János birtokába került a terület.
Wagner az építész dinasztia atyja, eredetileg nyaralónak vette meg a telket, előbb szőlőt telepített a síremlék környezetébe, majd 1893-ban villaépületre kért építési engedélyt, és a terveken szereplő két fő épületrészt keleties oszlopsorral köttette össze.
Így lett a türbe a villa része, és ez lett a szerencséje is, mert a villa megvédte a háborús sérülésektől. Függetlenül a körbeépítéstől, a síremléket az 1910-es években restaurálni kezdték, azonban a munkálatok a világháború miatt évtizedekre elhúzódtak. Eközben a türbéhez látogató zarándokoknak szabad bejárást kellett biztosítania a kápolnához. A sírkápolnában végzett vizsgálatok során az egyik ott talált csontvázat Gül baba földi maradványaként azonosították a kutatók. Ekkor merült fel először az elképzelés, hogy mecsetet építsenek a türbe köré, de ezt az ötletet később elvetették. Bár az 1960-as években Pfannl Egon tervei alapján helyreállítási munkálatokat is végeztek, a villa menthetetlen volt, az 1970-es években lebontották, de az alapjai felhasználásával teraszt alakítottak ki a türbe körül. 2016-ban kezdődött és 2018-ig zajlott a terület teljes körű felújítása, Mányi István építész elképzelései alapján.

Margitkert étterem

VF_38_474.jpgHogy a városrészben bort is mértek, annak bizonyítékai az ún. kapásházak voltak, melyek például a Margit utcában álltak. Ezek a földszintes, háromszögletes oromfalú, barokkosan ívelt kapubejáratú házak, melyeknek elnevezése a szôlômûvelés nélkülözhetetlen szerszámára utaltak, a kapára.

Múlt időben, mert az egyik legismertebb ház helyén is lakóház épül. A Pejerliként elhíresült vendéglő az 1770-es évek óta fogadta a vendégeket, asztalai köré eleinte csak a környékbeliek járultak, később a hazai művészeti élet fontos alakjai is megfordultak Máraitól – Feszty Árpádig. Az akkor már nemcsak borkiméréssel foglalkozó vendéglátóhelyet a Peyerl család tagjai virágoztatták fel. A Pejerliben azonban – a vendéglőt mindenki így ismerte –  nemcsak a bor volt finom, hanem az étel is. A Peyerlek egymást követő generációja is igen komolyan vette a vendéglátást, ami Peyerl József 1943 karácsonyán bekövetkezett haláláig igen jól is ment.

Az épület állapota azonban az 1960-as évekre igen leromlott, így az üzemeltetést néhány évvel később átvevő, Észak-Budai Vendéglátó Vállalat a felújítás helyett a bontás mellett döntött, így a korábbi ház egy kalocsai parasztház stílusában született újjá.
Az étterem konyhája miatt még a 80-as években is tényező volt a budapesti gasztrotérképen, evett itt Francois Mitterrand, Tony Curtis és Kabir Bedi is, de még a bezárása előtt is többségében az elégedett vendégek visszajelzéseit lehetett olvasni a közösségi oldalukon.

SZOT-üdülőből luxuslakópark

A korabeli sajtó is szívesen beszámolt, a Rózsadombon lakó híres személyiségekről, mint amilyen József Ferenc kir. herceg is volt, aki újdonsült feleségével költözött a ma is álló Aranka utcai villába. A rózsadombi élet a második világháború után sokat változott, a kommunista hatalomátvétellel ezeket a villákat nagyrészt elkobozta a pártállam és a saját elitjének utalta ki. A népnyelv persze erre is reagált, és gúnyosan Káderdűlőnek kezdte hívni a környéket.


VF_2013_114_1.jpgRózsadomb képét ma is meghatározza a korszakra jellemző SZOT-üdülő, amelynek építése 1968-ban kezdődött, persze a gyógyszálló épületét sokan kritizálták, tájidegensége miatt. A budai panorámát uraló szálló már nem élte túl a privatizációt, először csak visszabontották, de nem fejezték be az átalakítást, és az épület sokáig torzóként árválkodott a domboldalon. Eközben elbontások, átalakítások és tulajdonosváltások követték egymást az elmúlt évtizedekben. Úgy tűnik, most végre pont került az üdülő szövevényes történetének végére, a korábbi szerkezetkész épületet elbontották – elavult építészeti munkák miatt  majd egy közel százlakásos luxuslakópark épült a telken. A munkálatokat nehezítette, még egy, a környéket meghatározó jellegzetesség: az épület alatt egy 7 kilométer hosszú barlang húzódik.

Forrás:

https://index.hu/urbanista/2018/02/28/szot_szallo_rozsadomb_magassag_szot_udulo_epites_bontas/?cp=1#comments

https://mult-kor.hu/tuzesvascsok-es-a-kopasz-atya---ki-volt-gul-baba-20160902

http://apps.arcanum.hu/app/budapest/view/Budapest_2009/?query=SZO%3D(r%C3%B3zsadomb)&pg=350&layout=s

https://mrfoster.blog.hu/2018/09/05/hanyszor_alakitottak_at_gul_baba_turbejet_es_a_kornyeket_mig_elnyerte_mai_formajat

https://epiteszforum.hu/rendet-tenni-a-legendak-vilagaban