A Várkert Bazár titkai

A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk, de a korabeli fényképeken nemcsak az épület, hanem a palota változásai és dunai hajózás is megelevenedik.

Buda visszafoglalása után, a Vár fokozatosan vesztette el katonai jelentőségét, a falakkal körülvett területeit így el kezdték megnyitni, persze azok továbbra is a Budavári Palotához tartoztak. Tudjuk, hogy József nádor – akinek a Margitsziget parkosítását is köszönhetjük – számos növényt telepített ide. A kertek 1867 után kerültek előtérbe, amikor az uralkodói pár sűrűbben látogatott a palotába, állítólag Sissi különösen szeretett a kert fái között időzni.

Érdekes, hogy a Várkert Bazár épületegyüttesének létrejötte mégis egy nem kívánt épülethez fűződik, amelynek oka, hogy az ide tervezett háromemeletes ház megfosztotta volna az udvart a pazar kilátástól.

VF_15_696.jpgEzért a főudvarmesteri hivatal azzal a kéréssel fordult a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, hogy ne javasolják az említett ház megépítését. A Tanács engedett az óhajnak, ugyanakkor a telek (és a szomszédos telkek) megvételét ajánlotta a hivatalnak. Az udvar élt a lehetőséggel és a költségeket is biztosította, hogy egy méltó épületkomplexum álljon a budai oldalon a palota szomszédságában. Az első terveket és gazdasági számításokat Reitter Ferenc készítette, terve hét ház lebontásával járt, a helyén oszloprendes árkádsorral, melyet a két szélén háromemeletes lakóépület zárt volna le. A várkerti együttes – bazár, lakóházak és kioszk – végleges építészeti tervezési munkáit Ybl Miklós nyerte el. Tervezetében Reitter több ötletét megtartotta, azonban költségvetési megfontolásból alakított is azokon. 

A Várkert Bazár bal oldali díszlépcsőháza Erzsébet királyné nevét viseli, a legenda szerint ugyanis Erzsébet királyné kérte, hogy ezen keresztül juthasson el a kikötőhöz, ahonnan a gőzhajója indult Bécsbe. A lépcsőházat Horthy Miklós is használta, őt a kikötőből egy motoros hajó vitte a Parlamentbe.

Kp_442.jpgAz egész épületegyüttest a szimmetria határozza meg: közepén a Gloriette, amely nem különálló építmény, pavilonját két oldalról felfelé futó lépcsős rámpaművek fogják közre, melyek a kertbe vezetnek. Jobbra a Lépcsőpavilon, balra a Fülkepavilon, majd a bazársorok 10-10 portállal. A neoreneszánsz épületegyüttest jobb kéz felől a volt Testőrségi palota, bal kéz felől pedig két bérpalota zárja le. A homlokzati sgraffitók Than Mór és Scholz Róbert, a szobrok Fessler Leó, Huszár Adolf, Schföfl Armin, a kerámiák Zsolnay Vilmos, a díszes kovácsmunkák pedig Jungfer Gyula munkáját dicsérik. 

Az épületegyüttes a második világháború alatt több találatot is kapott. Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, vagyis az „Ifipark”, mely számos koncertnek adott otthont. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, ami az ingatlan teljes lezárásához vezetett. 2011-ben döntött a kormány a felújításáról, és 2014 óta ismét eredeti pompájában tündököl. 

VF_5661.jpgA Várkert Kioszk szintén Ybl Miklós tervei alapján készült. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. De nemcsak az épület, hanem egy ciszternarendszer is készült a Várbazár építésével egy időben. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a palota ivóvízszükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették a jelentőségüket, meg is feledkeztek létezésükről. A Várkert Kioszk a két háború között és még egy ideig a második világháború után a budaiak kedvelt szórakozóhelye volt. A 90-es években renoválták az épületet, ezután a Várkert Kaszinó működött benne, ahol főúri környezetben várták a szerencsejátékokat kedvelő vendégeket. Ma megújulva rendezvényhelyszínként működik.

Forrás:

https://varkertbazar.hu

Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk, Városháza Kiadó, Budapest, 2010.

https://pestbuda.hu

http://ybl.bparchiv.hu

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!